A WIIW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche - Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete) friss jelentése amelyben három különböző forgatókönyv alapján modellezte az európai és néhány további közvetlenül érintett ország gazdaságágának alakulását. A számok nem túl biztatóak, de Magyarország viszonylag jól jöhet ki a háborúból.

A két legsúlyosabban érintett ország Ukrajna és Oroszország: az előbbi esetében 38-35 százalékos GDP-zuhanás várható, míg az orosz gazdaság 9-15 százalékos gazdasági zsugorodással és 20 százalékos inflációval is megúszhatja a helyzetet a kutatók szerint.

A kutatók szerint az orosz hadigépezet a legdrasztikusabb forgatókönyv, azaz a széleskörű európai földgáz- és olajembargó mellett is folytatni tudná "speciális műveleteit" Ukrajnában. Még ha az EU hajlandó is volna függetleníteni magát az orosz energiától, akkor is csak ideiglenesen, középtávon roppanhatna meg az orosz megszállás. Bőséges tartalékaik vannak ugyanis a háború folytatására.

Ettől függetlenül a gazdasági következmények súlyosak mindkét országra, Ukrajnában legkorábban csak 2024-ben kezdődhetne a gazdaság újraindítása, mivel a befektetők csak nagyon óvatos tempóban fognak visszaszivárogni az országba. Idén 15 százalék lehet az ukrán infláció, de összességében gazdaságuk jobban megszenvedi a helyzetet, mint a támadó félé.

Az egyik legnagyobb vesztes a konzekvensen béketeremtésre törekvő Törökország, ahol a lakosság idén 55 százalékos inflációra számíthat, a prognózis szerit a pénzromlás üteme jövőre 20, majd 2024-re 10 százalékra csökkenhet. A következő években 10 százalék körüli lehet a munkanélküliség, bár ilyen szempontból a balkáni térség jár legrosszabbul Ukrajna után.

Kezelhető visszaesés

Magyarországra és a kelet-európai térség egészére jellemzően visszafogottabb számokat adtak meg. Ugyan a GDP lassulása jelentős a tavalyi szárnyaláshoz, recessziótól nem kell tartani. Az elemzők idén 2,5 százalékos növekedést jósolnak Magyarországnak, ami jövőre megközelítheti a 4 százalékot is. Ha az EU mégis élne az energiaembargó lehetőségével, akkor viszont csak stagnálás várható térségünkben.

Kelet-Közép-Európa államai viszonylag könnyen átvészelhetik a háború következményeit, az oroszokkal és ukránokkal folytatott kereskedelem kiesése átlagosan a GDP 0,5 százalékánál nem eredményez nagyobb kiesést. Ennek ellenére a térségben kiemelt szerepet játszó autóipar komolyan megakadhat, hiszen Ukrajnából rengeteg fontos alkatrészt szállít az összeszereléshez.

Az előrejelzés szerint, Csehország után, a magyarokra várhat a legkisebb munkanélküliség, mindössze 3,9 százalékos, és ez várhatóan még tovább csökken 2024-ig. A munkanélküliséget idővel még tovább enyhítheti az Európába érkező ukrán menekültek száma. Inflációban azonban csak a középmezőnyben vagyunk, idén 9, jövőre 5, majd 3,5 százalékra számíthatnak a magyar vásárlók.

Még ezzel is valamennyire a térség előrejelzett 9,5 százalékos átlaga alatt vagyunk, a legjobban Szlovénia, a legrosszabbul Bulgária teljesít, 4,8, illetve 14 százalékkal. Emellett azonban a WIIW szakértői arra figyelmeztetnek, hogyha bekövetkezik az energiaembargó, akkor Kelet-Közép-Európában mindenhol két számjegyű infláció várható.