2020-ban a napenergia-ipar 47 százalékos bővülést regisztrált a telepített napelemeknél, és lényegében ugyanezt mérte a napelemes tárolórendszerek számát illetően is. Utóbbi növekedése már harmadik éve tart - jelentette a Német Napenergia Szövetség (Bundesverband Solarwirtschaft, BWS) azzal, hogy tavaly valójában a tárolópiac profitált igazán jól abból, hogy minden második háztulajdonos, aki fotovoltaikus rendszert telepített, akku-pakkot is vásárolt magának, hogy akár éjjel-nappal felhasználhassa a saját maga által megtermelt villamos energiát.

Az otthonokban a BWS adatai szerint 88 ezer ilyen, új energiatároló rendszer kezdte meg a működését. A szám talán nem tűnik túl soknak, ám a 2020-as bővülést a 270 ezres összes háztáji energiatároló mezőnyében kell "megmérni". És így a 88 ezres bővülés azt jelenti, hogy az összes ilyen berendezésnek majdnem egyharmadát (32,6 százaléka) tavaly kapcsolták be a rendszerbe.

Kapcsolódó

Carsten Körnig, a BSW ügyvezető igazgatója biztos abban, hogy a kereslet a tárolók iránti továbbra növekszik majd, mivel az energiapolitikai szükségszerűség is, de az egyre alacsonyabb árak és az egyre éghajlattudatosabb - ugyanakkor egyre inkább függetlenedni akaró - lakosság is ebbe az irányba "célozza be" a növekedési vektort. A szövetségnél, a piackutatók prognózisait is figyelembe véve a teljes energiatárolási piacra nézve azzal számolnak, hogy a jelenlegi összes németországi akkumulátor-tárolókapacitás (2,4 GWh) 2025-ig is nagy valószínűséggel megduplázódik, és 2030-ra pedig akár a hétszeresére is nőhet.

Ahogyan az alábbi ábrán látszik, az utóbbi években így alakult ki a napelemes és akkumulátoros "boom" Németoszágban:

 

A tavalyi érdeklődés felfutásában szerepet játszik az is, hogy az energiatároló rendszerelemek beépítésével a cégek gyakorlatilag mentesülnek a "napadó" (EEG-pótdíj) megfizetése alól (30 MWh termelésig). A BWS friss adatai már azt mutatják, hogy máris megrengette az eddig ismert rendszert ez a változtatás: idén, eddig nagyjából háromszor annyi EEG-pótdíjmentes rendszerről van tudomásuk, mint egy évvel korábban. Maga a jogszabálymódosítás egyébként - az Energiewende szellemiségét pontosan visszatükrözve - katalizálja az energiatároló rendszerek utólagos felszerelését is a napelemes rendszerekhez, mivel a cél az, hogy a megtermelt villamos energiát a termelők minél nagyobb mennyiségben saját maguk is fogyasszák el - így segítve a hálózati terhelések optimálisabbá tételét.

A BWS azzal számol, hogy az évtized végéig mindez akár 500 ezer napenergia rendszer támogatását is jelentheti, de az elektromos hálózat további stabilizálása érdekében a szervezet további jogalkotási korrekciókat szeretne, leginkább a jelenleg is versenytorzító kettős terhek lebontását. (A napelemes és energiatárolós rendszerek legfőbb gazdasági problémája abból fakad, hogy termelőként és fogyasztóként is különböző díjakkal, adókkal terhelt a működésük - márpedig ezt a BWS szerint következetes politikával meg kell szüntetni, mivel így a beruházások megtérülése és a piacélénkítés is kipipálható.)

Tavaly is bevarrta a Varta

Noha tavaly kétszer is emelte az előrejelzései tétjét a Varta AG, a 2020-as pénzügyi év eredményei a legutóbbi előrejelzésnél is kedvezőbbek lettek - adta hírül a PV Magazine. A vállalat napokban közzétett előzetes, nem auditált csoportszintű árbevétele egy év alatt 140 százalékkal, összesen 870 millió euróra nőtt. Az EBITDA százalékosan ennél is többre volt képes: 145 százalékos ugrással 239 millió euróra nőtt. A Varta értékesítésének mintegy 90 százalékát a fogyasztói akkumulátorok tették ki, és most úgy tűnik, nincs erő, ami a növekedést megállíthatná. A 2021-re vonatkozó első forgalmi becslés 940 millió eurót tartalmaz.
A cég 300 millió eurós támogatást is kapott egy lítium-ion technológia kutatásába és fejlesztésébe forgatható EU-s projekt részeként, és mint korábban megírtuk nagyobb gyártókapacitás kiépítését, a jelenleginél nagyobb akkumulátor-formátumok automatizált gyártását és a következő években egyre inkább a lakossági méretű energiatárolás kiszolgálását is célba vette a Varta.

Németországban - a koronavírus járvány ellenére - a fotovoltaikus energiára minden korábbinál nagyobb kereslet volt a lakástulajdonosok részéről: a 10 kW-nál kisebb rendszerből 2020-ban összesen 151 700 rendszert telepítettek. Egy évvel korábban ez a szám 77 100 volt, ami teljesítményre lefordítva azt jelenti, hogy 570 MW-ról egy év alatt 1131 MW-ra ugrottak a háztájisok. Az ilyen, kisméretű rendszerek aránya a teljes német napelemes piacon meghaladja a 23 százalékot.

Eközben Magyarországon

Nálunk még nem indult el ez a folyamat, de legalább is: nem lehet efféle eredményekről beszámolni. Az is ritka, hogy miközben "mindenki" csak kesereg a szaldó elszámolás közelgő megszüntetése miatt, illetve a piac próbálja a lakosságot beruházási hajrára ösztönözni, van, aki képes higgadtan, ennél messzebbre ellátni. Ablonczy Balázs Portfólión megjelent írása világossá teszi, hogy miért nem kell a szaldó elszámolás végét siratni.

Azért, mert "az csupán azt jelzi, hogy a kezdeti érdeklődést a napelemek telepítése és használata iránt sikerült eléggé felkelteni, de energiatárolásban és hálózati menedzselésben, ingyen, ennyit bírt az ország. Most pedig ott vagyunk, hogy ezt a motort a következő fokozatba kell váltani. Támogatni, ösztönözni továbbra is lesz, lenne mit: a szaldó elszámolást válthatná az energiatároló rendszerek telepítésének támogatása, és akár a teljesen önellátóvá válást is lehetne ösztönözni, de mindezek alapfeltétele a napelemrendszerek megléte" - írta.