Úgy látom, hogy jelenleg még sok tévképzet van a jegybanki digitális pénzekkel (CBDC – central bank digital currency) kapcsolatban még közgazdászok között is.

Azt gondolom és azt látom, hogy a jövő ebbe az irányba mutat, és a következő évtizedekben el fog terjedni a digitális jegybankpénz, ami teljesen megváltoztatja a bankrendszert magát is - írta a blogján a közgazdász.

Kapcsolódó

Az állam áll mögötte

A technológia fejlődésével mára lehetségessé vált, hogy a jegybank viszonylag könnyedén mindenkinek vezessen számlát, ehhez elég mondjuk létrehoznia egy „MNBapp”-ot, amit letölthetünk. Ha mindenkinek van ilyen alkalmazása, akkor viszont az egymással szembeni tranzakcióinkat egy gombnyomással kiegyenlíthetjük: úgy fizetem ki az ételfutárt, hogy az én MNB-nél vezetett számlámról átutalom az ő MNB-nél vezetett számlájára a pénzt. Valójában ez ugyanaz, mint ha készpénzzel kifizetném, hiszen mindkét esetben az MNB tartozáselismerő nyilatkozatát (ami az egyik esetben készpénz, a másikban a készpénzt reprezentáló elektronikus jel) adjuk át egymásnak.

Ez pedig azért fontos, mert az MNB-nél tartott jegybankpénzzel megszűnik mindenkinek az a kockázata, hogy a kereskedelmi banknál tartott pénz elveszhet. A jegybanknál lévő pénzre nem kell betétbiztosítás, és nemcsak egy összegig van garantálva, hanem bármely összegre, mert az állam áll mögötte, épp úgy, mint a készpénz mögött. Így válik a készpénz digitális készpénzzé, azaz jegybanki digitális pénzzé.

Ha tehát van digitális jegybankpénz, akkor ez a digitális készpénz mindenki számára elérhető, a készpénz helyett tarthatjuk ezt, és egymással korlátlanul tranzaktálhatunk vele mindenféle kockázat nélkül. Ráadásul - jó esetben - e szolgáltatást ingyen nyújthatja mindenkinek a jegybank.

És mi lesz a bankokkal?

Ha azonban mindenki a jegybanknál tartja a pénzét, akkor mi lesz a kereskedelmi bankokkal? Ez egy súlyos probléma, egy hirtelen átmenet ugyanis összeomlaszthatja a bankokat.

Erre a problémára több megoldás is elképzelhető, viszont bármelyiket is választjuk, az átmenetnek mindenképp fokozatosnak és óvatosnak kell lennie, mert a monetáris rendszer nem gyerekjáték: egy kis tévedés is gazdasági összeomlást tud generálni. Ezért is nagyon lassú és óvatos a CBDC-vel kapcsolatban minden jegybank - fogalmazott Zsiday.

A közgazdász szerint logikus megoldás lehet, hogy a kereskedelmi bankok a jövőben inkább csak hosszabb távú és a jegybanki kamatozásnál jelentősen magasabb kamatú, de deklaráltan magasabb kockázatú, és nem biztosított betétekkel finanszírozzák magukat. Így például ha a jegybanki digitális pénz kamatozása 1 százalék, akkor a kereskedelmi bankoknál le lehet kötni pénzt egy évre 3 százalékon, két évre 4 százalékon.

Szintén elképzelhető, hogy bizonyos célok mentén a jegybank közvetlen forrást nyújt a kereskedelmi bankoknak (zöld hitelekhez) olcsó, 0 százalékos kamatozású hitelt biztosítva nekik, ők pedig ezt a hitelt valamiféle felárral, de még mindig alacsony kamattal bocsájtják a cégek rendelkezésére.

Az is lehetséges, hogy a bankok tisztán saját tőkéből finanszírozzák magukat, és csak részvényeik vannak, amelyek a tőzsdén forognak, és ezek árfolyama hullámzik annak megfelelően, hogy milyen sikeresen hitelez a kereskedelmi bank. Ez nagyjából megfelel egy változó árfolyamú betétnek, aminek van valamekkora kamatozása. Létrehozhat több részvényosztályt is a kereskedelmi bank, amelyek kockázatossága különböző, vagy finanszírozhatja magát részvényekkel és kötvényekkel vegyesen amelyek mind a tőkepiacon forognak.

Biztos, hogy a banklobbi ezerrel tiltakozik majd bármiféle változtatás ellen a jövőben, mert így megszűnne az az aszimmetrikus, és teljesen jogtalan előnyük, miszerint ha baj van, kimentik őket az adófizetők, ha pedig fut a szekér, akkor a nyereséget elteszik a részvényesek. A lakosság viszont nyerne egy sokkal biztonságosabb, egyszerűbb, és jó esetben teljesen ingyenes fizetési/számlavezetési-tranzakciós rendszert, miközben a bankrendszer gazdasági kockázata minimalizálódna. Társadalmilag tehát egyértelműen ez az optimális megoldás - fogalmazott a közgazdász.