A tajvani nemzetvédelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy Kína 71 repülőgépe hatolt be Tajvan légterébe, ami a legtöbb azóta, hogy Tajpej 2020 szeptemberében elkezdte közzétenni a napi adatokat az esetekről. A minisztérium szerint Kína hét hadihajóját is észlelték Tajvan közelében.

A korábbi legnagyobb behatolás Tajvan légterébe augusztusban volt, akkor 24 óra alatt 66 kínai repülőgépet számoltak össze. A valaha volt legnagyobb számú berepülésre egy nappal azután került sor, hogy Kína hadgyakorlatot tartott Tajvan közelében válaszul arra, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírta 2 milliárd dollár katonai kölcsön folyósítását Tajvannak.

Csapásmérő hadgyakorlat

A behatolásokat több 42 J-10, J-11, J-16 és Szu-30 vadászrepülőgép, két Y-8 tengeri járőrgép, egy KJ-500 repülőgép, valamint egy CH-4 és egy WZ-7 katonai drón hajtotta végre a tajvani védelmi minisztérium szerint. A berepülések, amelyek a kínai hadsereg szerint egy úgynevezett "csapásmérő gyakorlat" részét képezik,  egy pénteki haditengerészeti gyakorlatot követnek a Csendes-óceán nyugati részén, Japán közelében.

Kína a területének részeként tekint Tajvanra - a 24 milliós, demokratikusan kormányzott szigetre -, annak ellenére, hogy soha nem ellenőrizte azt. Régóta fogadkozik, hogy "újraegyesíti" a szigetet a kínai szárazfölddel, ha kell, akár erőszakkal is.

A Tajvan körüli feszültségek idén jelentősen megnőttek. Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusi látogatása a kommunista párt dühét váltotta ki, szinte azonnal hadgyakorlatokat indított Kína. Peking azóta is folyamatosan fokozta a szigetre gyakorolt agresszív katonai nyomásgyakorlást, és több alkalommal is vadászgépeket küldött a Tajvani-szorosba. Tudatosan a légtér egy olyan pufferzónájába repülve be,  ami évtizedeken át a két fél közötti informális demarkációs vonalként szolgált, és csak ritkán fordult elő, hogy katonai támadás érte volna, írja a CNN.

Törvényt hoztak a kínai nyomás ellen 

Kína most a Tajvan és az Egyesült Államok provokációjára válaszul közös harckészültségi járőrözést és "csapásmérő gyakorlatot" hajtott végre Tajvan körül. "A csapatok minden szükséges intézkedést megtesznek a nemzeti szuverenitás és a területi integritás határozott megvédésére" - közölték. 

Joe Biden amerikai elnök nemrég aláírta azt az új védelmi törvényt, aminek része, hogy az Egyesült Államok kidolgoz egy védelmi programot Tajvan számára, amivel az ázsiai ország képest ellenállni - az amerikaiak szerint - a kínai nyomásnak. 

A tajvani védelmi minisztérium vasárnap este közleményben reagált arra, hogy bízik szuverenitása megvédésében. "A Kínai Kommunista Párt cselekedetei rávilágítottak, hogy erőszakkal kívánják megoldani a nézeteltéréseket, ami aláássa a békét és stabilitást" - áll a közleményben. "A Tajvan és az Egyesült Államok közötti együttműködés hozzájárul a szabad, nyitott és stabil indo-csendes-óceáni térség védelméhez" - tették hozzá.

Biden novemberben, a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján találkozott először személyesen Hszi Csin-ping kínai vezetővel az elnöksége alatt. Biden ezt követően "nyíltnak és őszintének" minősítette a háromórás találkozót, és kétségbe vonta a Tajvan elleni közelgő inváziót.

A japánok is aggódnak

A japán hatóságok szerint múlt pénteken Kína egy sor hadgyakorlatot is tartott a Csendes-óceánban, Japán déli Okinawa szigetének közelében. A kínai haditengerészet Liaoning repülőgép-hordozója, valamint két romboló és egy fregatt december 21-én az Okinawa keleti partjainál fekvő Kitadaito szigetétől mintegy 560 kilométerre (mintegy 348 mérföldre) keletre hajózott - közölte a japán vezérkar. 

Pénteken aztán a japán védelmi minisztérium szerint mintegy 180 repülőgép-hordozóra telepített vadászrepülőgép és helikopter szállt fel és le a Liaoning repülőgép-hordozón. Japán válaszul két  hadihajót is kiküldött, hogy megfigyelje a kínai hadsereg flottáját. 

Mint ismert, Kína és Japán között is folyamatosan nő a feszültség, Peking egyre inkább növeli haditengerészeti és légi erőit a Japánhoz közeli területeken. Kína továbbá igényt tart a Szenkaku-szigetekre is, egy lakatlan, Japán által ellenőrzött láncolatra a Kelet-kínai-tengeren.

E hónap elején Japán új nemzetbiztonsági tervet mutatott be, amely a második világháború óta a legnagyobb katonai erősítést jelzi, megduplázza a védelmi kiadásokat, és a növekvő kínai, észak-koreai és orosz fenyegetésekkel szemben eltér korábbi pacifista törvényeitől.