Tavalyelőtt nagyot, tavaly pedig még nagyobbat mentek a zöld befektetések, és a rallynak valószínűleg még mindig nincs vége. 2020 legjobban teljesítő magyarországi alapja egy klímaváltozás témájú tematikus alap volt, a legjobban teljesítő nyugdíjpénztári portfólió szintén a zöld befektetéseket részesítette előnyben, de a legnagyobbat a Tesla robbantotta: az elektromos autókat gyártó cég árfolyama egy év alatt nagyjából a tízszeresére, 800 dollár fölé emelkedett a világ leggazdagabb emberévé téve alapító-tulajdonosát, Elon Muskot.
Be van már árazva?
Az biztosan segíti a zöld befektetéseket, hogy az Egyesült Államok, amely Donald Trump elnöksége alatt klímaszkeptikus országnak számított, most 180 fokos fordulatot vehet ezen a téren. "Joe Biden megválasztása amerikai elnökké és az eddig nyilvánosságra hozott programja várhatóan nagy lökést jelenthet a különböző zöld technológiáknak" - mondták az Equilor elemzői is nemrég egy sajtóbeszélgetésen.
Biden január 20-i beiktatása után azonnal rekord számú, 17 elnöki rendeletet írt alá, amelyek között fontos zöld intézkedések is voltak. Az USA visszalépett a párizsi klíma egyezménybe és visszavonta a Keystone XL vezeték építési engedélyét, amely környezetvédelmi szempontból sérülékeny kanadai területeken menne keresztül. Több más fontos intézkedése is volt az új elnöknek a koronavírussal és a bevándorlással kapcsolatban, de a környezetvédelmi határozatok is a legelső vonalban vannak.
A Green New Deal néven is emlegetett demokrata programot azonban lehet, hogy már be is árazta a piac. "Joe Biden beiktatásának extra hatása a zöld befektetésekre már csak mérsékelt lehet, ez már beépült az árakba" - mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, a Klímaváltozás 130/30 alap portfóliókezelője. A zöld papírok árfolyama elszaladt az elmúlt hónapokban, és az új elnök lehetőségei korlátozottak. Biden politikai mozgástere abban áll, hogy a különféle hatóságok, minisztériumok élére a saját jelöltjeinek kinevezését egyelőre a szenátuson keresztül tudja még vinni, de az időközi választások miatt ez a többség törékeny. Ha a teljes választási cikluson keresztül akarja vinni a Green New Dealt, ahhoz valószínűleg egyezkednie kell a republikánusokkal is.
Marad a részvény, de nagy a kockázat
Abban jóformán minden szakértő egyetért, hogy az idén robusztus gazdasági növekedés várható, 4-6 százalékkal nőhet az egyes országok GDP-je a tavalyi visszaesés után, ami részben a normalizálódásnak tudható be. Jóformán minden szakértő arra számít, a jegybankok monetáris politikája is egyelőre laza marad, a fiskális környezet is támogató lesz, ami kedvez a részvénypiacoknak. Czachesz Gábor ennek ellenére óvatosságra int. "2016-tól kezdve mindig ez volt a helyzet, nem volt más alternatíva, mint a részvénypiac. Ha viszont az oltásoknak köszönhetően vissza lehet venni a fiskális és monetáris stimulusokat, az veszélyes hatással lehet a részvénypiacokra" - mondja.
Az országokban az államadósság megugrott, a politikusok költekezésének viszont csak a jegybankok szabhatnak határt. Az inflációs veszély is bekövetkezhet, ami szintén lépésre késztetheti a jegybankokat, csak az a kérdés, hogy mikor. Addig azonban, amíg ez megtörténik, a részvénypiacnak lehet még több jó hónapja. Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint azok a cégek tudtak most nagyot nőni, amelyek képesek voltak olyan mértékben digitalizálni a termékeiket, szolgáltatásaikat, hogy nem érintette őket súlyosan a lezárás. A vakcinák utáni nyitás pedig a ciklikus részvények árfolyamára lehet kedvező hatással: az olajipar, a gyógyszeripar, a bankpírok szárnyalását hozhatja el. Emellett a klasszikus "value" vagyis értékeltség alapú befektetések is elkezdtek feltámadni egy erős ESG-hatással (environmental, social, governance - környezetvédelem, társadalom és vezetési szempontból fenntartható fejlődést szem előtt tartó cégek).
A hidrogén-iparághoz köthető részvényeknél is nagy rally volt, a befektetők azonban azzal nem számolnak még, hogy a jelek szerint Kína is hidrogén-alapon kívánja elvégezni a karbonsemlegesítést. "A történelem pedig azt mutatta eddig, hogy ha Kína valamit elhatározott, akkor az meg is valósítja" - mondja Czachesz. Ennek ellenére sem biztos, hogy jó ötlet a nyugati hidrogénes cégek papírjaiból bezsákolni, az ugyanis már egyáltalán nem biztos, hogy Kína nyugati technológiával tervezi a zöldítés kivitelezését.
