Az elmúlt időszakban minden az Nvidiáról szólt a tőzsdéken: februárban a cég értéke már a harmadik helyen állt a Microsoft és az Apple után a technológiai társaságok között. A cég részvényeinek árfolyama 2022 eleje óta az ötszörösére emelkedett.
A társaság tavalyi negyedik negyedéves árbevétele 22,1 milliárd dollár lett, ami az előző negyedévhez képest 22 százalékos bővülést jelentett, az előző év hasonló időszakához viszonyítva pedig 265 százalék. A teljes éves eredmény 60,9 milliárd dollár lett, ami 126 százalékos bővülés.
Az erős eredmények hatására az árfolyam hatalmasat ugrott: 75 százalékos pluszba került az idei évet tekintve, értéke 900 milliárd dollárral nőtt és a március eleji tőzsdei ár szerint 2100 milliárdot ért. Összehasonlításképpen a Microsoft bő 3000 milliárd, az Apple pedig nagyjából 2800 milliárd dolláros értékkel bír.
A részvények szárnyalása Jensen Huang társalapító és vezérigazgató vagyonát is jelentősen megnövelte: a cikk írásának pillanatában ezt 77,2 milliárd dollárra becsülik, amivel a 20. helyen áll a leggazdagabbak listáján.
Szerény kezdetek
Az Nvidiát egy San Jose-i lepukkant Denny's étteremben alapította 1993 áprilisában három fiatal villamosmérnök: Chris Malachowsky, Curtis Priem és Jensen Huang. Kelet-San Jose akkoriban a város zord részének számított, az étterem elejét golyónyomok borították a parkoló rendőrautókra lövöldöző emberek lövéseitől. Huang diákkorában egy ugyanilyen étteremben dolgozott részmunkaidőben mosogatóként.
A három alapító eredetileg NVisionnak hívta a céget, azonban megtudták, hogy a nevet egy WC-papír gyártó már felvette. Huang az Nvidiát javasolta, a latin invidia szó alapján, amely irigységet jelent.
1993-ban még nem volt ennek piaca, de láttunk egy hullámot érkezni. Van egy kaliforniai szörfverseny, amelyet minden évben egy öt hónapos időszakban rendeznek meg. Amikor Japánban valamiféle hullámjelenséget vagy vihart látnak, felszólítják az összes szörföst, hogy jelenjenek meg Kaliforniában, mert két nap múlva megérkezik a hullám. Erről volt itt is szó. A kezdeteknél voltunk
– emlékezett vissza az indulásra Malachowsky.
A cég vezérigazgatójának Huangot választották meg, aki 1963-ban Tajvanon született, gyermekkorának egy részét itt és Thaiföldön töltötte. 1973-ban a szülők elküldték a gyerekeiket a rokonokhoz az Egyesült Államokba, mielőtt maguk is áttelepültek volna. Huang nagynénje és nagybátyja a Kentuckyban található Oneida Baptist Institute vallási reformakadémiára küldte őket, amelyet tévesen bentlakásos iskolának hittek. Huang egy tizenhét éves bentlakóval került egy szobába, aki az első közös éjszakájukon megmutatta neki, hogy számos helyen szúrások borítják a testét, amiket a verekedések során szerzett.
„A gyerekek nagyon kemények voltak. Mindegyiküknél volt zsebkés és amikor összevesztek, az nem volt szép. Gyerekek sérültek meg" – mesélte erről az időszakról.
Huang és testvére végül Oregonba költözött, ahol újra csatlakoztak a családhoz. Huang a középiskolában versenyszerűen asztaliteniszezett, majd két osztály kihagyásával, 16 éves korában leérettségizett. Ezt követően számítástechnikát és chiptervezést tanult az Oregoni Állami Egyetemen, majd 1992-ben a Stanfordon szerzett villamosmérnöki mesterdiplomát. Az LSI Corp. nevű chipgyártónál dolgozott, amikor találkozott Malachowsky-val és Priem-mel.
Úton a csúcsra
Az Nvidia első chipje, az NV1 1995-ben jelent meg, a chip azonban nem tudott sok fizető ügyfelet megnyerni magának, így az akkor még csak két éves vállalat majdnem csődbe ment, és kénytelen volt elbocsátani az alkalmazottai felét.
Mindig azt gondolom, hogy 30 napra vagyunk az üzletből való kieséstől. Ez soha nem változott. Ez nem a kudarctól, hanem az önelégültségtől való félelem, és soha nem akarom, hogy ehhez hozzászokjunk
– mondta Huang ennek az időszaknak a tanulságairól.
Az Nvidia harmadik chipje, a RIVA 128, amelyet 1997-ben adtak ki, végül meghozta a sikert. A chipből négy hónap alatt egymilliót adtak el, ezzel a cég túlélése biztosítottá vált.
1999-ben adták ki a GeForce 256-ot, amelyet a világ első „GPU-jának”, vagyis grafikus feldolgozó egységnek kereszteltek el. Dan Vivoli, a cég marketingvezetőjének visszaemlékezése szerint azért találták ki ezt az új kategóriát, mert így akartak vezető szerepre szert tenni.
2006-ban mutatták be a CUDA (Compute Unified Device Architecture) programozói eszközkészletet. Ez a platform lehetővé tette a fejlesztők számára, hogy az Nvidia GPU-kat általános célú feldolgozásra is használják. A CUDA megjelenése előtt a GPU programozása hihetetlenül nehézkes folyamat volt, mivel sok alacsony szintű gépi kódot kellett írni hozzá. A CUDA, amelynek fejlesztésével az Nvidia éveket töltött, megkönnyítette a magas szintű nyelvek, például a Java vagy a C++ programozását a GPU-kon.
MI-mánia
A 2010-es évek elején a mesterséges intelligencia egy elhanyagolt tudományterületnek számított. Az alapvető feladatok, például a képfelismerés és a beszédfelismerés terén elért haladás csak megállította a fejlődést. Ezen a területen belül pedig egy még kevésbé népszerű részterületnek számítottak a neurális hálózatok, amelyeket sok szakember egyszerűen hiteltelennek tartott.
2012-ben kutatók egy kis csoportja azonban kiadott egy úttörő képfelismerő rendszert, az AlexNet-et, amely CPU-k helyett GPU-kat használt, ezzel elindítva a mély tanulás (deep learning) új korszakát. Huang azonnal utasította a céget, hogy teljes gőzzel erre a területre kezdjenek el fókuszálni.
A 2010-es évek közepére a GPU-kon kiképzett neurális hálózatok kilencvenhat százalékos pontossággal azonosították a képeket, megelőzve az embereket is.
2017-ben a Google kutatói egy új neurális hálózati architektúrát mutattak be, az úgynevezett Transzformátort (Transformer). A következő évben az OpenAI munkatársai a Google ezen keretrendszerét használták az első GPT (Generative Pre-training Transformer) megépítéséhez. A GPT modelleket Nvidia szuperszámítógépeken képezték ki, több verzió után 2022 végén a ChatGPT nyilvánosságra került, a többi pedig már történelem.
Arról, hogy mit tartogathat a jövő a vállalat számára egy Wall Street-i elemző a következőképpen fogalmazott:
a mesterséges intelligencia területén háború folyik, és az Nvidia az egyetlen fegyverkereskedő.