Az Nvidia amerikai chipgyártó cég lélegzetelállító tőzsdei fellendülése szintet lépett: a befektetők már több mint 3000 milliárd dollár értékűnek tartják a vállalatot. Köszönhető ez a közelmúltbeli jó öt százalékos részvényárfolyam-emelkedésnek. 

Egy Nvidia-részvény most több mint 1220 dollárba kerül. Összehasonlításképpen: nagyjából öt évvel ezelőtt egy részvény körülbelül 30 dollárt ért. Egyetlen más hasonló méretű technológiai részvénynél sem volt hasonló fejlődés ekkora idő alatt – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A cég ma már értékesebb a tőkepiacon, mint az iPhone-gyártó Apple, amely évekig uralta a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező vállalatok listáját. Csak a szoftvergyártó Microsoft előzi meg (még) az Nvidiát. Mindkét vállalat részvényárfolyamának emelkedését egy hasonló remény táplálja: a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú technológiájának további fejlődése.

A Microsoft a népszerű operációs rendszerébe és irodai szoftverébe integrált AI-alkalmazásokkal – például a chatGPT gyártójával, az Open AI-val való együttműködéséből – hatalmas üzletet igyekszik nyélbe ütni.

Az Nvidia viszont a technológia vezető hardverszállítója: chipjei különösen alkalmasak az AI-rendszerek betanításához, és a hatalmas adatmennyiségek feldolgozásához szükséges nagyméretű nyelvi modellekhez szükséges számítások elvégzésére.

Bárki, aki AI-adatközpontot épít, most kétségbeesetten keresi az Nvidia processzorokat. Az Nvidia több ezer chiprendszert ad el többek között a Microsoftnak, a Google-nak és a Metának.

AI Woodstock és a „világ királya”

A sikerkovács Jensen Huang, aki évtizedek óta vezeti az Nvidia vállalatot, ma már afféle AI rocksztárnak számít. Ezt legutóbb Tajvanon tapasztalhatta meg, ahol látogatást tett. A hangulat a tajpeji nagy kosárlabdacsarnokban egy rockkoncertre emlékeztetett. A hangszórókból a Coldplay „Viva La Vida” és Taylor Swift „Shake It Off” című dala szólt.

Sok látogató már jóval az ajtónyitás előtt a csarnok előtt várakozott a zuhogó esőben. Jensen Huangot viharos taps fogadta az 5000 fős közönség részéről, egy olyan technológiai vállalat vezérigazgatóját,

akit jelenleg annyira tisztelnek az iparágban, hogy a Platform X egyik elemzője nemrég lelkesen „a világ királyának” nevezte.

Mint mindig, fekete bőrdzsekijében és kaliforniai lazaságában Huang egyfajta Steve Jobs lett a mesterséges intelligencia korában. Valaki, aki képes elmagyarázni a tömegeknek, hogy milyen hatalmas változásokon megy keresztül a számítógépes világ. A szoftverfejlesztőknek szóló márciusi Nvidia-konferenciát az elemzők AI Woodstocknak nevezték el. Huang előszeretettel használ nagy szavakat, amikor a mesterséges intelligenciáról beszél. „Új számítógépes korszakot” vagy akár „a következő ipari forradalmat” hirdeti.

Huang Zsen-hszün a tajpeji COMPUTEX fórumon 2024. június 2-án.
Huang Zsen-hszün a tajpeji COMPUTEX fórumon 2024. június 2-án.
Kép: Reuters, ANN WANG

Huang stand uposnak sem lenne utolsó

A tajpeji Computex technológiai vásáron tartott beszéd a tajvani születésű Huang számára hazai pályás mérkőzés volt. Többször viccelődött kínaiul, és elmondta a hallgatóságnak, hogy az arcán lévő sebhelyet a sok tajpeji éjszakai piac egyikén szerezte:

Egy árus éppen a késeket mosta, én pedig akkor még kisgyerek voltam.

