Az orosz államfő aláírásával a mai nappal hatályba lépett az a médiatörvény-módosítás, amely az eddigi 50-ről 20 százalékra szorítja le a külföldiek tulajdoni részesedését a rádiókban és a televíziókban, és ugyanekkora határt szab a nyomtatott médiumokban, amelyek eddig nem estek korlátozás alá. Az új szabályozás 2016. január 1-én lép életbe, és a tulajdonosoknak 2017. február 1-ig van idejük arra, hogy engedelmeskedjenek előírásainak. Amennyiben azt a határidő lejárta után két héten belül nem teszik meg, a Roszkomnadzor médiafelügyelet köteles bírósághoz fordulni, és betiltatni a médium működését -írta a TASZSZ hivatalos hírügynökség.
Mint a RAPSZI jogi hírügynökség tájékoztatásából kiderül, egy olyan korlátozást is bevezetnek, amiről eddig nem lehetett hallani: külföldi állampolgároknak, hontalan személyeknek és orosz kettős állampolgároknak tilos médiumot alapítani. A The Moscow Times szerint a széles körben bírált törvény kiheréli az orosz sajtót, és arra kényszeríti a világ legnagyobb médiavállalatait, hogy adják el vagy zárják be oroszországi médiáikat.
Ez közvetlenül érinti az idézett lapot is, amelynek tulajdonosa a finn Sanoma, Oroszország egyik legnagyobb kiadója. Mint írja, a külföldi vállalatok a kilencvenes évek eleje óta az orosz média fejlesztésének meghatározó harcosai voltak, lapok, magazinok tévéállomások és rádiók százai vannak tulajdonukban. A The Moscow Times áttekintette az orosz médiát, milyen jelentősége van benne a külföldi tulajdonosoknak.
A már említett finn Sanoma adja ki többek között a meghatározó jelentőségű Vedomosztyit (30 százalékos tulajdonrésszel), a The Moscow Timest és a The St. Petersburg Timest (100 százalék), a Cosmopolitant, a Harper's Bazaart, a Harvard Business Review Russiát, a National Geographic Russiát. Elemzők szerint az új szabályozás egyik legfontosabb célpontja a Vedomosztyi, az egyik legtekintélyesebb gazdasági napilap. Ebben a társtulajdonos Rupert Murdoch News Corp.-ja a Dow Joneson keresztül, amely egyebek mellett a The Wall Street Journal kiadója, valamint a brit Pearson a Finacial Timeson keresztül.
Az amerikai Hearst Corporation 50 százalékos társtulajdonos a két legnagyobb orosz magazin kiadóban. A német Axel Springer adja ki többek között a Forbes Russiát és a GEO magazinokat. A 2004-ben alapított Forbes Russia eredeti főszerkesztőjét még az év júliusában meggyilkolták, miután megjelentette az első listát a száz leggazdagabb oroszról - a merénylőt természetesen nem találták meg. A Vedomosztyi mellett ez a lap az igazi tüske a hatalom oldalában.
Számos magazint jelentet meg az amerikai Conde Nast (Vogue, Glamour, Tatler), a Burda, amely az egyik legnagyobb oroszországi kiadóvá nőtt fel, 17,8 millió olvasóval (pld. Playboy). Ennél is sikeresebb a Bauer Media 70 kiadványával és 21 millió olvasóval.
A televíziók alapvetően állami tulajdonban vannak, de nem kivétel nélkül. A CTC Media szórakoztató csatornái 39 százalékban a svéd Modern Times Group tulajdonában vannak. A CTC Oroszország legnagyobb független média holdingja. Önálló csatornája van a Walt Disney-nek, amelyben tulajdoni részesedése 49 százalékos. Az egyetlen említésre érdemes rádió a nemzetközi hírű Eho Moszkvi, amely 66 százalékban a Gazprom Media tulajdonában van, de 33 százaléka az amerikai EM-Holdingé.