Az ország levegőminőségét óvó törvényegyüttes előírja az autógyártók számára, hogy úgynevezett EDIR (Emissions Defect Information Report) kiadásával értesítsék a környezetvédelmi hivatalt, amennyiben egy adott modellévben 25, vagy annál több járműnél vagy motornál ugyanazok a hibák jelentkeznek valamely, az emissziót befolyásoló alkatrészben, és ez veszélyezteti a kibocsátási szabályozásnak való megfelelést. A gyártóknak egy VERR-t (Voluntary Emissions Recall Report) is le kell adniuk, amikor ezen hibák kijavításáért visszahívást rendelnek el, valamint negyedéves jelentésekben folyamatosan tájékoztatniuk kell az EPA-t a folyamatról.
A 2005 és 2015 közötti tízéves időszak alatt a Toyota körülbelül 78 EDIR beadásával késlekedett, néhányat az előírtnál csak 8 évvel később készített el, amikor a környezetvédelmi hivatal véglegesíteni akarta a nem megfelelést. Ezek a dokumentumok több millió olyan autóról szólnak, melyek potenciálisan magasabb kibocsátási adatokkal rendelkeztek, mint amit a gyártó közölt, és aminek a vásárlók tudatában voltak. A japánok emellett 20 VERR, és több mint 200 negyedéves jelentést benyújtását is kihagyták.
Ennek következményei egyértelműek: a szabályozó hatóságok figyelmének elkerülésével a Toyota hosszú időkre megúszta a visszahívásokat, amivel "jelentős gazdasági profitra tett szert, költségeket terhelt a fogyasztókra, és meghosszabbította a ki nem javított autók életét az utakon" - írja a minisztérium.
A portál szerint egy önkéntes bevalláson alapuló, közel sem elég szigorú rendszerről van szó - az, hogy a Toyota azonnal, mindenféle küzdelem nélkül beismerte felelősségét, és beleegyezett a 180 millió dolláros büntetés kifizetésébe, egyértelmű jele annak, hogy a 10 év alatt ennél lényegesen többet nyert a szabályozás kijátszásával.