Még július végén robbant ki a Pegasus-botrány, amikor egy nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt feltárta, hogy több kormány megvásárolta, civilek, újságírók és ellenzéki politikusok megfigyelésére használták. De megfigyelték például Emmanuel Macron francia elnök készülékét is.

A kiszivárogtatott adatok szerint Magyarország is megvásárolta számos más ország (mint az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Banglades vagy India) mellett az izraeli kémprogramot. Bár sokáig Varga Judit igazságügyi, Pintér Sándor belügy- és Szijjártó Péter külügyminiszterek is kerülték a választ arra, hogy Magyarország valóban megvásárolta a Pegasust, de nem is tagadták azt. Végül a múlt héten ismerte el Kósa Lajos, az országgyűlés rendvédelmi bizottságának elnöke, hogy a Belügyminiszter vette meg az inkriminált programot, de hangsúlyozta, hogy azt a törvényes kereteknek megfelelően használták.

Nagyjából ezzel egy időben az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma feketelistára tette az NSO Groupot, amely az észlelhetetlenül telepíthető kémprogramot gyártja. A tiltólista a gyakorlatban azt jelenti, hogy az NSO Group a jövőben nem vásárolhat árukat és szolgáltatásokat amerikai cégektől egy meghatározott engedély nélkül, de ezen felül árnyékot vethet a lépés az NSO Group minden nemzetközi együttműködésére, hiszen ezentúl minden kormánynak vagy cégnek meg kell fontolnia, együttműködik-e egy céggel, amit az amerikai kormányzat fenyegetésként kezel és szankciókkal sújt.

Csütörtökön pedig kiderült: az NSO Group megbízott vezérigazgatója lemondott, arra hivatkozva, hogy az izraeli kémprogramgyártó céget az amerikai kereskedelmi minisztérium a múlt héten feketelistára tette - közölte csütörtökön az izraeli média. Az NSO Group nem kívánt nyilatkozni a Reuters megkeresésére.

Isaac Benbenistit, az NSO Group társelnökét október 31-én nevezték ki a vezetői posztra, de hivatalosan még nem vette át a pozíciót.

A magyarországi beszerzés részleteiről több információ eddig nem derült ki, csak hogy a belügyi tárca volt a vásárló. A Napi.hu korábban arról írt a Magyar Közlönyben megjelent határozatok alapján, hogy két Izraellel folytatott találkozó után is voltak olyan magyar költségvetési átcsoportosítások, amelyek akár forrást biztosíthattak a Pegasus szoftver megvásárlására.