A Yandex az egyik ikonikus orosz internetes cég, amely eredetileg keresőmotorként indult, de most már többek között az Uberhez hasonló szolgáltatása és webáruháza is van. A fő tulajdonos az eladó anyavállalatnál Arkagyij Volozs, a cég társalapítója, akinek családi alapja 8,5 százalékos tulajdonrésszel és 45 százaléknyi szavazati jogot biztosító részvénnyel rendelkezik, de szavazati jogáról már a háború kezdetén lemondott a menedzsment javára.

A cég alapításának ötlete 1993-ban vetődött fel két lelkes ifjú vállalkozóban a bukott szovjet kommunizmus romjain frissen létrejött kapitalizmusban, amikor még az internet is csak a fejlesztés stádiumában volt.

1997-ben már üzemelt a Yandex-keresőmotor, majd tovább bővült a cég, amelynek központja először Ciprusra, később 2007-ben Hollandiába került, hogy nemzetközi társaságként fejlődjön tovább. Igazi feltörekvő piaci sikersztori volt: a részvényeket a Nasdaq-ra vezették és egyben részvénykibocsátást hajtottak végre 1,3 milliárd dollár értékben.

A részvények szárnyaltak: volt, hogy 30 milliárd dollárt ért a vállalat.

A társaság más országokban is működni kezdett, mindenekelőtt Ukrajnában és Kazahsztánban, a Hollandiában bejegyzett anyavállalat holding portfóliójának 95 százalékát azonban az orosz cégcsoport teszi ki. 2014-ben Volozs Izraelbe költözött: a kilencvenes évek új, szabad kapitalizmusához szokott vállalkozó már nem akart az egyre inkább a szovjet korszakra emlékeztető országban élni, ahol akkor ragadta magához a Krímet és indult meg az akkor még limitált ukrajnai ellenségeskedés.

A háború végett vetett az álomnak

Két éve, amikor Putyin elnök lerohanta Ukrajnát, Volozs is európai szankciók alá került, a Nasdaq pedig felfüggesztette a részvény kereskedését. A holland anyavállalat eladta a Yandex híroldalát, mivel az Kreml-propagandát terjesztett és a szankciók elsősorban amiatt léptek életbe.

Szinte rögtön megkezdődtek a tárgyalások a nemzeti tulajdonba vételről, amelyben a Kreml is aktívan részt vett. Volozs időközben nyilvánosan elítélte Ukrajna lerohanását és az immár két éve tartó háborút.

Az üzlet végül most jött össze, amelyről a Financial Times és a Bloomberg egyaránt beszámolt: a megállapodás szerint a vásárlók a menedzsment tagjai, a Kreml által jóváhagyott orosz vállalkozók (a jelentkezők egy részét nem engedték a vevők közé), valamint a Lukoil egy alapja, amely 10 százalékos részesedést szerez.

A vevők vállalják, hogy 12 hónapig nem adnak el részvényeikből. Az ügylet két részletben zajlik, melynek legérdekesebb része a fizetés: a részvények körülbelül kétharmadáért Oroszországon kívül kínai jüanban fizetnek, a maradék részért egy második ügyletben különféle részvényekkel, többek között a holland anyavállalat részvényeivel.

A hollandiai anyacég nevet változtat, az orosz operációval együtt a névtől is megválik, így tisztán nyugati társaság lesz, megszabadulva a szankcióktól. Továbbra is holding formában fog működni, és az eddigi nyugati tevékenységét fogja bővíteni olyan technológiai cégeken keresztül,a melyek jórészt a cég eddigi 1300 alkalmazottját fogják foglalkoztatni.