A magyar eszközkezelő társaság által alkalmazott árképzési modellek biztosítják, hogy a társaság piaci árat fizessen a nemteljesítő hitelekért - állapította meg az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény.

Ha egy tagállam magánbefektető módjára segít ki egy bankot, és a vállalt kockázatért a magánbefektetők számára is elfogadható mértékű díjazást kap, akkor a beavatkozás nem minősül állami támogatásnak. Az EB ez alapján megállapította, hogy sem a magyar, sem az olasz intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást - olvasható a testület közleményében.

Kapcsolódó

Az MNB tegnapi meghívója szerint ma kettőtől Nagy Márton, az MNB alelnöke, Fábián Gergely, az MNB igazgatója és Kandrács Csaba, a MARK Zrt. vezérigazgatója tájékoztatót tart olyan címmel, hogy "Következő fázisához érkezett a MARK Zrt működése".

Magyarországon a fizetőképes pénzügyi intézmények - önkéntes alapon - a MARK Zrt. néven futó magyar eszközkezelő társaságnak piaci áron értékesíthetik kereskedelmi ingatlannal fedezett nemteljesítő hiteleik egy részét. A MARK a piaci árat egy speciális értékelési módszerrel fogja meghatározni.

A tervek szerint ez a megoldás megadja a kezdő lökést a magyar bankok mérlegében tartott nemteljesítő hitelek egy részének szanálásához. A MARK induló költségvetése 1 milliárd euró, amely a későbbiekben növelhető.

A MARK olyan nemteljesítő hiteleket fog vásárolni, amelyek fedezetéül kereskedelmi ingatlanok szolgálnak, például irodaépületek, hotelek, kiskereskedelmi ingatlanok (például bevásárlóközpontok), telkek vagy ipari ingatlanok (például raktárak).

Az EB értékelése szerint a MARK által a transzferár meghatározására alkalmazott módszer piackonform értékelést fog biztosítani:

  • A bizottság úgy látja, hogy a MARK által minden egyes eszközkategória tekintetében kidolgozott aprólékos értékelési modellek a piaci feltételeknek megfelelő árakat határoznak meg. E modellek prudens paramétereken és általánosan elfogadott értékelési módszereken alapulnak. A szóban forgó modelleket emellett a legfrissebb rendelkezésre álló piaci ügyletek árai alapján aktualizálták.
  • A MARK az értékelési modelleken alapuló értékeléseket független értékbecslővel fogja elvégeztetni, és az eredményeket szakellenőr fogja felülvizsgálni.
  • A bizottság úgy látja, hogy további óvintézkedésekkel, például a transzferár felső korlátjával és az ügyletek utólagos ellenőrzésével biztosítani fogják, hogy az ügyletek ne tartalmazzanak állami támogatást.

Így az EB megállapította, hogy az intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást. A határozat a MARK felépítésével, finanszírozásával és irányításával kapcsolatos egyéb jogi szempontoknak való megfelelés tekintetében nem foglal állást - teszi hozzá a közlemény.

Az olasz bankok is megmenekülnek

Az Európai Bizottság az olasz rosszbankot is szemügyre vette. A testület úgy határozott, hogy az olasz hatóságok által bevezetett állami garanciaprogram keretében az állam a piaci feltételeknek megfelelő díjazást kap az értékpapírosított nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos garancianyújtás kockázatáért. A határozat a Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos és Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter között 2016. január 26-án létrejött megállapodást önti hivatalos formába.

Az olasz állami garanciaprogram célja, hogy segítséget nyújtson az olasz bankoknak a nemteljesítő hitelek értékpapírosításához és mérlegből való kivezetéséhez. A program keretében egy egyedi irányítású, magán értékpapírosítási társaság megvásárolná és értékpapírosítaná a bankok nemteljesítő hiteleit, és az értékpapírosított eszközöket különböző kockázatú kibocsátások - kockázatviselő alárendelt kötvények, (opcionális) mezzanine kötvények, továbbá alacsonyabb kockázatú és állami garanciával is fedezett elsőbbségi kötvények - formájában befektetőknek értékesítené. E megoldás célja a befektetők széles körének bevonása, továbbá a bankok ösztönzése a nemteljesítő hitelek lehető leggyorsabb szanálására és likviditásuk javítására.

Így mentik az olasz bankokat

A bizottság értékelése szerint az elsőbbségi kötvényekre adott állami garanciát a vállalt kockázatnak megfelelő piaci feltételek mellett, vagyis a piaci feltételek között működő magánszereplők által elfogadható módon díjazzák. Ezt főként a következőkkel biztosítják:

  • Az állam kockázata korlátozott lesz, hiszen az állami garancia csak az elsőbbségi kötvényekre vonatkozik majd. Az elsőbbségi kötvények tekintetében az Európai Központi Bank (ECB) által elismert független hitelminősítő biztosítaná, hogy azok az állami garancia nélkül is a befektetésre ajánlott kategóriába tartozzanak. Az értékpapírosítási társaság elsőbbségi kötvényekre vonatkozó visszafizetési képessége többek között a mögöttes eszközök szanálási rátájától, az értékpapírosítási társaság költségeitől, az alárendelt - és az esetlegesen kibocsátott mezzanine - kötvények állományának nagyságától, valamint a szolgáltatásnyújtó minősítésétől függ majd.
  • A kötvénytípusok kockázati eloszlásának és az értékpapírosítási társaságok struktúrájának megfelelőségét piaci tesztekkel fogják igazolni még az állami kockázatvállalás előtt. Az elsőbbségi kötvényekre vonatkozó állami garancia ugyanis csak akkor lép életbe, ha a garanciával nem fedezett alárendelt kötvények több mint felét már sikeresen értékesítették a piaci magánbefektetőknek.
  • Az állam által a vállalt kockázatért kapott díjazás megfelel a piaci feltételeknek. A garanciadíj alapja egy piaci referenciadíj (egy olasz vállalati cds-ekből álló kosár), ami megfelel az állam által a garancia nyújtása kapcsán vállalt kockázat szintjének és időtartamának. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő garanciadíj az állam által vállalt kockázat időtartamával arányos lesz. Ezzel a díjstruktúrával és a külső szolgáltatásnyújtó kinevezésével a szanálás hatékonyságát és a nemteljesítő hitelek megtérülésének valószínűségét kívánják fokozni.

A bizottság a fentiek alapján az olaszok esetében is megállapította, hogy az intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást.