Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2014-ben az Adidas javára lajstromozta a három fekete csíkból álló európai uniós védjegyet ruházati cikkek, lábbelik és kalapáruk tekintetében. Védjegybejelentési kérelmében az Adidas úgy írta le a védjegyet, mint három párhuzamos, egymástól egyenlő távolságra lévő, egyenlő szélességű sávból álló védjegyet, amely sávok bármilyen irányban felvihetők a termékre.
Az EUIPO 2016-ban a belga Shoe Branding Europe BVBA nevű cég által benyújtott törlési kérelmet követően törölte a védjegyet, azzal az indokkal, hogy az nem rendelkezett - sem önmagában vett, sem használat révén megszerzett - megkülönböztető képességgel. Az EUIPO szerint a védjegyet nem lett volna szabad lajstromozni; a testület szerint az Adidas nem bizonyította, hogy e védjegy a használat révén az Európai Unió egészében megszerezte volna a megkülönböztető képességet.
Szerdai ítéletében az Európai Törvényszék helybenhagyta a törlési határozatot, és elutasította az Adidas által az EUIPO határozata ellen benyújtott keresetet - írta közleményében bíróság.
A fehér csík az nem fekete
A törvényszék szerint a szóban forgó védjegy nem mintavédjegy, amely szabályosan ismétlődő elemek sorozatából állna, hanem egy közönséges ábrás védjegy.
Továbbá a testület úgy ítélte meg, hogy az olyan alakokban történő használat, amely a védjegy alapvető jellemzőit - például a színsémát (fehér alapon fekete sávok) - illetően eltér annak lajstromozott alakjától, nem vehető figyelembe. Így az EUIPO helyesen zárt ki a vizsgálatból az Adidas által szolgáltatott több bizonyítékot is, amiatt, hogy azok más megjelölésekre - különösen olyan megjelölésekre, amelyeken a színséma fordított volt (fekete alapon fehér sávok) - vonatkoztak.
A törvényszék megállapította azt is, hogy az EUIPO nem vétett értékelési hibát, amikor úgy vélte: az Adidas nem bizonyította, hogy a szóban forgó védjegyet az EU területének egészén használták és az a használata révén e terület egészén megszerezte a megkülönböztető képességet. Az Adidas által szolgáltatott bizonyítékok közül ugyanis egyedül azok a bizonyítékok rendelkeztek némi relevanciával, amelyek mindössze öt tagállamra vonatkoztak, és a jelen esetben azok nem voltak kivetíthetők az unió területének egészére - áll a testület indoklásában.