A brit kiskereskedelmi kutatási központ (CRR) felmérése szerint az Egyesült Királyságban a "main street", vagyis az utcai üzleteket működtető ágazatokban 148 132 munkahely tűnt el és 19 631 boltra került lakat az idén a december végi állás szerint. (Összehasonlításképpen: a brit bolti kiskereskedelem mintegy 2,6 millió főt foglalkoztat összesen.)

Az év folyamán több jelentős kiskerlánc került csődbe  - közöttük a House of Fraser, a Maplin, a Toys "R" Us és a Poundworld - az előrejelezések szerint pedig a szigetországban az idei karácsony előtti bolti forgalom a leggyengébb lehetett a 2007/2008-as globális recesszió óta. A Begbies Traynor tanácsadócég összesen 30 ezer kiskereskedőt figyelmeztet jelentős pénzügyi nehézségekre.

Kapcsolódó

A számok mögött megannyi személyes tragédia rejlik az ágazatban érintett emberek, valamint azon közösségek körében, ahol ezek az üzletek megtalálhatóak

- idézi a szakportál a CRR professzorát, Joshua Bamfieldet. Szerinte, miközben a brit parlament elkötelezett a brexit iránt, a bolti kiskereskedelmet megölik az üzleteket érintő adók és az alacsony növekedés. Ezek a "szörnyű" adatok pedig 2019-ben megismétlődnek, amennyiben a kormány nem teremt egyenlő versenyfeltételeket az online és a bolti kiskereskedők között. (A becslések szerint a valódi üzleteket árbevételarányosan 2,3 százalékos adó sújtja, miközben a digitális boltok mindössze 0,6 százalékos adót fizetnek átlagban.)

Menteni próbálják a menthetőt

A brit boltok vergődése mögött persze nem csak az e-kereskedelem előretörése, az élesedő árverseny és a magas költségek állnak, hanem a brexit okozta súlyos bizonytalanságok is, amelyek már mostanra a fogyasztói bizalom megrendüléséhez, így keresletcsökkenéshez vezettek. Ráadásul - amint a brit ingatlanszövetség (BPF) vezetője fogalmazott -, a kormányt olyannyira leköti a brexitfolyamat menedzselése, hogy a fontos belföldi kérdésekkel már alig tud foglalkozni.

A kabinet október folyamán már bejelentett egy kétségbeesett lépést, mellyel az 51 ezer fontnál kisebb becsült értékű üzletek, pubok, éttermek és kávézók adóját a harmadára csökkentette. Ez azonban az ingatlanszövetség szerint kevés lesz az alapvető problémák kezeléséhez, hiszen a nagy ágazati szereplők továbbra is aránytalanul sok közterhet fizetnek, márpedig ezek a legnagyobb munkaadók és jövedelemtermelők.

A kormány december végén létrehozott egy 675 millió fontos városfejlesztési alapot, amellyel a helyi önkormányzatokat segítenék,hogy a települések központi részein közösségi csomópontokat hozzanak létre. Ám ez a lépés is elsősorban a kisebb üzletek működtetőit fogja segíteni.