Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a BMW, a Daimler és a VW összejátszott abban, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén értékesített új dízel- és benzines autók károsanyagkibocsátás-csökkentő technológiának fejlesztését korlátozzák. A  bizottság szerint az egyeztetések az autógyártók között az úgynevezett "ötök köre" technikai találkozókon történtek.

A vállalatok többféleképpen együttműködhetnek abban, hogy a termékeik minőségét javítsák, de az EU versenyjogi szabályai nem teszik lehetővé számukra, hogy ennek teljesen az ellenkezőjét tegyék - mondta Margrethe Vestager versenyjogi biztos a testület döntésének bejelentésekor.

Kapcsolódó

A bizottság szerint a jogsértés különösen a következő technológiákat érintheti:

  • a szelektív redukciós katalizátorrendszert (SCR), amely a nitrogén-oxid (NO x) kibocsátás csökkentését teszi lehetővé a dízelmotoroknál azáltal, hogy a kipufogógázba karbamid-oldatot, úgynevezett AdBlue-t fecskendez, amely a speciális katalizátorban a nitrogén-oxidokat ártalmatlan oxigénre és nitrongénre bontja. A bizottság előzetes véleménye szerint a három autógyártó 2006 és 2014 között összejátszott az AdBlue tartályok adagolási stratégiájában (tartály feltöltési kapacitása), ezzel korlátozva a kipufogógáz tisztításának hatékonyságát.
  • "Otto" részecskeszűrőt(OPF), amely a benzines személyautók károsanyag-kibocsátását hivatott csökkenteni. A három autógyártó a bizottság előzetes gyanúja szerint 2009 és 2014 között az új benzines személyautó-modellek esetében összejátszott az OPF-szűrők bevezetésének megakadályozásában, vagy legalábbis azok késleltetésében és a jövőbeli piaci magatartásukkal kapcsolatos bizonytalanságok eloszlatásában.

A bizottság szerint az említett autógyártók viselkedésükkel korlátozták a versenyt e két tisztító technológiára irányuló innováció területén, melynek következtében a fogyasztókat is megfosztották attól a lehetőségtől, hogy kevésbé szennyező autókat vásároljanak annak ellenére, hogy a technológia ezeknél az autógyártóknál már rendelkezésre állt.

Amennyiben a gyanú beigazolódik - bár nem jár árrögzítéssel vagy piaci részesedés bebiztosításával -, sérti az EU azon versenyjogi szabályozását, amelyek tiltják a termelés korlátozására, kontrollálására, piaci vagy technológiai fejlesztésekre vonatkozó kartell megállapodásokat.

A bizottság közleményében felhívja a figyelmet, hogy ez a vizsgálat a versenyjog vélhető megsértésére korlátozódik és nem vonatkozik a környezetvédelmi jogszabályok esetleges megsértésére. Továbbá ez a vizsgálat elkülönül a már folyamatban lévő eljárásoktól.

A bizottság közölte, hogy a mostani észrevételeit elküldte az autógyártóknak, amelyeknek most van lehetőségük ezekre reagálni. A mostani kifogásközlés elküldése ugyanakkor nem befolyásolja a vizsgálat eredményét - teszi hozzá a bizottság.

Amennyiben bizonyosságot nyer a bizottság gyanúja, úgy a kivethető bírság elérheti - minden egyes cég esetében - a vállalatok globális éves árbevételének 10 százalékát, azaz több milliárd euró lehet.

A Portfolio.hu a Handelsblattra hivatkozva a bejelentést megelőzően azt írta, hogy a legsúlyosabb bírságot a BMW kaphatja, a Daimler és a Volkswagen pedig minimális bírsággal is megúszhatja, vagy akár bírságot sem kell fizetniük, mivel az ügyben a Daimler egyfajta koronatanú lett azzal, hogy 2014-ben önként jelezték az illegális összejátszást, később, 2016-ban pedig a Volkswagen is megosztotta az ügyben szerzett információit az Európai Bizottsággal. A gyakorlat azt mutatja, hogy kartellügyekben a koronatanúnak akár a bírság egészét is elengedhetik, a további együttműködő cégek pedig a bírság felének elengedésével számolhatnak.