Az Északi Áramlat 2 szivárgását hétfőn hajnalra észlelték, a nap folyamán végül a dán hatóságok állapították meg, hogy Bornholm térségében szivárog a földgáz, majd estefele az Északi Áramlat 1-esen is nyomáscsökkenést észleltek.

Minden jel arra mutat, hogy egy "célzott támadást" hajtottak végre a tengermederben futó vezetékek ellen, ehhez pedig különleges képességekkel rendelkező beavatkozásra volt szükség, jól képzett haditengerészeti búvárok, vagy egy komplett tengeralattjáró.

Ursula von der Leyen EB elnök a Twitteren jelentette be, hogy már konzultált Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, és jelenleg mindennél fontosabb kivizsgálni az esetet, de az európai energiainfrastruktúra bárminemű szándékos megzavarása "elfogadhatatlan, és a lehető leghatározottabb válaszlépésekhez fog vezetni."

Ismeretlen elkövetők

Két narratíva is létezik a vezetékek ellen támadásokkal kapcsolatban, egyik szerint Ukrajna vagy az orosz energiafüggőség valamelyik ellenérdekeltje végezte el a szabotázst. Ukrajna elhelyezkedése és a megszállás miatt lekötöttsége miatt nem tűnik képesnek az akció elvégzésére. 

Emellett viszont egy emlékezetes sajtótájékoztatóban még a háború előtt, a riporterek többször is rákérdeztek Olaf Scholz német kancellárnál mi történik, ha az oroszok támadnak, amire kategorikusan nem adott választ. A megszállás megkezdése után a németek gyorsan bürokráciába temették az Északi Áramlat 2 beindítását, de a sajtótájékoztatón Joe Biden amerikai elnök azt mondta akárhogy is, de el fogják intézni, hogy a vezeték leálljon.

A konfliktusban résztvevő felek viselkedése alapján azonban ezeknél valószínűbbnek tűnhet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hamis-zászlós műveletet rendelt el, és saját vezetékeit rongálta meg, mivel azokon jelenleg úgy sem ad el gázt az EU-nak.

Oroszországnak azért lehetett ez érdeke, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkenésnek indult.