Komoly kihívásokkal szembesültek a magyar zöldségtermesztők az idei szezonban: az extrém szárazság mellett olyan negatív behatásokkal kellett megküzdeniük, mint az energiaválság, valamint a műtrágya és az üzemanyag jelentős drágulása. Nehezítette a helyzetet az emelkedő kamatok miatt dráguló finanszírozás is – derült ki a DélKerTÉSZ összefoglalójából az Index szerint.
A szövetkezet szeptember végi adatai szerint a megtermelt és az értékesített mennyiség sem tudott a tavalyi évhez képest növekedni, amit a nyári forróság, az aszály és a kártevők mennyiségének növekedése okozott. Idén ugyanis a kártevők az időjárási körülmények miatt nem a szántóföldön, hanem a növényházakban találták meg a táplálékot.
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke azt is közölte, hogy a termelői árak a fehér paprika esetében 42 százalékkal, a paradicsomnál közel 40 százalékkal, míg a paradicsomkülönlegességek esetében 10-25 százalékkal emelkedtek. A drágulás oka az energiaárak és a műtrágyaárak emelkedése.
Viszont a szállítási díjak emelkedése miatt az Észak-Afrikából származó zöldségek idén már nem voltak olyan olcsók, mint a korábbi időszakban, a Helyüket pedig részben a magyar zöldségek vették át. Így az export kedvezően alakult több országban, így a cseh, a szlovák, a román és a bolgár piacon.
Olcsóbb nem lesz a paprika
Ugyanakkor az Európa-szerte a magas infláció és a növekvő megélhetési költségek hatására egyre többen fogják vissza a költéseiket. Ilyen például a német piac is. Ráadásul a drágulás úgy sem áll meg több terméknél, hogy az őszi időszakban a termelői árak elértek egy lélektani határt. A téli időszakban például még tovább emelkedhet a fehér paprika ára.
Később sem valószínű, hogy olcsóbbak lennének a zöldségek: az energiaáraknál nem várható csökkenés, valamint a termeléshez szükséges inputanyagok, például a műtrágyák is drasztikusan magas árszinten vannak. A megemelkedett árak tehát maradnak, és ezeket a béreknek is le kell követnie.
A termelők számára kiemelten fontos a megváltozott gazdasági körülményekhez való igazodás, nem maradhatnak el a fejlesztések. Példaként hozható a geotermikus energia vagy a termálvíz, amelyeknek fontosabb szerep jut az elszálló energiaárak mellett – mondta Nagypéter Sándor a helyzetről. A klímaváltozás miatt pedig a szabályozott környezetes termesztés előtérbe kerülhet a szabadföldi gazdálkodással szemben.