Magyarországról nézve elég különleges hangvételű vitává alakult át az Európai Parlamentben a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági (ENVI - Committee on the Environment, Public Health and Food Safety) és az  Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE - Committee on Industry, Research and Energy) meghallgatása. Itthon az Orbán Viktor vezette kormány az oltási kampány lassúságáért a közös uniós vakcinabeszerzést teszi felelőssé, miközben valószínűleg enélkül a gazdag országok teljesen felvásárolták volna a készleteket a nyugati gyártók termékeiből. A budapesti vezetés egyedüli az EU-ban azzal, hogy a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V. vakcinák beszerzéséről is döntött.

A vakcinahiány viszont nemcsak itthon téma, még ha a többi uniós tagállamban a vita súlypontja nem újabb és újabb gyártók termékeinek bevonásáról szól, hanem arról, hogy az EB által kötött közös szerződésben résztvevő gyártók készítményei hol is vannak. A Pfizer/BioNTech és a Moderna cégek egyelőre tartják az ígéretüket, miközben a Sanofi-GSK készítménye nem alkalmazható, tehát nem is érkezik belőle egy darab sem. A Johnson & Johnson és partnere, a Jansen termékét pedig csak szerdán hagyta jóvá az amerikai hatóság, várhatóan pedig március közepén kaphat engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől (European Medicine Agency - EMA).

Kapcsolódó

Az ügy leginkább kritizált szereplője így is az a brit-svéd AstraZeneca, amelynek ugyan van hatásosnak ítélt, engedélyezett oltóanyaga, amit már alkalmaznak is, de gyártási fennakadásokra hivatkozva jelezte, nem tudja tartani a szállítási vállalását. Az EU - főként EP-képviselők - részéről gyakran fogalmazódott meg az a gyanú, hogy a társaság azért nem teljesíti az ígéretét, mert az oltási kampányát már 2020. december 6-án megkezdő Egyesült Királyságba szállít az unió helyett. A cég ezt a vádat többször tagadta, jelezve, hogy a termelési kapacitásának legnagyobb részét az EU-nak szállítja, de a kritikusokat ez eddig nem nyugtatta meg.

Így bár csütörtökön az AstraZeneca mellett a CureVac (német), a Novavax (USA) és a Moderna (USA) vezetőit is kérdezték a vakcina szállítmányokról, az eredményeikről és a várható szállítási időpontjaikról, a brit-svéd társaság vezérigazgatójára, Pascal Soriot-ra várt a legnehezebb két és fél, három óra.

Fordítsa ki a zsebeit!

Soriot-t elmondta, hogy a vállalat az év első negyedévében 40 millió adag vakcinát biztosít az EU-nak, ami ugyan jelentős csökkenést jelent az eredeti kötelezettségvállaláshoz képest, amely 80 és 120 millió adag között mozgott, de azt ígérte, hogy fokozzák a termelésüket.

"Tudatosan vállalt olyan szerződéses kötelezettségeket, amelyekről tudta, hogy nem tudja teljesíteni az összes felet?" - kapta meg elsőként a kérdést az Európai Néppárt (EPP) holland képviselőjétől, Esther de Lange-tól, aki rá is kérdezett, hogy a cégnek voltak-e olyan szerződései a brit kormánnyal az uniós megállapodás előtt, amely EU-n belüli termelésüket is oda irányítja.

Soriot azzal érvelt, hogy az Egyesült Királyság kormánya "nagyon korán" érdeklődött az oltóanyag-jelölt iránt, és pénzt ajánlott fel a fejlesztésre, valamint az Egyesült Királyságban és Hollandiában történő gyártás finanszírozására. Azt is felhozta, hogy ha a vállalat át is irányítaná az Egyesült Királyság "teljes ellátását", akkor sem lenne lényeges különbség a blokkon belüli vakcinaszállítmányokban.

A vezérigazgató más EP-képviselők kérdésére kifejtette, hogy az elmaradt tételek oka az uniós üzemekben elért alacsony termelés: a vállalat kevesebb dózist tud kivonni a bioreaktorokból, mint eredetileg tervezték. Soriot elmondta, hogy a vektorvakcinából egyes helyeken 5000 adagot tudnak literenként kitermelni a bioreaktorokból, míg - főleg az EU-ban lévő üzemekben - ennek csak a felét. De azt is elmondta, hogy javul a hozam, a második negyedévre így már tartani tudják az eredetileg kialkudott ütemezést.

Egy másik érv, amelyet Soriot gyakran használt védekezésében, az volt, hogy a brit kormánnyal ellentétben az EU csak az oltóanyag gyártását finanszírozta, nem pedig annak fejlesztését. Soriot ragaszkodása ehhez a ponthoz látszólag azt jelzi, hogy a finanszírozás kulcsszerepet játszott a szállítások eltérő sebességében. Arról is kérdezték, hogy segíthet-e, ha a gyártási szabadalmakat harmadik féllel is megosztanák, amit a vezérigazgató elutasított: "megosztás, hanem a termelési volumen növelése a kérdés". Azt is elmondta ennek kapcsán, hogy ez egy hosszadalmas folyamat, mert a mérnökök, szakértők betanítása is szükséges a gyártás hatékonyságának növeléséhez.

Lábjegyzetbe fértek a többiek

Ttöbb gyártó is részt vett, ami némi optimizmust is hozott a hosszadalmas vitába: a CureVac vezérigazgatója, Franz-Werner Haas például közölte, hogy jól állnak az oltóanyaguk fejlesztésével: a jelöltjük már a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában van, az előzetes eredmények pedig ígéretesek. Arra számítanak, hogy az uniós gyógyszerhatóság május végére, június elejére adhatja meg az engedélyt az alkalmazására. Ha ez megtörténik, akkor a vállalat reményei szerint az idén 300 millió adagot, 2022-ben pedig egymilliárd adagot állíthatnak elő a készítményből. Ráadásul egyelőre hatékonynak tűnik a CureVac a dél-afrikai és a brit variánssal szemben is.

Stan Erck, a Novavax elnök-vezérigazgatója, arról beszélt, hogy február elején az Európai Gyógyszerügynökség már megkezdte az eljárását, ha pedig engedélyt kapnak, akkor havonta körülbelül 150 millió adag szállítására lehetnek alkalmasak. Összesen évi kétmilliárd dózisos termeléssel terveznek.

Az ülést az alábbi videón nézheti vissza:

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.