Huang adott valamit a tajvaniaknak, amire szükségük van ezekben a zavaros időkben, amikor Kína részéről egyre nagyobb a háborús fenyegetés: bizalmat, hogy ez egy olyan távol-keleti kis ország, ahol a világ legtöbb nagy teljesítményű chipje készül az Nvidia és más vállalatok számára, és mennyire fontos a globális IT-ipar számára.

A kétórás beszéd során úgy tűnt, Huangnál jobban senki sem tudja, hogyan fog kinézni a jövő. Számos bejelentést tett, és bemutatta a Rubin processzorok új generációját, ami annál is inkább figyelemre méltó volt, mert az Nvidia csak márciusban mutatta be az új Blackwell chipmodellt, amelynek gyártása most kezdődik, és amelyet aznap este Tajpejben lelkes éljenzés közepette vitt fel a színpadra. A Ruby processzorok megjelenése 2026-ban várható.

Köszönöm, Tajvan. Ti építettétek ki a világ mesterséges intelligencia forradalmának infrastruktúráját. És ezeket a technológiákat a jövőben is veletek együtt fogjuk építeni

– tett ígéretet a milliárdos Nvidia-vezér.

Mint Huang elmondta, várhatóan egyre kevesebb energiát fogyasztanak majd az egyre javuló számítási teljesítmény mellett.

2016-ban egy token, azaz a legkisebb egység, amelyben a mesterséges intelligencia szövegeket dolgoz fel, előállításához 17 ezer joule energiára volt szükség. Ez megfelel két 100 wattos lámpa két napig tartó világításához szükséges energiának. Ma már csak 0,4 joule kell ugyanehhez.

Így a régi processzorok lecserélése újakra igazi költségmegtakarítási program, mondja Huang, és viccelődik: Minél többet veszel, annál többet spórolsz. Ez vezérigazgatói matematika, ami nem pontos, de korrekt

– jegyezte meg viccesen az Nvidia vezérigazgatója.

A 61 éves Nvidia-főnök az új Nim szoftverplatformról is beszélt. A vállalat ezt arra szeretné használni, hogy miniatűr formátumban kínáljon mesterséges intelligenciát, amelyet az ügyfelek igény szerint összeállíthatnak. „Ezek úgy fognak működni, mint a különböző szakértőkből álló valódi alkalmazotti csapatok. A csapat vezetője pedig ehhez biztosítja a megoldásokat.”

Tavaly az Nvidia lett az első olyan chipgyártó, amelyet a tőzsdén több mint egymilliárd dollárra értékeltek. Azóta a részvények árfolyama több mint kétszeresére emelkedett.

Jensen Huang pedig személyesen is jól jár: jelenleg 107 milliárd dolláros vagyonnal szerepel a Bloomberg Billionaires Indexén. Legutóbbi negyedéves jelentésében az Nvidia több mint háromszoros forgalomnövekedésről és több mint hétszeres nettó nyereségnövekedésről számolt be.

Komoly gondot okoz a szuperchipek igazságos elosztása

A vállalat eddig a mesterséges intelligencia alkalmazásokra szánt chipekkel uralta az üzletet. Az olyan versenytársak, mint az Advanced Micro Devices, az Intel és az Arm igyekeznek felzárkózni, és a Computexen is bemutatják újdonságaikat, de az Nvidia eddig mindenben a éllovas maradt.

Az Nvidia chipjeire olyan nagy a kereslet, hogy már arról kénytelen beszélni, hogyan tudja azokat minél igazságosabban elosztani a vásárlóik között.

Huang gyermekkorát Tajvanon és Thaiföldön töltötte. Szülei kilencéves korában testvérével együtt az Egyesült Államokba küldték, mert azt akarták, hogy stabilabb politikai környezetben nőjön fel. Villamosmérnöknek tanult, először Oregonban, majd a kaliforniai Stanford Egyetemen. Első munkahelyei után – többek között a mai versenytárs AMD-nél – 1993-ban két barátjával megalapította az Nvidia vállalatot, a többi már történelem.