Ahogyan azt bő fél éve megírtuk, a svájci Albigna gátfal peremére megálmodott 1200 napelempanelből álló napelemfarm megépült. Ahogyan a tervezők várták, a Svájcban elsőként ilyen magasságba telepített fotoelektromos rendszert szeptemberben a hálózatra kapcsolták, és az erőmű megkezdte a termelést.
A Zürichi áramszolgáltató (Ewz) által installált rendszer érdekessége, hogy függőleges telepítés történt, tehát a panelek a 671 méter hosszúságú betonkoszorún “állnak”. A modulok 78 fokos szögbe állítása a téli nap számára is ideális beesési szöget biztosít, ráadásul a panelekre így nem rakódik rá a hó. A naperőmű, plusz 410 kW áramtermelő kapacitást ad hozzá a vízerőmű teljesítményéhez.
Az Ewz a napokban közzétette az első időközi mérleget, melyből a PV-Magazin csemegézett. A működés első hat hónapjában 223 megawattórányi (MWh) napenergia mennyiséget termelt. Ez megfelel az előzetes, magasra belőtt elvárásoknak, amit az indokolt, hogy az erőmű lényegesen magasabban van, mint az átlagos rendszerek. Ennek nem csak 2100 méteres magasságban kétségtelenül tisztább levegő, hanem az is az oka, hogy a hűvösebb hőmérséklet pozitív hatással van a rendszer hűtésére - és így a hatékonyságára is.
A szeptember és március között mért 223 MWh mintegy negyedével több mint amennyit ugyanez a panelméret a közép-fennsíkokon termel. Ráadásul a helyszín megválasztása azzal az előnnyel is jár, hogy a megtermelt mennyiségnek mintegy felét az Albigna gátfalon lévő rendszer télen termeli meg. Az adatok azt mutatják, hogy október, november, február és március első fele különösen produktív volt. Az áramszolgátatónál úgy számolnak, hogy a legmagasabb hozamot márciusban és áprilisban hozza majd a rendszer. Az Ewz 500 megawattóra éves termelési hozamra számít.
Svájcban nem az Ewz az egyetlen jelentkező a magaslati napelemes energiatermelésre, az Axpo jelenleg is építi azt a több mint ötször nagyobb méretű, 2200 kW teljesítményre képes, ugyancsak gátra épülő konstrukcióját, amit 2500 méter tengerszint feletti magasságban fog áramot termelni.