A folyamatosan változó és példátlan globális gazdasági helyzet közepette a vásárlásokkal és költésekkel kapcsolatos fogyasztói döntések segíthetnek megmutatni, hogy mit hoz a holnap. A Mastercard Economics Institute’s “Shifting Wallets” kutatás azt vizsgálja, hogy mennyire ragaszkodnak a fogyasztók azon szokásaikhoz, amelyek kényelmet, élményeket vagy akár mindkettőt nyújtják számukra.

A Mastercard Economics Institute legújabb jelentése három kulcsfontosságú kérdésre szeretne választ adni a fogyasztók vásárlási preferenciáival kapcsolatban - mit, hol és mikor hajlandók megváltoztatni?

Az elmúlt évek magasabb árai arra kényszerítették a fogyasztókat, hogy újragondolják kiadásaikat. Az erre vonatkozó diskurzus középpontjában az utazással és az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások álltak. A fogyasztók számára továbbra is fontos az utazás. A repülőjegy-foglalások idén nyáron (május-augusztus) az áremelkedés ellenére is 15 százalékkal meghaladták a 2019-es szintet. 

A magyarok legszívesebben közepes távolságú repülőutakra vásárolnak jegyeket, 2019-hez képest 25,09 százalékkal több ilyen foglalás történt, míg hosszabb utakra 18 százalékkal történt több foglalás ugyanebben az időszakban.

Élelemre többet költünk az infláció miatt

Az éttermek által nyújtott kényelem továbbra is vonzó a fogyasztók számára. Az éttermi kiadások idén 25 százalékkal nőttek a 2021-es év azonos időszakához képest, míg az élelmiszerekre fordított kiadások 14 százalékkal emelkedtek. Az utóbbi adat hátterében nagyrészt az infláció áll.

A hosszabb távú tendenciákat nézve kiderül, az online élelmiszer-kiadások 70 százalékkal haladják meg a járvány előtti számokat, míg a hagyományos bolti vásárlások száma csupán 25 százalékkal növekedett. Ezek a számok jól bizonyítják, hogy a járvány okozta online átállás egy tartós változás, melynek hátterében valószínűleg a kényelem áll.

A világjárvány okozta bezárások, valamint a gyors online átállás aránytalanul nagy terhet róttak a kisvállalkozásokra.

A nehézségek ellenére a kisvállalkozások jól tudtak növekedni az online térben. Az olyan interneten keresztül működő, szolgáltatás alapú kisvállalkozások - mint például az adóbevallás elkészítése vagy a korrepetálás - 1,5-2x olyan gyorsan tudtak növekedni, mint a nagy, online szolgáltató versenytársaik. Különösen igaz ez a kisvállalkozásokra Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Olaszországban és Szingapúrban.

A nagy kereskedők viszont sokkal jobban teljesítenek a termék alapú kereskedelem digitalizálásában. A kiskereskedelmi ágazatban a nagyvállalatok e-kereskedelmi forgalma 2019 augusztusához képest 66 százalékkal, míg a kisvállalkozások forgalma csupán 27 százalékkal növekedett. A különbség különösen szembetűnő a fejlettebb gazdaságokban, például Ausztráliában, Németországban, Hongkongban és Szingapúrban.

Hétköznap történik a hétvégi bevásárlás

Elmúltak az idők, amikor csak bizonyos napokon jártak az emberek vásárolni. Az otthoni munkavégzés, valamint a rohamos digitalizáció elmosták a határokat vásárlás és szabadidő között. Ma már bárhol, bármikor lehet vásárolni, ezért aztán kiskereskedőknek, éttermeknek és egyéb vállalkozásoknak teljesen újra kell gondolniuk személyzeti, ellátási és műszaki konstrukcióikat.

Az áruházak teljes hétvégi költésének nagyjából 5 százaléka áttevődött a hétköznapokra. Ez nagyjából 22,3 milliárd dollárt jelent a globális áruházi forgalomból. Az Egyesült Államokban a költekezés hétvégékről a hétköznapokra történő eltolódása egyértelmű trendként figyelhető meg.

Magyarországon jól látszik ez a változás például a mozikban: a magyarok vasárnap és szombat helyett már 1,5 százalékkal szívesebben járnak vetítésekre hétfőn vagy pénteken. Míg éttermekbe gyakrabban mennek kedden és szerdán, érdekes módon a péntek vesztett vonzerejéből a gasztronómia hazai szerelemeseinek körében.