Az AGL-ről és a Sydney közelében 50 éve pöfögő Liddell szénerőműről az elmúlt években többször is írtunk már.  Annak ellenére, hogy a cég először még 2015-ben ígérte meg, hogy rövidesen bezárja a telephelyen működő erőművet, a tettek valahogy mindig a "hamarosan nekikezdünk" ígéretével volt lematricázva. Ám az eddig csupán ígéretként, a közeljövőben bekövetkező nagy változásról és annak várható hatásairól szóló víziók és tervek most tényleg kezdenek formát ölteni. Az AGL ugyanis megkezdi az 1680 megawattos (MW) erőmű leállítását.

A négyblokkos, matuzsálem korú széntüzelésű monstrum első egységét április 1-én jelentette offline állapotra az energiacég azzal, hogy mindez "jelentős mérföldkövet jelent az energetikai átállásban" - és egy további lépést az AGL fejlesztésében. Azzal, hogy az új-dél-walesi Hunter völgyben működő áramtermelő 500 MW teljesítményre képes blokkját lekapcsolta a hálózatról, évente mintegy 400 ezer autó kipuffogógázának megfelelő további szennyezéstől szabadítják meg a légkört - a következő 12 hónapban pedig a többi egységet is leállítják.. 

A bejelentés kapcsán a PV Magazine is emlékezett rá, hogy az AGL a telephely átépítésével a szövetségi állam egyik legnagyobb arányú technológiai átalakulását ígérve, integrált, alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari energiaközpont megépítését vállalta, aminek a középpontjában egy 500 MW/2GWh teljesítményű, hálózatra kapcsolt, hálózati méretű akkumulátor áll majd.

Az AGL amelyre még a széntelep rekultivációja is vár, már megszerezte a tervezési engedélyt az óriási energiatároló rendszer megépítéshez, és azt a szándéknyilatkozatot is aláírta a Fortescue Future Industries-zel, amivel beszállnak egy zöld hidrogén-termelő infrastruktúrába és ennek részeként egy vízerőműbe is.

A többféle paraméretét tekintve is az ausztrál top10-be tartozó Liddell Erőmű bezárása az ország fosszilis tüzelőanyagokról való, gyorsuló leválási folyamatának része, amit egyrészt nehéz elhinni akkor, ha a mindezt onnan nézzük, hogy Ausztrália rengeteg jó minőségű szénnel rendelkezik, és a saját szükségletein felül óriási mennyiségben - évente még mindig mintegy 500 millió tonnát - exportál is. Csakhogy egyrészt ebben komoly, politikai indíttatású változások is töréseket idéztek elő, és miközben a tudósok is ördögöt kiáltottak, a lokális, helyi és lakossági érdekek komoly erodáló hatásai miatt az érintett cégek inkább előre menekültek az egyre kínosabbá váló helyzetükből.

Az AGL februárban azt közölte, hogy felgyorsította két másik széntüzelésű erőművének bezárási protokollját is. És bár a Bayswater  2640 MW-os blokkjait csak 2033-ra vállalták bezárni, már ez is két évvel kevesebb a korábbi ígéretnél. Három évet pedig a 2210 MW-os Loy Yang A erőművel kapcsolatban is lefaragtak. Ennél, az utóbbi esetben 2045-re ígértnél hamarabb megtörténik az Eraring (2880 MW) bezárása, amit az Origin Energy egyik munkatársa a PV-nek 2025 augusztusára prognosztizált - hét évvel a korábban tervezettnél.