- Tapasztalataik szerint mennyire érdeklődnek a magyar cégek az online kereskedelem iránt?
- Van egyfajta nyitottság bennük, de az elmarad a például Nyugat-Európában vagy az USA-ban tapasztalttól. A saját kutatásunk szerint amíg az uniós országokban a kis és középvállalkozások (kkv) 16 százaléka használja az online piacteret, addig Magyarországon mindössze 11 százalék. Különbség van abban is, hogy a magyar kkv-knak mindössze a 4 százaléka ad el határon túlra, míg az európai átlag 8 százalék. De említhetném azt is, hogy Magyarországról jellemzően 29 országba adnak el terméket. A régióban 25 a minimum, miközben volt egy olyan lett eladó, aki 143 országba értékesítette termékét. Látható, hogy van még bőven fejlődési lehetőség.
- Mivel lehetne javítani ezeken az arányokon?
- Sokan nem hiszik el, hogy az ő áruik iránt akár külföldön is lehet kereslet, márpedig aki az eBay-en keresztül kereskedik, azoknak a 96 százaléka külföldre is ad el. Csak nagyon kevés olyan brit, amerikai, illetve német cég van, amelyik kifejezetten a saját piacára termel.
- Itthon leginkább azt hallani, hogy a magyar kkv-k számára elég a hazai piac, nem akarnak belefogni egy kockázatos külföldi terjeszkedésbe. Ez mennyire jellemző máshol?
- Ismerős, ez egyáltalán nem magyar sajátosság. Az ilyen cégek jellemzően több ok miatt nem mernek nekivágni. Elsőként a hozzáállást említeném. Gyakran halljuk mi is, amikor ezen vállalatokkal beszélgetünk, hogy ilyen esetben meg kell tanulni egy másik nyelvet, más típusú vevőket kell kiszolgálnom, meg egyébként is, számos rossz történetet hallottam azoktól, akik megpróbálkoztak ezzel. A másik jellemző kifogás, hogy már kerestem eleget, nem akarok tovább növekedni.
Az első esetben kell egy megbízható partnert találni, aki átsegít a kezdeti nehézségeken. Mi elindítottunk egy kísérleti programot Oroszországban, ahol a kereskedő saját pénznemében, saját nyelvét tudja az ügyeket intézni. Meglátjuk, ha sikeres lesz ez a program, úgy akár több országra is kiterjeszthetjük. A második esetben pedig egy biztonságos finanszírozást kell találni. Ennek érdekében már felmerült bennünk egy közös piactér kialakítása, ahol a pénzintézetek és a kereskedők egymásra tudnak találni.
A logisztika is egy ideje nagy fájdalom az exportálóknak, hiszen a legtöbb országban a nemzeti posták végzik ezeket a feladatokat, miközben nem mindig azt a minőségű szolgáltatást nyújtják, amire egy exportőrnek szüksége lenne. Éppen ezért több országban is együttműködéseket kötünk olyan szolgáltatókkal, akik jellemzően több országon átnyúló hálózattal rendelkeznek. Magyarországon várhatóan a DPD-vel lesz együttműködésünk, akikkel Csehországban kezdtünk tárgyalni a régiós együttműködésről. Végleges döntés év végére, jövő év elejére várható.
Ezen felül a vállalkozásokat is képezzük, létrehoztunk számukra egy ingyenes képzést, hogy könnyebben lépjenek egyről a kettőre. Ebben bárki részt vehet.
Az én tanácsom az, hogy kezdjenek el nagyban gondolkodni, mérjék fel azt, hol lehet versenyképes a termékük. Bár globális verseny van, ahol több millió másik eladóval és több mint egymilliárd termékkel kell felvenni a versenyt csak az eBayen, azért az sem mindegy, hogy a mi felületünkön keresztül a magyar lakosság sokszorosát, 168 millió potenciás vevőt lehet elérni.
- Mely területeken tehetnének többet a magyar cégek?
- A vásárlók visszajelzése minden területen, így az online kereskedelemben is fontos. Az eBay-en ez az értékelésen keresztül jelenik meg. Minél jobb értéked van, annál több vevőd lesz. Ilyen egyszerű ez, mégis kevesen fektetnek elég hangsúlyt a vevői elégedettségre. Kínát tudnám kiemelni, ahol eszméletlenül jól csinálják ezt, sokkal jobban, mint az itteni régióban bárki.
