Március elején először az Egyesült Arab Emírségekben kezdtek el harmadik dózist adni a Sinopharm-vakcinákból, mert több ember esetében is azt tapasztalták, hogy az első dózist 21-28 nappal követően beadott második adag után 28 nappal egyáltalán nem indult még meg az érintetteknél az antitest-termelés, vagyis védettséget sem adott számukra a készítmény. Azt már a Sinopharm-oltások beadásának kezdetén sejtették, hogy szükség lehet idővel egy harmadik dózisra, viszont azóta egyre inkább úgy tűnik, hogy nemcsak hosszú idővel a teljes személyes oltási ciklus végeztével, hanem már korábban is.

Maga a gyártó China National Pharmaceutical Group március 28-án közölte, hogy bizonyos esetekben nem indul be a védettséget jelentő antitest-termelés, amit vizsgálnak is. "Az eddigi előzetes eredmények azt mutatták, hogy az emlékeztető oltás hatékonyan növelheti a semlegesítő antitest titeret és az antitest perzisztenciát, valamint hatékonyan javíthatja az oltóanyag képességét a mutációkkal szembeni ellenállásra"  - közölte a cég alelnöke, Juntao Zsang a Sinopharmról, aki jelezte, hogy a nemzetközi adatokat összesítve ellenőrzik, hogy mikor és hogyan lehet szükséges a harmadik dózis.

Az oltást Magyarország is megvásárolta, itt a hatóságok egyelőre nem jeleztek hasonló problémát, vagy vizsgálatokat, azonban a szomszédos Szerbiában az illetékes szervek elismerték, hogy találkoztak hasonló problémával. Valamint Kínában is tapasztalták, hogy bizonyos esetekben ez előfordulhat. Viszont csütörtökig az biztos a közölt adatok alapján, hogy több mint 500 ezer ember kapott már a készítményből, amelyet darabjáért 30 euró és 5 százalékos áfa/adag áron szereztünk be, amivel a legdrágább oltás a hazai repertoárban, így nem mindegy, hogy szükség van-e újabb dózisokra.

Az elölt vírust tartalmazó - vagyis a legrégebbi és legelterjedtebb módszerrel készült - Sinopharmot déli szomszédunknál már az év eleje óta alkalmazzák, és ellenőrzik is a beadott szerek hatékonyságát - amit a WHO is igazolt már. Marija Gnjatović, a Nukleáris Energetikai Intézet munkatársa a szerb közrádiónak (Szerbiai Rádió Televízió - RTS) arról beszélt, hogy a problémát kutatva egyre inkább látszik, hogy sokaknál lehet szükséges a harmadik dózis, mivel az antitestek fejlődése nem indul meg a koronavírus ellen. Bár pontos számot nem említett, hogy mekkora arányban okoz ez gondot, de azt közölte, hogy a 70 év feletti férfiaknál a leggyakoribb a jelenség, míg a többi csoportban ritkább. A 18-65 közötti generációban az oltás beadása után két héttel az esetek túlnyomó többségében beindul a termelődés.

Gnjatović azt is elmondta, hogy általában 14 nappal a második dózis után rendben elindul az antitestek kifejlődése, de másoknál csak 4-5 héttel később.

Összehasonlítva ezt más oltásokkal - Pfizer, AstraZeneca vagy Szputnyik V. - ez gyakrabban is fordul elő, ahogy a védettség kialakulásának a hiánya is, de egyelőre úgy vélik, hogy egy harmadik dózis beadása ezt megoldhatja.

Idővel veszítenek a hatásosságukból a vakcinák

Jelezte, hogy az is normális, de megfigyelhető már, hogy azoknál, akik kaptak oltást, attól időben távolodva csökkenni kezd a szervezetükben az antitestek száma. Ez a Szputnyik V.- és az AstraZeneca-oltásoknál jóval ritkább, és kisebb mértékű, mint a Sinopharm- és a Pfizer/BioNTech-féle koronavírus-elleni készítményeknél.

"Bizonyos embereknél az antitestek száma enyhén csökken, hogy mennyire és kinél az egyéni. Nem szokatlan, nem is aggasztó, mert vannak olyan B-sejtek, amelyek az első antitestmennyiséget termelték, ha ezek újra találkoznak a vírussal, akkor várhatóan újra termelni kezdik a védettséget" - mondta az INEP munkatársa.

Gnjatović megjegyezte, hogy az antitestek mennyiségének mérése fontos a tudomány számára, mert információt nyújt arról, hogy egyáltalán sikerült-e reagálni az oltásra.

"Az adatok nem árulnak el semmit a védettségről, semmit sem tudunk erről az összefüggésről, nem feltétlenül jelentik azt, hogy kevésbé leszel védve, ha 20-as és nem 40-es értéked van" - tette hozzá Gnjatović.

Hagyományos módszer- rövidebb időtartam?

Technológiai okokból inkább - az elölt vírust tartalmazó vakcinák esetében ez általános tapasztalat -, hogy idővel szükséges egy harmadik, ismétlő dózis. Ennek időpontja attól függ majd, hogy mit tapasztalnak a már oltottaknál, hogy csökken ez az érték. A Sinopharm esetében a szerb adatok - a 4-5 hetes válaszreakció például - arra utal, hogy akár a második oltás 60. napon szükség lehet egy emlékeztető-oltásra, de vélhetően a legtöbb esetben ennél hosszabb időre lesz szükség. De egyelőre biztos adatok még nem állnak rendelkezésre.

A Pfizer/BioNTech teljesen új technológiájú mRNS-vakcinája esetében a gyártó vizsgálja is, hogy mikor lehet szükséges egy harmadik oltás is, de egyelőre arra számítanak, hogy egy évig védettséget adhat a készítmény. Ugyanezzel számol a Moderna is, de ott úgy vélik, hogy akár évekig is hatásos lehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Sinopharm-vakcinája ettől még hatásos a koronavírus-ellen a legtöbb embernél, az antitestes vizsgálatok eredményei abból a szempontból lesznek fontosak, hogy ismerjék, mik azok az esetek, időközök, amikor a védettséghez szükséges egy harmadik oltás. A cél tehát a kockázatok minimalizálása, vagy a hatásfok további javítása. A kínai szer esetében nem tudni tömeges mellékhatásokról, használata biztonságos, de érdemes az oltottaknak a második oltást követő 1 hónapig úgy viselkedniük, mintha még oltatlanok lennének, hogy ne kapják el a SARS-CoV-2. vírust!

Hivatalosan Magyarországon Orbán Viktor kormány- és Áder János államfő is Sinopharm-oltást kapott.

A Napi.hu korábban megkereste a magyar illetékeseket az ügyben, hogy vizsgálják-e egy harmadik oltás szükségességét, ha igen, milyen tapasztalataik vannak, de nem kaptunk választ.