A francia PSA konszern, a Citroën, Peugeot és Opel márkák otthona és a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) drámai választ adott a belső égésű motor halálára - írja a két vállalat egyesülését elemző cikkében Chris Bryant, a Bloomberg szakírója. A két cég összeolvadása, amely egy 50 milliárd dollár értékű óriást eredményez (ez az összeg az éves magyar GDP több mint harmada), a legnagyobb ilyen üzlet az autóiparban a Daimler és a Chrysler balul sikerült házassága óta. (Az 1998-ban létrejött frigyben egy 35 milliárd dollár értékű cég jött létre, amely a 2007-es váláskor már csak 7,4 milliárdot ért.)

Eddig ez a leglátványosabb válasz az iparágban zajló - óriási költséggel és bizonytalansággal járó - változásra, amelyben a járművek átállnak a benzin- és dízelmotorokról az elektromos meghajtásra. Ezért adódik a kérdés: miért nem díjazzák a cégek döntését a tőzsdei befektetők? A Peugeot-Citroën részvényeinek ára 10 százalékkal esett azt követően, hogy először kiszivárgott a fúzió híre októberben, miközben a Fiat-Chrysler papírjai 16 százalékkal erősödtek. A PSA-t ezt megelőzően magasabb értékelte a tőzsde, mint az FCA-t, így az árfolyamváltozás azt mutatja, hogy a befektetők úgy vélik, az egy meg egy nem lesz több mint kettő, miközben az utóbbi cég jár jobban a dologgal.

Kapcsolódó

Rossz előjelek

Az autóipari fúziókra nem jellemző, hogy boldog házasságot eredményeznének. A Daimler és a Chrysler esetében a két cég vállalati kultúrája összehangolhatatlannak bizonyult, így az egyesülésük tankönyvi példája lett annak, hogy az egyenlők házassága is boldogtalan lehet. Most annyiban más a helyzet, hogy a PSA és az FCA filozófiája nem áll távol egymástól: mindkét vállalat menedzsmentje elsősorban a részvényesek elvárásainak akar megfelelni, ami nem mindig jellemző a nagy feldolgozóipari cégek vezetőségére. Emellett erősen érdekeltek a fúzió sikerében.

Az üzletről szóló szándéknyilatkozat igyekezett reagálni a Peugeot-Citroën részvényeseinek aggodalmaira, amelyek az ügyletről kiszivárogtatott hírek után napvilágra kerültek. Az FCA tulajdonosai között 5,5 milliárd euró (6,1 milliárd dollár) egyszeri osztalékot osztanak szét, mielőtt az üzlet lezárul. Ezt annak ellenére megkapják, hogy a vállalat nem áll túl jól készpénzzel és a dízelbotrány, adóügyek és szakszervezeti viták miatt lehetnek váratlan kiadásai. A PSA részvényesei között 3,2 milliárd eurót osztanak szét.

A Fiat megtartja részesedését a Comau robotgyártóban, ami becslések szerint 250 millió euróval dobja meg a PSA-nak a "menyasszony" értékét. Emellett bár a franciák anyagilag meglehetősen nagyvonalúan viszonyulnak a fúzióhoz, a cég vezérigazgatójáé, Carlos Tavaresé lesz az utolsó szó az új vállalat döntéseiben.

Nehéz évek jönnek

Tavares bebizonyította, hogy lehet pénzt csinálni az európai autópiacon, ahol a PSA autói négyötödét adja el - véli a Bloomberg cikkírója. A következő évek azonban kőkemények lesznek: az autógyártók kénytelenek lesznek nagy diszkonttal kínálni elektromos meghajtású autóikat, hogy csökkentsék összesített károsanyag-kibocsátásukat. Így kerülhetik el a megszigorított kibocsátási szabványok miatt rájuk váró borsos bírságokat. A Peugeot-Citroën 2019 első felében 8,7 százalékos árrést ért el az autógyártásban, ami igen szép, ám semmi sem garantálja, hogy így is maradjon.

Eközben a Fiat-Chrysler Észak-Amerikában bevétele kétharmadát köszönheti SUV autói eladásának, és mivel Donald Trump, az USA elnöke nem igazán híve a környezetvédelemnek, nem kell attól tartania, hogy az USA-ban is megszigorítják a károsanyag-kibocsátási korlátokat. A két vállalat azt állítja, hogy nem fognak üzemeket bezárni és évente 3,7 milliárd dollárt költségmegtakarítást ígérnek.

Tavares nevet szerzett magának a cégvezetői szakmában azzal, hogy sikeresen olvasztotta össze a Peugeot-Citroënt és a GM-től megvásárolt Opelt/Vauxhallt. A Fiat-Chrysler nem ígér ilyen gyors sikert: az olasz autógyártó ugyan végrehajtott egy jelentős költségcsökkentést, de messze van még az az idő, amikor mind az öt márka közös autóplatformokat használhat. Tavaresre nehéz feladat vár azzal, hogy be kell bizonyítania: nem minden cégházasság van kudarcra ítélve.