A BP magyarországi jelenléte viszonylag régre, a rendszerváltás környékére nyúlik vissza, ám benzinkutakat a 2000-es évek eleje óta hiába keresünk, akkor ugyanis a cég kivonult a magyar piacról. Az itteni jelenlét azonban nem ért ezzel véget, mivel 2009-ben megnyitották az első magyarországi ssc-jüket, a budapestit.

A fővárosi központban dolgozó 1200 fő alapvetően az európai üzletet segíti, a pénzügyek, a könyvelés, az adózás, a HR és a tőzsdei kereskedés támogatásával, illetve az ügyfélszolgálattal - árulta el a Napi.hu érdeklődésére Jamie Anderson, a BP GBS Europe vezetője, aki tulajdonképpen összefogja a cég magyarországi működését. Mint mondta, a beruházás rövid időn belül siker lett, így a kezdeti pár száz fős létszám mára 1200 főre bővült. Manapság azonban már eljutottak odáig, hogy a jelenlegi központjukban nem fértek el.

"Amennyiben a 2020-ig tervezett, hozzávetőlegesen 500 fős bővítést Budapestre szeretnék hozni, az nem menne, ahhoz hozzá kellene építeni az épülethez. Fontos szempont volt, hogy olyan helyre menjünk, ami számos pozitív tényezőt hordoz, és hogy Budapesten sokkal nehezebb már növekedni, mert túl sok a szereplő" - mondta Anderson, miközben a Haller Gardens Offices-ben található irodájában beszélgettünk.

Jamie Anderson: az olcsó munkaerő nem minden

Ekkor jutottak el arra a pontra, hogy dönteni kellett: mindent végezzenek Budapestről egy kibővített irodában, vagy pedig nyissanak egy másik ssc-t. "Nagyon sok lehetőség volt előttünk, hiszen a magyar főváros mellett más, főleg régióbeli európai városokban is gondolkodtunk. Hatalmas a verseny az országok között" - árulta el a BP képviselője, aki arra a kérdésre, hogy miért a régióban keresték a megoldást, elmondta, hogy az ügymenet megkönnyítése miatt az is fontos szempont volt, hogy azonos időzónában legyen az új ssc a régivel.

Persze a térség viszonylagos olcsósága is vonzó volt a BP számára, ám Anderson hangsúlyozta, hogy nem ez volt a fő indok. Egy szolgáltató központ fenntartásában a bérköltség jelenti az egyik legfontosabb költségtényezőt és Magyarország kétség kívül előnyben van e téren összehasonlítva Nyugat-Európával szemben, a legfontosabb vonzerőt mégis a munkaerő képzettsége és nyelvtudása jelenti.

"Az ssc-ben 15 nyelven kell tárgyalni az ügyfelekkel, amit úgymond támogat a magyar oktatási rendszer, amely csak akkor adja oda a diplomát, ha valakinek két nyelvvizsgája van. Nyugat-Európában például kifejezetten nehéz feladat lett volna 1200 több, különleges nyelven is tudó kollégát találni. Az is igaz, hogy nem csak Magyarország képes ilyen minőségű munkaerőt nyújtani, ott van például Románia is. Ugyanakkor Budapesten sikerült megtalálnunk a tökéletes egyensúlyt: a fizetés a nyugatihoz képest alacsonyabb, míg megtalálható a nekünk megfelelő munkaerő" - mondta Anderson.

Az is hazánk mellett szólt, hogyha az országban építi fel új szolgáltató központját a BP, akkor nem kell egy teljesen új menedzsment réteget létrehozni, például nem feltétlenül van szükség új középvezetőkre. A BP ugyanis az "egy központ, két városban" elvet követi, azaz nem lesznek olyan feladatok, amelyeket csak a szegedi, vagy csak a budapesti központ fog végezni, teljesen megosztják a munkát - magyarázta Anderson, aki szerint a fenti okok miatt viszonylag gyorsan eljutottak odáig, hogy mindenképpen az országon belül maradnak és már csak az maradt a kérdés, hogy Budapest, vagy egy másik város legyen a nyertes.

Készültek rá

A BP-vel tavaly volt az első kapcsolatfelvétel, amikor a HIPA közölte a szegedi városvezetéssel, hogy a budapesti után egy másik magyar helyszínen is szeretnének egy ssc-t nyitni és felmerült Szeged is, mint lehetőség - árulta el lapunknak Nagy Sándor, a település alpolgármestere. A lehetőség ugyanakkor Nagy szerint nem érte váratlanul őket, akkor immár ugyanis másfél éve dolgoztak azon, hogy hasonló befektetéseket vonzanak Szegedre.

Nagy Sándor: Szeged tudatosan készült a multik befogadására

"Nem mindenki feltétlenül milliós nagyvárosba akar fejleszteni. Ennek megfelelően mi a Szegedi Tudományegyetemmel és a helyi szereplőkkel elkezdtünk tervezni, aminek a végeredménye az lett, hogy az egyetemen többek közt ssc-t támogató képzés is elindult" - mondta Nagy. A lehetőség természetesen a külföldi diákoknak is nyitva állt, az alpolgármester szerint ez is fontos lépés volt a külföldi céget odavonzásában, ráadásul "könyvelésre még mindig könnyebb megtanítani egy angolt, mint egy jó magyar könyvelőt angolul könyvelni".