Előbb említettem a logisztikát: gyakran halljuk, hogy a Magyar Posta lassú és sokszor elveszti a terméket. Sokan ezt egy megváltoztathatatlan alaphelyzetnek tekintik, pedig nem vállat kell vonni, hanem piacot kutatni és bizony lehet találni olyan szolgáltatókat, akik nemcsak gyorsak és megbízhatóak, de akár olcsóbbak is a nemzeti vállalatnál.
- Mit lehet Magyarországról eladni?
- Jelenleg az otthon és kert kategóriában adják el a legtöbb terméket. Itt nem nagy dolgokra kell gondolni, inkább gyertyákra, poszterekre, poharakra. Az összes Magyarországról eladott termék 22 százalékát ezek teszik ki. Második helyen 18 százalékkal a gyűjtőknek szánt termékek állnak, amibe a használt és ritka áruk, például pénzérmék tartoznak. A képzeletbeli dobogóra a divat fért még fel 17 százalékkal, majd az életmód, elektronika és a különböző alkatrészek jönnek. Ez persze nem mindenhol így van: Oroszországban a divat van az első helyen, Lettországban az autóalkatrészek, míg például a gyűjtőknek szánt termékek szinte mindenhol a top3-ban vannak. Én azonban azt mondom, hogy minden kategóriában vannak lehetőségek, csak tudnod kell kiválasztani, hol fogsz tudni versenyképes árakkal megjelenni.
Amennyiben pedig a célországokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy a magyar áruk egyharmada az USA-ba megy, majd Németország következik. Ez helyi specialitás, hiszen a legtöbb országban Nagy-Britannia áll a második helyen.
- Elégedettek a magyarországi eredményeikkel?
- A SimilarWeb felmérése szerint a bevásárlás kategóriában a harmadikok vagyunk az országban, mind a forgalmat, mind a vásárlásszámot nézve. Ez nem rossz eredmény, ám tudunk ennél is jobbak lenni, jelenleg felmérjük a lehetőségeinket, tervezzünk a következő lépésünket, ám erről egyelőre, mivel tervezés szakaszában vagyunk, nem mondhatok semmit.
- Ez azt jelenti, hogy akár beruházás is végrehajthatnak Magyarországon?
- Egyelőre átgondoljuk a lehetőségeinket. Meg kell néznünk, hogy hol, milyen problémákat kell megoldani.
- Tudna erre példát mondani?
- Például a logisztika mindenhol nagy gondokat okoz. Állandó és visszatérő probléma, hogy bár itt van a termék, a kereslet teljesen máshol jelentkezik. A vevő pedig mit akar? Elsőként meglesi az árat, majd a logisztikát. Milyen messziről szállítják, az mennyibe kerül, illetve azt is, hogy mennyire lesz könnyű visszaküldeni az árut, ha valami gond van. Ez a határon átnyúló kereskedelem velejárója: a hosszú út miatt gyakran drága és nehézkes a visszavétel.
Egyre gyakrabban látjuk azt, hogy ha egy eladó elér egy bizonyos árumennyiséget, akkor elkezdi a termékét a fő vevő országba vinni. Például létrehoz egy raktárat az USA-ban, ahonnan gyorsan és olcsón tud szállítani, illetve a visszavétellel kapcsolatos problémák is megszűnnek. A kínai eladók kifejezetten szeretik használni ezt a lehetőséget.
A terveink szerint itt is indítunk egy próbaprogramot, hogy például létrehozunk egy nagy raktárat az USA-ban, ahol a magyar cégek is tárolhatják árujukat. Ha nagy az érdeklődés, úgy ez a program elterjedhet akár ebben a térségben is. A döntés a következő évben várható, akkor derülhet ki, hogy országonként akarunk ilyen raktárakat létrehozni, vagy régiónként.
- Hogy fog kinézni az e-kereskedelem 10 év múlva?
- Totálisan át fog alakulni. A vásárlóknak mindig vannak előnyben részesített internetes oldalaik, ahol sok időt töltenek. Éppen ezért ott kell megfogni őket, ahol épp vannak. Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy néhány éven belül a Facebookon keresztül fognak a legtöbben vásárolni. Az eBay is elkezdett ebbe az irányba mozogni, például már van chatbotunk a Facebook-on, amin keresztül akár fizetni is lehet. Ez csak a kezdet, a technológia fejlődésével, ezen módszerek finomulni fognak, minden össze lesz kötve mindennel, a releváns találatokat pedig a mesterséges intelligencia is segíteni fogja.