Jönnek az ESG-improverek
"Hosszútávú szemlélet kell a zöld befektetésekhez" - mondja Czachesz. Hosszútávon pedig a zöldeknek áll a zászló. 2020-ban a zöld befektetések iránti kereslet azért is gyorsult fel, mert a kutatók magát a pandémiát is visszavezették a környezet pusztulására, a klímaváltozás, a környezetszennyezés ugyanis mind elősegítik a vírus terjedését. "A környezettudatoság növekedésének is köszönhető, hogy a zöld befektetések, illetve a magas ESG-minősítésű cégek jobban állták a sarat a visszaesés idején, és a piacok emelkedése során is megőrizték az előnyüket" - mondja Vízkeleti.
Az amerikai pálfordulás a klímaváltozás megítélésével kapcsolatban gyorsíthatja a zöld befektetések elterjedését, és új termékek is megjelennek a piacon: például az úgynevezett ESG-improverek. Ebbe a befektetési kategóriába olyan cégek részvényei kerülnek be, amelyek a saját iparágukon belül jó minőségűnek számítanak, de ezidáig nem helyeztek nagy hangsúlyt az ESG-szempontoknak való megfelelésre. Ha tervezik, hogy ezen az úton indulnak el, és a befektetőknek is tettek már erre ígéretet, akkor lesznek a stratégia célpontjai.
Egyelőre viszonylag kevés cég készíttet ESG-minősítést, ahogy terjednek azonban az ilyen befektetéseket kereső alapok, úgy nőhet a minősítésre pályázó cégek száma is. A magyarországi nagypapírok között is lehetnek olyanok, amelyek elindulhatnak ebbe az irányba. "Sok olyan cég van a fejlett európai, amerikai piacon is, amelyek a saját iparágukban jók, de az ESG-vel nem foglalkoztak eddig komolyabban" - magyarázza Vízkeleti.
A leendő nyugdíjasok is jobban járnak vele
Egyre nagyobb azonban a nyomás a szabályozók és az intézményi befektetők részéről, hogy ESG-téren is megfelelő minősítésű portfóliót állítsanak össze. Magyarországon az Aranykor Nyugdíjpénztárnál tavaly félévkor elindult az első ESG-nyugdíjalap, amelyik eddig kiváló hozamot ért el. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége ugyanakkor arról panaszkodott, hogy több más pénztár is szívesen indítana ilyen alapot, de egyelőre szűkös a választék a befektetési piacon, és drágák is az ilyen befektetések, nem mindig férnek bele a jogszabályban megszabott 0,8 százalékban maximált költségszintjükbe. Egyedi papírokat valóban nehezen tudnak még vásárolni az intézmények, de ESG-minősítésű ETF-eket lehet találni - tanácsolja Vízkeleti.
Egy uniós rendelet alapján az alapkezelőknek idén márciustól már nyilatkozniuk kell arról, hogy a fenntarthatóságot mennyire veszik figyelembe a befektetési politikáikban. Újabban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) ESG-szempontból is kategorizálja az alapokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is folyamatosan igyekszik monitorozni a pénzügyi cégeket ilyen szempontból is, tőkekedvezményekkel kecsegtetve a zöldebb hitelintézeteket.
Az elmúlt évek történései is azt bizonyították, hogy a környezetvédelemmel, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos adatok gyakran fontosabbak, mint a puszta értékesítési vagy profitszámok. A Volkswagen árfolyama például összeomlott, amikor 2015-ben kiderült, hogy hamisította az emissziós adatokat. Hasonló hatással lehet egy cégre, ha kiderül: gyerekmunkásokat alkalmazott vagy más súlyosan etikátlan vétséget követett el. A profi befektetők pedig nem szeretnének ilyen cégek részvényeibe belefutni.
Volkswagen vagy Tesla
A Volkswagen ugyanakkor most már ígéretes befektetés lehet. A kereslet az elektromos autókra elképesztő módon nő, az pedig irreális elképzelés, hogy mindekit a Tesla fog kiszolgálni. A Volkswagen annak idején megégette magát a dízelmotorokkal, de volt egy komoly menedzsmentváltás, és elindultak az elektromos irányba. A korábbi éveknek az a tapasztalata, hogy az iparágak legjobb szereplői tudtak a legnehezebben váltani, és ebbe bele is buktak. A Kodak nem ismerte fel, hogy milyen jövő van a digitális fényképezésben, a Nokia nem indult el időben az érintőképernyős irányba.
A szakértők szerint a Volkswagen most elkerülheti ezt a hibát. Az elektromos autógyártók közül a tömeges gyártásra képes cégek közül ugyan még mindig a Tesla modelljei jutnak el egy feltöltéssel a legmesszebbre, de utánuk már egy Volkswagen modell következik, és Norvégiában a Volkswagen elektromos modelljeiből többet adtak már el, mint Teslából. "A Volkswagen hamarosan több elektromos autót fog gyártani, mint a Tesla" - mondja Czachesz.
Van azonban egy terület, amelyen nem tudnak más autógyárak a Tesla nyomdokaiba lépni: ez pedig az önvezetés. A Tesla minden modelljét felszereli az ehhez szükséges érzékelőkkel, és rengeteg adatot gyűjt ahhoz, hogy jó önvezető rendszert építsen ki. Ennek ellenére is szkeptikusan a szakemberek az árfolyamával kapcsolatban, ami most már nagyon magas, a jövője pedig azon múlik, Elon Musk és csapata milyen újdonságokkal képesek még előrukkolni.