Egyre inkább gyarapodik a kínai vállalatok által felhalmozott adósságok nagysága, s egyre nagyobb mennyiségben nem képesek ezt törleszteni a cégek. A befektetési bankok becslései szerint olyan ütemben jelentettek tavaly fizetésképtelenséget kibocsátott kötvényeik után a kínai vállalatok, amire eddig nem volt példa - írja a CNBC.com. A folyamat nem túl meglepő, tekintve hogy a cégek működését egyrészről nehezíti a gazdaság lassulása, másrészt a hitelezési feltételek is egyre szigorúbbak, ahogy a kínai kormányzat igyekszik egyre inkább visszaszorítani az országban elég méretesre nőtt árnyékbankrendszert.

Tavaly összesen 17,8 milliárd dollárnak megfelelő értékű jüankötvényre jelentettek fizetésképtelenséget a kínai cégek a szingapúri DBS Bank becslései szerint, a japán Nomura ennél is magasabbra, 23,8 milliárd dollárra teszi ezt az összeget. Mindkét szám nagyjából a négyszeresét teszi ki annak az összegnek, amelyet az adott bankok elemzői 2017-re becsültek. Eközben a külföldi devizában, jellemzőn dollárban kibocsátott kötvényekre bejelentettek csődök száma és értéke is drasztikusan megugrott tavaly. A Nomura szerint ez tavaly 7 milliárd dollárt tett ki, míg 2017-ben még nem volt jellemző a dollárkötvényekre bejelentett fizetésképtelenség.

Kapcsolódó

A DBS becslései szerint az energetikai szektor cégei mintegy 46,4 milliárd jüannyi kötvény fizetésképtelenségéért voltak felelősek, ezzel az összes vállalati csőd nagyjából 40 százaléka származott tőlük. Ezt követték a fogyasztási cikkeket gyártó és kiskereskedelmi cégek. Ráadásul a csődhullám várhatóan 2019-ben is folytatódni fog, s ehhez jön még hozzá, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága is alacsonyabb lett. Így szerintük komoly nehézségekbe ütközik majd az idén lejáró, mintegy 3500 milliárd jüannyi vállalati adósság refinanszírozása.

A kínai vállalatok életét jelentősen megnehezítette, hogy a reálkamatok a DBS becslései szerint az országban a 2017 eleji -3,1 százalékról 4,35 százalékra ugrottak. Bár a kínai jegybank folyamatos monetáris lazításokkal igyekszik kezelni a helyzetet, azonban a hitelpiac így is feszített marad. A kereskedelmi bankok egyre szigorúbban veszik, kinek is adnak hitelt, s ez különösen igaz a magáncégek, illetve a pénzügyileg nehéz helyzetben lévő állami tulajdonú vállalatok esetében. A bank kiemelte, hogy különösen az ingatlanszektor és az építőipar az, ahol a vállalati adósságok aggasztóan nagy hányadát teszik ki a rövid lejáratú kötvények.

Minden kulcs a pártállam kezében

A Nomura szerint az, hogy a csődhullám nagyobb részt a magánkézben lévő cégek érintette természetesnek tűnik. Az elmúlt években a kínai gazdaságba pumpált támogatások és ösztönzők nagyobb része ugyanis az állami tulajdonú cégeknél landolt. A dollárban kibocsátott kötvényeken jelentett csődök megugrásáért pedig jelentős részben a dollár jüannal szembeni felértékelődését lehet hibáztatni.

Az Aberdeen Asset Management szakértői eközben azt emelték ki a CNBC-nek nyilatkozva, hogy a kínai kormányzat 2017-ben kezdett el komolyabban leszámolni az ország árnyékbankrendszerével. Ez eddig biztos forrásnak bizonyult, ha valamely cégnek pénzügyi nehézségei támadtak és pótlólagos forrásokhoz szeretett volna jutni. Azonban a szabályozás szigorodásával most ez a végső menedék is egyre kisebb mértékben áll rendelkezésre.

Ugyanakkor a megkérdezett szakértők arra számítanak, hogy a csődhullám idén is folytatódni fog, azonban jóval kisebb intenzitással. A kínai kormányzat ugyanis számos olyan intézkedést léptetett életbe, amelyek funkciója, hogy fellendítsék az országban a vállalati hitelezést, s ez enyhítheti - ha átmenetileg is - a magánkézben lévő társaságokra nehezedő nyomást.