Eszerint a járványhelyzet nyomán ugyanakkor az üzleti vezetők még sok évig bizonytalanságra számítanak.
Azon cégeknek, amelyeknek csökkent a nyeresége a járvány alatt, több mint fele úgy véli, csak 2022-ben vagy 2023-ban tér vissza a rendes kerékvágásba a gazdaság.
A válaszadók közel fele szerint komolyan növekszik majd a késő vagy nem teljesítő fizetések kockázata, amint megszűnik a cégek kormányzati támogatása - hívták fel a figyelmet. A megkérdezettek 62 százaléka azt mondta, még sosem aggódott annyira az adósai fizetőképessége miatt, mint most.
A követeléskezelő rámutatott: az üzleti vezetők a tavalyi felméréshez képest már nem annyira a cég túlélése miatt aggódnak, hanem amiatt, hogy képesek lesznek-e növekedni, és új alkalmazottakat felvenni.
Tízből négy európai kis- és középvállalkozás a járvány eredményeként felgyorsítja a digitalizációt.
A jelentésből kiderül, hogy a járvány hatására a kkv-k 65 százaléka komolyabban veszi a likviditás és a felgyűlő kintlévőségeik területét.
Az állami támogatások ellenére a megkérdezett vállalatok fele úgy látja, nem sokon múlt, hogy túlélték a 2020-at. Sokan ugyanakkor üzleti modelljeik digitalizálásával és határozottabb hitelkezelési gyakorlatokkal erősödni tudtak - mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
A svédországi központú követeléskezelő 23. alkalommal készítette el fizetési jelentését, amelyhez idén 29 európai országban 10 ezer vállalattól gyűjtött adatokat január 25. és április 16. között. A reprezentatív felmérés 445 magyarországi vállalattól tartalmaz adatokat.