Az Egyesült Államok kormánya mérlegeli a Google feldarabolását egy mérföldkőnek számító trösztellenes ügyben. Az igazságügyi minisztérium „strukturális jogorvoslatokat”, például termékértékesítésre való kényszerítést kérhet a keresőmotorok illegális monopóliumáról szóló augusztusi bírói döntés után.

A lehetséges jogorvoslatot kedden ismertette az amerikai igazságügyi minisztérium, és azután került sor rá, hogy a szövetségi ügyészek augusztusban egy mérföldkőnek számító ügyet nyertek, amikor egy bíró úgy ítélte meg, hogy a Google megsértette az amerikai trösztellenes törvényeket, és a vállalatot „monopóliumnak” bélyegezte

– fogalmazott beszámolójában a Financial Times.
Egy bírósági dokumentumban, amely részletezi azokat a szankciókat, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Igazságügyi Minisztériuma (DoJ) kérhet Amit Mehtától, az ügyben eljáró bírótól, az ügyészek azt mondták, hogy „magatartási és strukturális korrekciós intézkedéseket” fontolgatnak, amelyek

megakadályoznák, hogy a Google olyan termékeket használjon, mint a Chrome böngésző, a Play alkalmazásbolt és az Android operációs rendszer, hogy keresőmotorja előnybe kerüljön a versenytársakkal vagy új belépőkkel szemben.

Az igazságügyi minisztérium arra is törekedhet, hogy a Google-t arra kényszerítse, hogy megossza a felhasználók keresési adatait a riválisokkal, és korlátozza azt a képességét, hogy a keresési eredményeket új generatív mesterséges intelligencia modellek és termékek betanítására használja fel.

A Google szétválása átrendezné a keresőpiacot, ahol a vállalat kezeli az online lekérdezések több mint 90 százalékát, és átalakítaná azt az üzletágat, amely anyavállalatát, az Alphabetet a világ egyik legértékesebb vállalatává tette 

– hangsúlyozta a Financial Times.
A Google több mint egy évtizeden át ellenőrizte a legnépszerűbb terjesztési csatornákat, így a riválisoknak alig maradt ösztönzésük arra, hogy versenyezzenek a felhasználókért. E károk teljes körű orvoslása nemcsak azt igényli, hogy a Google ma megszüntesse a terjesztés feletti ellenőrzését, hanem azt is, hogy a Google ne tudja ellenőrizni a jövő terjesztését
– közölte a DoJ. 
A DoJ 32 oldalas beadványa tartalmazza az első orvoslási javaslatot, és a per második szakaszába lép, amelynek során Amit Mehta, az ügyben eljáró bíró meghatározza a Google-ra kiszabandó szankciókat.

Visszavágott az óriás

A Google visszavágott a javasolt jogorvoslati intézkedésekre, „radikálisnak és átfogónak” nevezve azokat, amelyek meghaladják az ügy jogi kérdéseinek körét, és veszélyt jelentenek „a fogyasztókra, a vállalkozásokra és az amerikai versenyképességre”.

Az Alphabet részvényei a keddi zárás utáni kereskedésben alig változtak, és idén 19 százalékkal emelkedtek, így piaci értékük elérte a 2 milliárd dollárt, ami a negyedik legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalat a világon.

A Google-ügy potenciálisan a DoJ legnagyobb trösztellenes győzelmét jelentheti azóta, hogy 24 évvel ezelőtt egy bíró elrendelte a Microsoft feloszlatását a verseny illegális elfojtása miatt.

Azt az ítéletet azonban egy évvel később fellebbezés útján hatályon kívül helyezték, így a Google-per a DoJ második esélye arra, hogy alapjaiban rombolja le egy nagy technológiai vállalat dominanciáját egy kulcsfontosságú ágazatban.

A Google-per második szakaszának részeként a DoJ és a Google november 20-án, illetve december 20-án nyújtja be a javasolt végső ítéleteket és a tanúk listáját.

Egészen a Legfelsőbb Bíróságig

Az ügyben eljáró bíró áprilisra tűzte ki a jogorvoslati kérelmek meghallgatását, és elmondta, hogy 2025 augusztusára szeretne döntést hozni. A Google megfogadta, hogy a döntés ellen egészen az amerikai Legfelsőbb Bíróságig fellebbez, ami évekkel tovább tarthat.
A DoJ keddi bírósági beadványában négy területet jelölt meg, amelyekkel a Google-nak szánt jogorvoslati keretének foglalkoznia kell: a keresési eredmények elosztása és a bevételek megosztása; a keresési eredmények generálása és megjelenítése; a hirdetések nagyságrendje és monetizációja; valamint az adatok gyűjtése és felhasználása.
Az ügyészek szerint a jogorvoslatok közé tartozhat az ügy középpontjában álló kizárólagos szerződések betiltása – különösen az a 20 milliárd dollár, amelyet a Google évente fizet az Apple-nek azért, hogy a Safari keresőmotor legyen az alapértelmezett –, valamint „megkülönböztetésmentes” intézkedések bevezetése a Google termékeire, például az Android operációs rendszerre és a Play alkalmazásboltra.

Az igazságügyi minisztérium azt is fontolgatja, hogy a Google-t kötelezi a keresési rangsorolási modellek, indexek és hirdetési algoritmusok javítása érdekében gyűjtött hatalmas adathalmazának megosztására, amelyet az ügyészek szerint jogellenesen gyűjtöttek.

Az ebből adódó adatvédelmi aggályok kezelése érdekében a Google-nek „meg lehetne tiltani, hogy olyan adatokat használjon vagy tartson meg, amelyeket nem lehet hatékonyan megosztani másokkal”.

A DoJ azt is elismerte, hogy a mesterséges intelligencia bomlasztó hatással lesz az online keresésre. Az ügyészek aggódnak amiatt, hogy a Google „kihasználja monopolhelyzetét” az AI-funkciók táplálására, és azt szeretnék, ha a weboldalak lemondhatnának arról, hogy a Google AI-modelljeinek képzésére használják őket, vagy hogy szerepeljenek az AI által generált összefoglalókban.

A bírósági beadvány szerint a Google keresőszöveges hirdetések feletti erőfölényét a leendő versenytársak előtt álló akadályok csökkentésével vagy a keresési eredményektől független hirdetésadatainak mások számára történő engedélyezésével kell kezelni.

A per második szakasza kritikus teszt lesz Jonathan Kanter számára, aki megörökölte az ügyet, és az elmúlt három évben a DoJ trösztellenes részlegének vezetőjeként keményebb végrehajtási politikát vezetett be.

Kanter már beperelte az Apple-t, és folyamatban van egy második ügye is a Google hirdetési technológiai üzletága ellen. A Big Tech kritikusa, Lina Khan, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság elnöke az Amazon és a Meta ellen indított külön ügyeket.

A beadvány közel van az Alphabet más jogi vereségeihez. Egy kaliforniai bíró hétfőn arra kötelezte a vállalatot, hogy nyissa meg Android operációs rendszerét a riválisok előtt, lehetővé téve számukra, hogy saját alkalmazás-piactereket és fizetési rendszereket hozzanak létre, hogy versenyezzenek a Google Play-jel. A Google közölte, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.