A brit háztartások kétharmadától vásárolt be valaki az Aldi és a Lidl üzleteiben az ünnepeket megelőző szezonban, emiatt a két lánc minden idők legnagyobb szezonális árbevétel-növekedését tudta felmutatni - idézi a Kantar piackutatócég felmérését a Guardian. Mindezt a brexit okozta politikai bizonytalanságokkal magyarázzák, amely arra ösztönözte a vásárlókat, hogy húzzák szorosabbra a nadrágszíjat (vagyis olcsóbban ússzák meg a bevásárlást).
A 2018. december 30-át megelőző 12 hétben a brit Aldi-boltok forgalma 10,4 százalékkal, míg a Lidl üzleteké 9,4 százalékkal ugrott meg, az előző év azonos időszakához képest. Ezzel a két diszkont együttes piaci részesedése a szigetországban 12,8 százalékos rekordra nőtt, a 2017. évi 11,4 százalékról. Az Aldi december során mintegy egymilliárd fontnyi rekordárbevételt produkált, ezzel a legnagyobb tempót diktálta az élelmiszerláncok sorában. A diszkontlánc beszámolója szerint a mutatós eredmény a prémium termékkörök növekvő népszerűségét tükrözi: decemberben például mintegy 17 millió palacknyi bor, pezsgő és habzóbor fogyott brit boltjaikban.
Hozzájuk képest a hagyományos nagy brit üzletláncok szinte egy helyben jártak: az Asda 0,7 százalékkal, az árleszállításokra legtöbbet költő Tesco 0,6 százalékkal, míg a Sainsbury's mindössze 0,4 százalékkal tudta növelni forgalmát az érintett 12 hét során. Mi több, a legnagyobb brit tulajdonú diszkontlánc az Iceland is csak 1,8 százalékos bővülést tudott elérni az ünnepi szezonban.
Az Egyesült Királyság legnagyobb kiskereskedője a Tesco még így is 27.8 százalékos piacrésszel rendelkezik, ám ez 0,3 százalékos zsugorodást jelent, a tavalyi utolsó 12 hét adatainak tükrében.
Durva boltbezárási hullám söpör végig a szigetországon
Immár a hatodik éve zsinórban csökken a brit fizikális üzletek december havi forgalma: 2018-ban 1,9 százalékos zsugorodást prognosztizáltak, miközben az online vásárlások 11,9 százalékkal bővültek - derül ki a BDO tanácsadócég adataiból.
A felmérés szerint a brit fogyasztók stratégiai okokból inkább online vásárolnak és rendívül óvatossá váltak, melynek oka részben az EU-ból való kilépést övező politikai káosz lehet, miközben a kedvező kondíciók (alacsony munkanélküliség, több elkölthető jövedelem) ellenére a brit gazdaság általánosan lelassult 2018 végére.
A GfK fogyasztói bizalmi indexe öt ponttal csökkent tavaly decemberben, az év elejihez képest, amely öt és fél éves mélypontot tükröz. A piackutató cég szerint a britek 2011 decembere óta nem voltak ennyire pesszimisták a gazdaság jövőbeni kilátásait nézve és arra következtet, hogy hamarosan még jobban visszafogják majd költéseiket. A GfK szerint a borúlátást a folyamatosan növekvő költségek, az inflációs fenyegetés és a bizonytalan kimenetelű brexit-tárgyalások alapozzák meg.
Mint korábban megírtuk: a kialakult helyzet miatt már az egész ágazat szenved: 2018 során közel 150 ezer munkahely szűnt meg és 20 ezer üzlethelyiséget kellett bezáratni a brit kiskereskedelmi és vendéglátóipar szektorban.