Az állami támogatáson kívül a BP a szegedi önkormányzattól nem kap pénzügyi segítséget, ám másban segítenek. Két ügyintéző például teljes állásban a projektre koncentrál, de adtak a cégnek egy belvárosi irodahelyiséget is, ahol az új központ megnyitásáig tudják az operatív dolgaikat végezni, például megkezdeni a toborzást.

A BP egyébként összesen három magyar várost látogatott meg, Debrecent, Pécset és Szegedet. A közös pont, hogy mindhárom településen szorosan együttműködik az egyetem és a helyi önkormányzat. "Végül könnyű döntés volt, hiszen Szegeden találtuk meg a legjobb egyensúlyt a minőségi képzést nyújtó egyetem, a képzett fiatalok és a jó elhelyezkedés között, hiszen könnyen elérhető Budapestről. Ráadásul itt látszódott a leginkább, hogy komolyan vették a projektet, itt érezhettük a leginkább, hogy tényleg azt akarják, hogy megtörténjen a befektetés. Ennek megfelelően sokkal fókuszáltabban beszélgettek Szegeden, mint a többi városban, a mi visszajelzéseinket is komolyabban vették a vetélytársainknál. Amikor pedig kiderült, hogy a helyi egyetem külön képzést indított az ssc-kre a BP-nek különösen fontos pénzügyi területen, akkor még könnyebbé vált a döntés" - mondta Anderson, majd nevetve egyből hozzátette: ráadásul a halászlé is nagyon finom. A BP GBS Europe vezetője azt is elismerte, hogy természetesen a pénzügyi vonzat is vonzó volt: Szegeden azért jóval kisebb a megélhetés költsége, mint Budapesten, de emellett az ingatlanár és a dolgozók fizetése is kevesebb.

Kik lesznek a munkatársak?

Egy ezer fős fejlesztési igény nem lenne reális - ismerte el Nagy, amikor arról érdeklődtünk, hogy az ország többi részéhez hasonlóan sújtja-e őket a szakképzett munkaerő hiánya. Szerinte nagy különbség nincs a szegedi és az országos állapotok között, ám talán valamivel ők jobb helyzetben vannak. Az alpolgármester elárulta, hogy a 2003-as mélypont után folyamatosan növekszik a lakosság, ám egyre nehezebb megtartani a fiatalokat. A jellemző fő irány ma még Budapest, de egyre többen választják Nyugat-Európát, az ez irányú elvándorlást ma már össze lehet hasonlítani a fővárosival.

"Évente hatezer diák végez az egyetemen, ezt a 170 ezres város nem tudja felszívni. Ugyanakkor egy felmérés szerint nagy részük leginkább a településen maradna, az ő megtartásukban a BP ssc-je sokat segíthet" - mondta Nagy.

"Az valóban kockázat a BP számára, hogy meglesz-e általunk igényelt munkaerő a megfelelő képzettséggel és létszámban" - ismerte el Anderson, aki elmondta, hogy a magyar kormánnyal kötött megállapodás értelmében - melynek keretében 1,9 milliárd forintnyi támogatást kapnak az államtól - 2020-ig kell felvenniük a tervezett 500 főt, úgy hogy a jövő év első negyedévében kezdődik a toborzás.

Anderson szerint azonban nem ez az igazi gondja az országnak, hanem az, hogy a fővároson kívül alig találni top minőségű irodaházakat, ahol minden szükséges infrastruktúra (például nagy sebességű internet, vagy saját generátor, hogy áramszünet idején se álljon le a működés) megvan.

Ezt elismerte Nagy is, aki szerint éppen a megfelelő irodaház biztosítása volt a legnehezebb feladat. "Ez sajnos jóval nehezebben megy, mint eredetileg terveztük, az épület végleges kialakítása rendkívül sok egyeztetést és erős koordinációt igényel" - mondta az alpolgármester, aki egyből hozzátette, hogy elháríthatatlan kéréssel nem találkoztak, "felkészült csapata van a BP-nek, ha valami nehezen megy, azt megértik".

Csak a kezdet?

A BP várhatóan 2017 késő nyarán költözik be az új épületbe, ekkora már valószínűleg lesznek annyian, hogy el tudják kezdeni az érdemi munkát. Anderson elmondta, hogy a fővárosban dolgozókat is megkérdezték, hogy nem akar-e valaki Szegedre költözni és mint kiderült, nem is kevesen játszadoztak el a gondolattal. A BP szakembere szerint ennek oka, hogy a sok évnyi budapesti pörgés után sokan inkább a nyugodtabb környezetre vágynak. "Ez egy kisváros, ahol sokan bicikliznek és az autósok még a közlekedési szabályokat is betartják, sőt a zebrán is átengedik az embert. A dolgozóink közül sokan eljutottak arra a pontra, hogy feltették a kérdést, hogy mit akarnak az élettől. Sokan ekkor a nyugodtabb környezetet említik, főleg, ha már gyerekük is született. Ráadásul Szeged nem külföld, másfél óra alatt megjárható kocsival, két óra alatt vonattal, nem kell mindent feladni" - magyarázta az okokat Anderson.

"Amennyiben abból indulok ki, hogy csak Budapesten nagyjából 40 ezren dolgoznak az ssc-szektorban, akkor talán nem túlzás azt állítani, hogy Szeged is képes lehet több ezer állást kiszolgálni" - mondta Nagy, akinek reményei szerint 5-6 éves távlatban további ssc-k is letelepülnek a városban.