A CBI reprezentatív havi felmérése 236 vállalatra terjedt ki, köztük 101 nagyvállalatra, valamit 135 kis- és közepes méretű cégre - írta az MTI.

A vizsgálat kimutatta, hogy a megkérdezett vállalatok 80 százaléka már hozott olyan döntést, amely negatívan érintette nagy-britanniai beruházási tevékenységét. E döntések széles skálán mozognak: egy műanyagipari feldolgozó vállalat 7 millió fontos (2,6 milliárd forintos) fejlesztési tervét törölte, egy divatház ugyanakkor 50 millió fontos (csaknem 19 milliárd forintos) költségvetéssel tervezett új nagy-britanniai üzemének felépítéséről mondott le a brexit-folyamatot övező bizonytalanságok miatt.

A CBI felmérése szerint a vállalatok 58 százaléka dolgozott ki valamilyen készenléti tervet, és e cégek 30 százalékának készenléti tervei termelésük vagy szolgáltatásaik külföldre telepítését irányozza elő, 9 százalékuk pedig ezt már meg is tette.
A készenléti terveket kidolgozó brit vállalatok 15 százaléka munkahelyek áttelepítését tűzte ki célként, és 3 százalékuk már meg is valósította e célját.

A készenléti tervek elkészítéséről beszámoló vállalatok 44 százaléka a profiljába tartozó áruk raktárkészletének felduzzasztását is bevette e tervekbe, és 15 százalékuk ezt már végrehajtotta.

A felmérésbe bevont vállalatok 19 százaléka arról számolt be, hogy már túljutott azon az időponton, amikor készenléti terveinek végrehajtását még le tudta volna állítani. További 15 százalék szerint ez az időpont októberben, 24 százalék szerint novemberben, ugyancsak 24 százalék szerint decemberben érkezik el.

Vége a türelemnek

Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség vezérigazgatója a CBI friss felmérésének eredményeit ismertető beszámolóban leszögezte, hogy a helyzet most már sürgető, mivel a brit vállalatok - hacsak addig a brit kormánynak nem sikerül megállapodásra jutnia az Európai Unióval a kilépés feltételrendszeréről - legkésőbb decemberben végrehajtják a brexit miatt kidolgozott készenléti terveiket, és ez munkahelyek elvesztésével, a beszállítói hálózatok áthelyezésével járna.

A CBI vezetője szerint a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás óta - amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe - a brit vállalatok figyelemreméltó rugalmasságot tanúsítottak, de most már türelmük végén járnak.

A megállapodás nélküli brexit - legalábbis amíg reális lehetőségként szerepel a brexit-tárgyalások lehetséges kimenetelei között - "maró hatást gyakorol" az egész brit gazdaságra és a foglalkoztatási kilátásokra.

Lemarad a brit gazdaság

Legutóbbi helyzetértékelésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy komoly többletköltségekkel és növekedési áldozattal terhelné a brit gazdaságot, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból.

A friss IMF-jelentés, amelyet Christine Lagarde, a pénzügyi szervezet vezérigazgatója mutatott be nemrégiben a londoni pénzügyminisztériumban, kiemelte, hogy az EU-népszavazás óta Nagy-Britannia a hét vezető ipari gazdaság (G7) növekedési ranglistájának aljára került a korábban elfoglalt első helyéről, és a brit üzleti szektor beruházási aktivitása sem éri el azt a szintet, amelyet a robusztus világgazdasági növekedés és a jó finanszírozási kondíciók környezetében várni lehetne.

Erre már a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney nemrégiben, egy üzleti rendezvényen azt mondta: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor "az egyszámjegyű tartomány alsó széle felé jár".

A kép forrása: Pixabay.