Az Európai Bizottság szerdán elfogadott javaslata mintegy tízezer, az európai tőzsdéken jegyzett vállalkozás vállalatirányításának javítását célozza. Továbbá javaslatot tett arra, hogy a nemzetközi tevékenységet folytató kkv-knak biztosítsanak költséghatékony társasági jogi megoldásokat. Az intézkedéscsomag az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló március 27-i közleményben megállapított kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását biztosítja a bizottsági közlemény szerint.

A részvényesi jogokról szóló hatályos irányelv (a 2007/36/EK irányelv) felülvizsgálatára irányuló javaslat célja a tőzsdén jegyzett vállalkozásokhoz és azok vezető testületeihez, a részvényesekhez (intézményi befektetőkhöz és eszközkezelőkhöz), a közvetítőkhöz és a részvényesi képviseleti tanácsadókhoz (a részvényeseknek szolgáltatásokat nyújtó, azokat szavazási tanácsokkal ellátó cégekhez) kapcsolódó vállalatirányítási problémák orvoslása. A válság idején a bizottság szerint látható volt, hogy a részvényesek a kelleténél gyakrabban támogatták a vezetőség rövid távú szempontokat előtérbe helyező, kockázatvállaló magatartását, és nem követték kellő figyelemmel a befektetésük tárgyát képező vállalat tevékenységét - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

Nagyobb átláthatóság

A most elfogadott javaslatok megkönnyítenék a részvényesek számára a vállalatokkal kapcsolatos jelenlegi jogaik gyakorlását, másrészt szükség esetén ki is bővítenék e jogok körét. A javaslat szerint szigorúbb átláthatósági követelmények vonatkoznának az intézményi befektetőknek és eszközkezelőknek a befektetésük tárgyát képező vállalkozásoknál gyakorolt befektetési és szerepvállalási politikájára, valamint létrejönne a részvényesek azonosítását megkönnyítő keret, amellyel könnyebben gyakorolhatnák jogaikat (például szavazati jogaikat), különösen ha másik országban kell fellépniük. (A részvényesek 44 százaléka másik uniós tagállamban, illetve az unión kívül él vagy működik). A részvényesi képviseleti tanácsadóknak is átláthatóbbá kell tenniük a szavazási ajánlásaik elkészítésére és az összeférhetetlenségek kezelésére alkalmazott módszereiket - olvasható a közleményben.

Így szabályoznák a javadalmazást

A javaslat alapján első ízben lehetne beleszólni az európai vállalkozásvezetők javadalmazásába, miután arra köteleznék a vállalkozásokat, hogy egyértelmű, összehasonlítható és átfogó információkat tegyenek közzé javadalmazási politikájukról és annak gyakorlati megvalósításáról. A javadalmazás összegére vonatkozóan nem lenne ugyan uniós szintű kötelező felső határ, de minden vállalkozásnak kötelező erejű részvényesi szavazásra kellene bocsátania javadalmazási irányelveit, amelyekben maximálni kellene a vezetők javadalmazását.

Ki kellene továbbá fejteni, hogy az miként járul hozzá a vállalkozás hosszú távú érdekeinek megvalósításához és fenntarthatóságának megőrzéséhez. Ismertetni kellene, hogy az irányelvek meghatározásakor hogyan vették figyelembe a vállalkozás alkalmazottainak javadalmazási és foglalkoztatási körülményeit, így azt is, milyen arányban áll egymással az alkalmazotti átlagjövedelem és a vezetők javadalmazása.

A "betart vagy indokol" elv

A vállalatirányítás a legtöbb esetben puha jogon alapul, ezért lényeges, hogy a "betart vagy indokol" elv jól működjön, ami azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás el akar térni az alkalmazandó vállalatirányítási kódextől, azt meg kell indokolnia. A bizottsági ajánlás célja, hogy iránymutatást adjon a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, a befektetőknek és egyéb érdekelt feleknek ahhoz, hogyan javítsák a vállalkozások által közzétett vállalatirányítási nyilatkozatok általános minőségét.

Egységes követelmények az egyszemélyes kkv-kra

A kkv-k egységes piacon kifejtett gazdasági tevékenységét jelenleg túl sok akadály nehezíti. A határokon átnyúló üzleti tevékenységet gyakran költségesnek és nehézkesnek találják a társasági jog szempontjából, ami azon is jól látszik, hogy a kkv-knak csupán 2 százaléka fektet be külföldön és hoz létre leányvállalatokat. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló irányelv ezeket az akadályokat bontaná le azzal, hogy egységes követelményeket ír elő az egyetlen részvényessel rendelkező vállalkozások létrehozására. Megszüntetné például a kkv-k számára a leányvállalatok bejegyzésének bonyolult eljárását, és megkönnyítené az EU más területein való működésüket.

A javaslat fő elemei:

  • A tagállamoknak nemzeti jogukban olyan társasági jogi formát kellene előírniuk az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokra, amelyre az egész EU-ban azonos követelmények vonatkoznának. A társaságnak közös elnevezése lenne: Societas Unius Personae (SUP).
  • A tagállamok kötelesek lennének közvetlen internetes bejegyzést lehetővé tenni a SUP-ok számára anélkül, hogy emiatt az alapítónak a bejegyzési országba kellene utaznia.
  • A javaslat előírna egy, az egész EU-ban azonos és minden uniós nyelven elérhető alapszabály-mintát, amely tartalmazná az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok működtetéséhez szükséges elemeket. A SUP minimális tőkekövetelménye 1 EUR lenne.
  • A hitelezők megfelelő védelmét mérlegvizsgálattal és fizetőképességi nyilatkozattal biztosítanák.