A Roszatom sajtóközleménye arról szól, hogy Atomflot murmanszki kikötőjében beindították Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőmű első reaktorát. Egyelőre még csak az első reaktor 10 százalékos teljesítményszintre kapcsolásánál járnak. De az orosz akadémikus nevét viselő úszó erőmű az a szentpétervári Balti Üzemben készült jármű-berendezés, ami az első, kis teljesítményű mobil blokkokra épülő mini-nuki a világon, melyet az északi és távol-keleti, egyébként nehezen elérhető területein vetnek majd be, hogy energiával lássa el az ottani iparvállalatokat, kikötői városokat.
A úszó atomerőmű - avagy ahogyan kódolva nevezik: a 20870-as projekt - két reaktor üzembe helyezéséről szól. Az első beindításával kapcsolatban a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov azt nyilatkozta: "Az úszó atomerőművet olyan új terméknek tartjuk, amely nemcsak az oroszországi sarkvidéki régió számára fontos, hanem a világ számos más országa számára is megoldást jelenthet az elektromos energiaellátás terén. A kis teljesítményű reaktorok sorában az úszó atomerőművet referenciatechnológiaként mutatjuk be a lehetséges partnereinknek". A 2019 őszére az állomáshelyére, a Csukcsföldi Pevekbe vontatandó Lomonoszov Akadémikus jövő tavaszig átesik egy komplex teszten, és ha mindent rendben találnak, kiváltja a korszerűtlen biztonsági berendezésekkel működő bilibinói atomerőmű két blokkját, illetve a még az 1940-es években épített peveki hőerőművet.
A Roszatom közlése szerint az úszó atomerőmű rendkívül biztonságos, és minden lehetséges kockázatot figyelembe vettek a tervezésekor. Így az képes ellenállni egy szökőárnak is. Az úszó atomerőműbe két KLT-40C típusú reaktort építettek be, amelyek együttesen 70 MW villamos energiát és 0,0581 GWh hőenergiát képesek előállítani. Ez a számítások szerint egy mintegy százezres város energiaellátását tudja biztosítani.
Korábban a Roszatom és az orosz nukleáris hírek magyarországi szócsöveként működő Atomenergiainfo számolt be több részletben is arról, hogy a Lomonoszovot az orosz állami atomerőmű-építő konszernhez tartozó részvénytársaság, az Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda tervezte reaktorpárral szerelik majd föl. Maga a hajó egy vaskos, 21,5 ezer tonna vízkiszorítású, saját motorral nem rendelkező úszó testnek épült, melyet a part menti vizekre vontatva, ott lehorgonyozva üzemeltetnek. Elkészültétől és sikeres működésétől azt remélik az oroszok, hogy 10-15 darabra viszonylag gyorsan találnak majd megrendelőt - és vevőt. Nem lesz könnyű feladat, mivel mivel az építési költséget még akkor becsülték 600 millió dollárra, amikor a Lomonoszov elkészültét még 2016 szeptemberére ígérték.
Az úszó erőmű két reaktorából nyerhető 70 MW-os teljesítménycsúcs leginkább a célszerszámmá válást valószínűsíti a szakirodalom által SMR (Small Modular Reactor) néven emlegeti a törpe erőműnek. Fajlagosan drága, így a speciális körülmények és problémák megoldásán túl aligha válik meghatározóvá az iparágban. A The Guardian 2014 őszén, amikor összefoglalta a világban futó, leginkább amerikai, brit és orosz mini atomerőmű projektjeit, arra a konklúzióra jutott, hogy a legbíztatóbb elképzelések mellett sem valószínű, 2030-ig bármely SMR sorozatgyártásra kész állapotig jut.