Egyre nagyobb nyomás helyeződik a török bankokra a nagyvállalatok részéről, hogy alakítsák át azok devizában fennálló adósságait. A török vállalatok, köztük a legnagyobbak is, korábban ugyanis előszeretettel adósodtak el idegen devizában, főleg dollárban és euróban. Ezen hitelek azonban lassan törleszthetetlenné válnak a török líra árfolyamának elmúlt közel másfél évben bemutatott mélyrepülése nyomán - írja a Bloomberg.
A török líra árfolyama ugyan a tavaly augusztusi mélypontokhoz képest némileg magához tért, azonban az amerikai dollár lírában számolt árfolyama még így is 50 százalékkal áll a 2018 év eleji szint felett. Ennek eredményeként a török vállalatok adósságállománya megugrott, az most az ország egy éves GDP-jének 40 százalékát teszi ki. Csak összehasonlításképpen, a közép- és kelet európai feltörekvő országokat és Dél-Afrikát is magában foglaló régió 10 legnagyobb gazdaságában ez a szint átlagosan 22 százalék.
Nagyon bizonytalan a jövőkép
Ráadásul a török bankok számára nem csak az a kérdés, hogy a mostanra drasztikusan megváltozott körülményeket hogyan tudják kezelni, hanem az is, hogyan tovább. Mennyire fog tovább romlani a hitelek minősége annak fényében, hogy a török gazdaság recesszióba került, s eközben egyre növekszik a politikai bizonytalanság. Egy újabb gyengülési hullám, de akár az árfolyam nagyobb kilengései is növelhetik az iparág kockázatát - mondta Tomasz Noetzel, a Bloomberg Intelligence elemzője.
A török bankok részvényeinek árfolyama már így kevesebb, mint felére esett az elmúlt években. Ha a nagy hitelfelvevők hiteleit újra kellene strukturálni, az tovább növelné terheiket. A bankok nyereségességét egyébként az elmúlt években már az is megviselte, hogy az Erdogan-kormányzat nem engedte jelentősen az elszabaduló infláció szintje fölé emelni a hitelkamatokat.
A bankok tartalékai a jövőbeni sokkokkal szemben veszedelmesen alacsony szintre süllyedtek - figyelmeztetett Noetzel. Eközben a nem teljesítő hitelek aránya idén már átlagosan 13,9 százalékkal emelkedett, most 19,3 milliárd dollárnak megfelelő összeget tesz ki. Ez azt jelenti szerinte, hogy a vártnál mélyebb recesszió, vagy a líra további gyengülése esetén a jelenleg a bankrendszerben megképzett 27 milliárd dollárnyi céltartalék lehet, kevésnek bizonyul majd.
Legutóbb a megújuló energetikával foglakozó Bereket Enerji Uretim nevű társaság kérte azt, hogy alakítsák át hiteleit. Vele együtt a török nagyvállalatok mostanra már 28 milliárd dollárnyi hitelt ütemeztettek vagy alakíttattak át bankjaikkal, tavaly év végén még csak 18 milliárd dollár volt ez az összeg a Bloomberg számításai szerint. A hullám azonban várhatóan nem ér véget, az olyan nagyvállalatok, mint például az ország legnagyobb mobilszolgáltatóját alapító Cukurova Holding sajtóértesülések szerint szintén azt fontolgatja, hogy egy 2014-ben felvett 1,6 milliárd dolláros kölcsönét átütemezteti. De a komphajózással foglalkozó IDO nevű cég is állítólag 500 millió dollárnyi hitelének újratárgyalására készül.
Kevésbé fáj a külföldnek
Ráadásul most 2008-hoz képest közel duplájára, 50 százalék közelébe nőtt a hiteleken belül azok aránya, amelyekkel a török cégek a hazai bankoknak tartoznak. A nem teljesítő hitelek aránya a teljes bankszektoron belül a jegybank adatai szerint februárban 4,11 százalékra emelkedett a 2018 eleji 2,95 százalékról, s előrejelzései szerint év végére elérheti a 6 százalékot is.
Törökországban ez elmúlt években szokás volt, hogy a nagy infrastrukturális projekteteket - mint például az új isztambuli reptér 11 milliárd dolláros fejlesztését - rendszerint külföldi, jellemzően dollárban felvett hitelekkel finanszírozták. Ezeket azonban általában belföldi bankok nyújtották. Azonban törlesztésük kétségessé válhat, hiszen a bevételek lírában képződnek majd, míg a hiteleket értelemszerűen dollárban kéne törleszteni.
Ahogy a Fitch fogalmazott legutóbbi jelentésében, a török bankok lírában denominált eszközei jelentősen leértékelődtek, s ez komoly negatív hatással van a bankok tőkemegfelelési mutatóira. Ezek ráadásul várhatóan tovább romlanak majd a líra gyengesége, a magasabb kamatok és a devizahitelesekre nehezedő nyomás miatt.