Michel Barnier a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban kifejtette: a bizottsági terv szerint az új bankfelügyeleti rendszer fokozatosan állna fel. Az ECB 2013 elejétől azokat a bankokat felügyelné, amelyek igényelnek forrást az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) pénzalapjától, majd 2013 júliusától az úgynevezett rendszerszintű jelentőséggel bíró bankok is az ECB felügyelete alá kerülnének. A folyamat 2014-ben zárulna le, amikor a frankfurti intézmény felügyeleti jogköre az övezet összes bankjára kiterjedne. Önkéntes jelleggel az övezeten kívüli, de uniós illetőségű bankok is az ECB felügyelete alá helyezhetik magukat - tette hozzá.

A német kormány szerint csak a legnagyobb, rendszerszintű jelentőségű bankok gazdálkodásának ellenőrzését kellene az ECB-ra bízni, a többi társaságot pedig a nemzeti hatóságok felügyelete alatt kellene hagyni. Michel Barnier a német felvetést elutasítva kifejtette: viszonylag kis bankok is okozhatnak óriási gondokat. A brit Norhern Rock, a belga Dexia és legutóbb a spanyol Bankia példája is azt mutatja, hogy a nem a legnagyobbak közé tartozó bankok miatt is szükség lehet "roppant nagy állami mentőakciókra". Hozzátette: mindenképpen el kell kerülni, hogy a példák sora tovább bővüljön, ezért nem csak a vezető bankokat, hanem az egész szektort az ECB felügyelete alá kell helyezni.

Barnier szerint a megoldás egyik előnye, hogy a rászoruló bankok közvetlenül az ESM-hez fordulhatnak segítségért, és nem kell közbeiktatni az adott tagállam kormányát, ami hozzájárulhat az államkötvény-piaci folyamatok normalizálásához.

Az EB hivatalosan szeptember 12-én ismerteti a javaslatot. A bizottsági tervhez az euróövezeti tagállamok és az Európai Parlament támogatását is meg kell szerezni. Németországban a kormány mellett a bankszektor számos szereplője is elutasítja a javaslatot. Stephan Götzl, a bajorországi takarékszövetkezetek érdekképviseletének elnöke például egy pénteki nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a rendszer csak a bürokráciát és az EKB hatalmát növelné.