Az osztrák OMV olaj-, gáz- és vegyipari cégcsoport úgy döntött, hogy megépíti Ausztria legnagyobb elektrolízist alkalmazó üzemét - és zöld hidrogén előállításába kezd. A német PV Magazine híradása szerint mindebbe a schwechati finomítójának területén kezdenének bele. Bécs közelében így egy 10 megawatt (MW) teljesítményű rendszer évente 1500 tonna zöld hidrogén előállítására lesz képes.

Szó sem volt erről

Kapcsolódó

A schwecháti hidrogénüzem ötlete meglepetés. Az OMV korábban egyáltalán nem mutatott érdeklődést a környezetszennyezéstől mentes hidrogéngyártás iránt. Amikor 2020 januárjában a Napi.hu az osztrák cégcsoport 2050-ig szóló terveiről érdeklődött - arról, hogy miként készülnek az olaj és a fosszilis üzemanyagok dominanciája utáni időkre, melyek lesznek a fókuszterületek a jövőben, milyen projektekkel, kezdeményezésekkel reagálják le a szektorban szükséges változtatásokat, milyen új technológiákat látnak preferálhatónak, mely területekre kell befektetnie az OMV-nek, akkor Bécsből csupán egy diplomatikus, semmitmondó válasz érkezett.

A cég vállalati kommunikációs osztálya annyival tudta le a kérdéseinket, hogy az OMV mindent megírt a stratégiájában - egyébként pedig kérik annak megértését, hogy "nem beszélhetnek konkrétabban".

A tavaly hivatkozott, 2018-as céges stratégiának már az OMV honlapján is csak a hűlt helye van meg, és bár a 2020 márciusi tőzsdei kapitalizációs dokumentum még megtalálható, de az 54 oldalas rövidtávú, 2025-ig előretekintő helyzetértékelésben és stratégiában csupán egyetlen egyszer említik a hidrogént. És akkor sem valamiféle új technológia bevezetése, kifejlesztése vagy átvétele kapcsán, vagy pusztán a zöld hidrogénnel összefüggésben, hanem az antwerpeni kikötő közelébe, Kallóba építendő, propán-dehidrogén-üzem (PDH) említésével. E terv szerint az 1 milliárd eurós beruházást az OMV 2022-re beüzemelné; de az nem a hirdogén, hanem a propilén gyártásáról szól.

A most bejelentett új üzem viszont kifejezetten a klímavédelemben és az energetikában is jollyjokerként kezelt zöld hidrogénre épül. A technológiáról annyit érdemes jelenleg tudni, hogy az osztrák cég protoncserélő membránt (másnéven: polimer elektrolit membrán, PEM) használ majd. Amivel az elektrolízis során a desztillált vizet az elektromos áram hidrogénné és oxigénné bontja szét - két lépésben. Valahogy így:



Az új sláger a hidrogén

Ahogyan azt a zöld hidrogénről korábban megírtuk: ezt az anyagot és a hozzá fejlesztendő technológiát tekintik a megújuló energiatermelésből eddig hiányzó tételek mesterkulcsának. Azért, mert alkalmas a fölös zöldenergia mennyiségek hosszú idejű eltárolására, de arra is, hogy igény esetén a hidrogént gyorsan, problémamentesen, környezetszennyezés nélkül villamos energiává alakítsák vissza. A "hidrogéngazdaság" elképézelését az Európai Unió is szorgalmazni és vallani kezdte, a célszámok ismertek: 2024-re 1 millió tonna éves termelési kapacitás megépítése; 2030-ra 10 millió tonna. Ennek megfelelően az eu-s tagországok is elkezdtek hidrogénben gondolkodni: Portugália tavaly nyáron már olyan tervet ismertetett, miszerint 2030-ig az ország éves GDP-jének 7,5 százalékának megfelelő összeget pumpálnak bele a zöld hidrogénes fejlsztésekbe. De elkészült, és a piac első szőnyegbombázására készül az első, háztartási méretű hidrogéntermelő és felhasználó berendezése.

Az OMV bejelentése a saját hidrogéngyár építéséről, e tekintetben tehát egyáltalán nem lóg ki a sorból. Az már inkább érdekes, hogy a 2023 második felére üzembe állításra tervezett hidrogéntermeléssel nem a villamos energia rendszer helyzetén fognak javítani, mivel az évi 1500 tonnányi zöld hidrogént az OMV a saját bio-alapú és fosszilis üzemanyagainak hidrogénezésére használja majd fel. Ott, ahol jelenleg még szénhidrogén eredetű hidrogént használnak. Klímavédelmi megoldás ez is, és az OMV is jól jár, mert a schwecháti finomítónak évente 15 ezer tonnával csökkentenie kell a szén-dioxid-kibocsátást - és ez lehet egy jelentős tétel.

Az megint más kérdés, hogy a cég egyelőre nem közölte, honnan, milyen áramot használ majd az elektrolízishez, ugyanakkor: ezek a zöld hidrogénezett üzemanyagok a csökkentett károsanyag tartalommal is klímakárosítók maradnak. A német szaklap közlése szerint a 25 millió eurós beruházáshoz az OMV az infrastruktúra- és energiafinanszírozásra szakosodott Kommunalkredit Banktól 12,5 millió eurót kap, és támogatja a projektet az Osztrák Klíma és Energia Alap is. Az OMV 2050-re szeretne nettó nulla ÜHG (üvegházhatást okozó gázok) kibocsátó lenni amihez a 10 MW zöld hidrogén gyártási kapacitás azonban biztosan nem lesz elég. Nincs arról publikus információ, hogy az osztrák cég elképzelése szerint mekkora kapacitással lehet majd 2050-ben Ausztria legnagyobb zöld hidrogéntermelője. Az tudható, hogy az EU jelenleg, az évszázad közepére 40-50 GW méret szükségességét hangoztatja.