Az elmúlt években az állam a parlament által jóváhagyott valamennyi dokumentumban az energiát a stratégiai fontosságú iparágak közé sorolta Szlovéniában. Éppen ezért kritizálják most a jobboldali Janez Janša kormányát, amiért a legújabb pályázatokon sorra a legnagyobb üzleteket külföldi energetikai cégekkel kötötték az országban.

Magyar szempontból a legérdekesebb, hogy január elejétől kezdve a teljes szlovén közszférának a Mol tulajdonában lévő benzinkutakon kell tankolnia a céges autókat. Több mint 25 millió eurót (közel 8,95 milliárd forintot) ér az az üzlet, amelyet az év első munkanapján kötött a Mol-lal. A szlovén sajtó és az ellenzék szuverenitási okokból kritizálja a döntést, mivel a budapesti olaj- és gázipari óriáscégben a magyar állam, állami cégek képviselői az igazgatóság tagjai, valamint a tulajdonosok között olyan alapítványok és szervezetek vannak, amelyben szintén jelentős az állami szerepvállalás. Tehát az a fő problémájuk, hogy a Mol ugyan nyilvánosan működő részvénytársaság, de erős kapcsolatai vannak egy szlovén szempontból külföldi állammal.

Kapcsolódó

A Boštjan Koritnik vezette Közigazgatási Minisztérium mégis a magyar olajtársaságot választotta a minisztériumok, önkormányzatok, közigazgatási szervezetek, mint a bíróságok és a szociális munkaközpontok, számos hivatal, hatóság és más szlovén állami intézmények és cégek járműállományának fő beszállítójává - írja a Necenzurirano.si oldal.

A köztisztviselők eddig a Petrol benzinkútjain tankoltak, ahol a szlovén állam a legnagyobb tulajdonos, valamint az OMV. A mostani pályázaton is elindultak, de az ő ajánlatuk összességében valamivel több mint félmillió euróval drágább volt, mint a magyaré. A minisztérium ezért a Mol mellett döntött, ami egy jól indokolható döntés.

Viszont a kritikusok azt is felvetik, hogy a magyar olajtársaságnak jelenleg csak hivatalosan 53 töltőállomása van Szlovéniában, ami nyolcszor kevesebb, mint a Petrol és az OMV állománya (hogy ez még idén megváltozhat arra később kitérünk - a szerk.). A Mol töltőállomásainak többsége Kelet-Szlovéniában van. Ljubljana tágabb környékén, ahol a közintézmények túlnyomó többsége található, mindössze három Mol-benzinkút található. Ezek mindegyike a főváros peremén. Viszont még a ljubjanai autópálya-csomópontnál sincs magyar benzinkút. A fővárosból indul Primorska felé haladva Logatechez van a legközelebbi töltőállomás.

Koritnik minisztériumában már előre megpróbálták megoldani ezt a problémát azzal a döntéssel, hogy a köztisztviselők továbbra is tankolhatnak a Petrol és az OMV benzinkútjain, de csak három esetben:

  • ha a Mol-töltőállomás több mint öt kilométerre van attól a helytől, ahol egy adott minisztérium, hivatal vagy más közintézmény szolgálati járműveket parkoltat, 
  • ha a tervezett útvonalon a Mol nem rendelkezik töltőállomással, 
  • a felhasználó által nem befolyásolható kivételes objektív körülmények esetén. 

Felmerül a kérdés, hogy honnan tudják majd a köztisztviselők, hogy hol és mikor tankolhatnak? Mint a levélből kiderül, minden egyes üzleti út előtt ellenőrizniük kell majd, hogy a parkoló címétől a legközelebbi benzinkútig több mint öt kilométer a távolság, illetve, hogy valahol az útvonalon közvetlenül elérhető helyen van-e Mol-benzinkút. 

