Nagyon beleszerettek a befektetők az amerikai bankrészvényekbe Donald Trump választási győzelmét követően. Abban bíznak, hogy egy csomó területen lazulni fog a szektorra nehezedő szabályozói nyomás és ez javítja majd a pénzügyi cégek és intézmények jövedelmezőségét. A várható fejleményeken felbuzdulva valószínűleg az európai bankok vezetői is késztetést éreznek majd arra, hogy bevessék lobbierejüket az európai bankszektort működését meghatározó előírások enyhítésén és erre annak legfőbb felügyelőre, az Európai Központi Bank igyekszik felkészülni.

A Financial Times értesülései szerint a frankfurti intézményben heves vita folyik arról, hogy nyilvánosságra hozzanak egy tavaly, a szektor tőkekövetelményeiről készült tanulmányt, amivel esetleg vissza lehetne verni a szektor deregulációjáért fellépő szervezeteket. Ez a tanulmány ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a nagy uniós bankok tőkekövetelményei kétszámjegyű százalékkal emelkednének, ha ugyanazok a szabályok vonatkoznának rájuk, mint amelyek az amerikai bankokra érvényesek. A jelentés azt vizsgálta, hogy mi történne az uniós bankok tőkekövetelményeivel, ha a jelenlegi amerikai prudenciális szabályokat alkalmaznák rájuk.

Kapcsolódó

A bankok érthetően az alacsonyabb tőkekövetelmények irányába lobbiznak. Minél kisebb ugyanis egy bank tartalékképzési kötelezettsége, annál többet tud hitelezni és annál nagyobb profit termelésére képes. Igaz, működési kockázata is magasabb lesz.

A legnagyobb hitelezőknek az EU-ban és az Egyesült Államokban extra tőkekövetelményeknek kell megfelelniük, amelyek rendszerszintű jelentőségükön alapulnak, és azon, hogy esetleges összeomlásuk potenciálisan milyen hatással lenne a globális pénzügyi rendszerre.

A legnagyobb amerikai bankok minimális tőkeszintjei a Federal Reserve  éves stressztesztjének eredményeit tükröző puffert és a rendszerszintű jelentőségükön alapuló további felárat tartalmaznak, a hitelező eszközeinek 4,5 százalékát kitevő, kockázattal súlyozott tőkekövetelményen felül. Az év elején a Fednek meg kellett hátrálnia, és felére, 9 százalékra csökkentette annak az emelésnek a mértékét, amelyet a bázeli szabályok alapján az amerikai bankok tőkekövetelményeire előírt.

Az  EKB ugyanakkor úgy gondolja, az európai bankok esetében nincs helye a lazaságnak és szükséges bevezetni a bázeli szabályok által előírt kötelező tőkeszinteket, még akkor is, ha Amerikában ezt nem lépik meg. A bázeli szabályokat még a 2008-as pénzügyi válságot követően dolgozták ki a globális pénzügyi rendszer stabilitásának érdekében.

Az Európai Bankszövetség, az iparág érdekképviseleti szervezete az Oliver Wyman tanácsadó céggel közösen tavaly készített egy tanulmányt, amely szerint a nagyobb uniós bankoknál az elmúlt három évben a közös tőke első szintje - a rutinszerűen használt tőkemutató - átlagosan 3,1 százalékponttal magasabb volt, mint az amerikai riválisoknál. 

Az EKB-nál erre válaszul hoznák nyilvánosságra saját tanulmányukat. Ezt csak azért nem teszik meg, mivel ezzel úgy vélik, rossz irányba vinnék a szakmai vitát, ráadásul a tanulmány egy csomó bizalmas adaton alapul.

Az uniós bankok magasabb tőkemutatói többek között azért magasabbak, mert nagyobb mértékben használják saját modelljeiket, amelyekkel lecsökkenthetik eszközeik kockázatosságát. Ezen úgynevezett „kockázattal súlyozott eszközök” alacsonyabb szintje növeli relatív tőkeszintjüket. Az amerikai bankok csak korlátozottan alkalmazhatnak ilyen számviteli lépéseket. Az európai bankok a minimális tőkekövetelményeiken felül nagyobb „menedzsmentpufferrel” rendelkeznek, mint amerikai társaik.

A bázeli törvény végrehajtásáról szóló uniós törvényt idén véglegesítették, és a következő nyolc év során fokozatosan vezetik be. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság becslése szerint a nagy és nemzetközileg aktív uniós bankok minimális tőkekövetelményei 8,6 százalékkal, a rendszerszinten jelentősnek minősülő néhány legnagyobb bank esetében pedig 12,2 százalékkal emelkednek.

A brüsszeli törvényhozók több engedményt tettek az ágazatnak és a tagállamoknak, amelyek között szerepel a kisvállalkozásokra és a jelzáloghitelezésre, valamint a bankok biztosítási leányvállalataira vonatkozó tőkekövetelmények felhígítása.