Mit jelent a "közvetlen kapcsolat"? Azt, hogy a benzinkútnál tankolhatnak anélkül, hogy le kellene térniük az útról. "Ha a felhasználók napi rendszerességgel üzleti úton vannak, azt javasoljuk, hogy legalább a leggyakoribb útvonalak esetében ellenőrizzék, hol tankolnak a Molnál vagy partnerénél" - próbálták megoldani a dilemmát a közigazgatásban, miután több szervezet jelezte a problémáit a közlekedési minisztériumnak. A személygépkocsival közlekedő köztisztviselők mindenesetre továbbra is rendelkeznek a Petrol és az OMV benzinkutakra érvényes tankolási kártyákkal. De vigyázat: minden köztisztviselőnek ellenőriznie kell majd, hogy ezek még érvényesek-e, mielőtt útnak indul. 

A Mol kezeli az országban az INA benzinkutakat, amelyek tulajdonjogáért évek óta jogi csatározásokat folytat a horvát állammal. Tavaly megállapodott az osztrák OMV-vel 120 benzinkút megvásárlásáról a nagyobb városokban és az autópálya-csomópontoknál, és nagyobb számban a tengerparton is. A 301 millió eurós tranzakciót várhatóan idén zárják le. Ez azt jelentheti, hogy a szlovén Petrol ezután a szlovén állammal kötött üzlet nélkül marad. Az is kérdés, hogy valaha megkapja-e még. A Mol versenyképességét ugyanis a saját magyarországi és szlovákiai finomítóiban lévő kapacitások teszik lehetővé, amivel a Petrol nem rendelkezik.

Szlovén konnektorba szlovén áramot!

A szlovén baloldal a szerződésért azért támadja a Janša-kormányt, mert a miniszterelnök jó kapcsolatban, lényegében szövetségi viszonyban van Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Az elmúlt időszakban emiatt több médiavásárlási és pártfinanszírozási ügyből lett belpolitikai vita, mindig azzal vádolva a magyar kormányt, hogy gazdasági gyarmatosítást hajt végre Szlovéniában. Az infrastrukturális beruházásoknál is több magyar szereplő tűnt fel, ami miatt a mostani Mol-szerződést is politikai alapon bírálják majd.

A másik ok, amiért most támadják az üzletet, hogy az energetikai területen sokadik szerződésüket kötik a Janšáék külföldi szereplőkkel:

  • már ősszel a horvát állami tulajdonú Hrvatska elektroprivreda (HEP) vállalatot választották a közigazgatás és számos állami intézmény áramszolgáltatójának. 
  • a közszféra jelentős részének kulcsfontosságú gázszolgáltatói szerződésén pedig a horvát Első Gázszövetség (Prvo plinarsko društvo - PPD) neve szerepel. 

A szlovén állammal és közigazgatással kötött megállapodás mindenesetre jelentősen növeli a Mol szlovéniai bevételeit, amelyek a 2020-as járvány idején 250 millió euró alá csökkentek. A horvát állam tulajdonában lévő HEP 2025-ig 32 millió eurót kap az áramszolgáltatásért (jövedéki adóval és áfával együtt), ami csak három millió euróval kevesebb, mint az egyetlen versenytárs - a Petrol tulajdonában lévő E3 vállalat - ajánlatánál.

A gázszerződés kérdése már jóval bonyolultabb: a tavaly májusban kiírt első közbeszerzésre öt cég jelentkezett: a Petrol, az ECE, az Energetika Ljubljana állami vállalat, a GEN-I és a PPD. Ajánlataik a földgáz árára kilowattóránként (kWh) 3,25 centtől 5,86 centig terjedtek. A minisztérium azonban úgy találta, hogy valamennyi ajánlat értéke meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért nem választott ki senkit. Az árak eközben emelkedtek. Amikor augusztusban új licitkörbe léptek, 4,79 cent és 7,69 cent/kWh között mozogtak. Ekkor döntöttek arról is, hogy két évre átadják az üzletet a Petrolnak, amely 6,9 millió eurót ígért - derül ki a Necenzurirano beszámolójából.

De aztán új tárgyalási forduló mellett döntöttek, és decemberben négy szállítóval írtak alá úgynevezett ernyőszerződést. Az egyes minisztériumok és más ajánlatkérő szervek velük állapodnak meg az együttműködés feltételeiről. A Petrol mellett a GEN-I, az ECE és a PPD is beszállt az üzletbe. A horvát vállalat 2020-ban rekordösszegű, 1,3 milliárd eurós bevételt ért el, amivel a harmadik legnagyobb horvátországi társaság lett az INA és a HEP után.