Állami szinten eddig is fogadkoztak, hogy majd sokkal komolyabban veszi vagy ez, vagy az az ország a mind kisebb kibocsátási szintek elérését, és majd mikorra is ígérik, hogy eljutnak a szebb jövő ígéretével az ilyen-olyan karbonsemlegességi szintekre. De ezekkel a vállalásokkal kapcsolatosan a valódi kérdés mindig ugyanaz: ki fogja a szólamokat tettekre váltani? Ezért is érdemes a két iparági mamut napokban, csendben meghozott döntését alaposabban is megvizsgálni.

A Napi.hu korábban megírta a dán Orsted vezetőjének - számunkra talán - szokatlan döntését: Henrik Poulsen lemondott a pozíciójáról - röviddel azután, hogy a világ legfenntarthatóbb vállalatává tette a céget. Azt az egykor Dong Energy néven ismert vállalatóriást, amely a széntüzelésű erőművek egyik legjobb fejlesztőjének számított, de amelyet Poulsen vezetése alatt a szénről a szélre állítottak át.

Kapcsolódó

Ha személyes karriert tekintve nem is ilyen horderejű, de hasonlóan feltűnő változást jelentett be a napokban a Toshiba és a Siemens Energy. A japán technológiai óriás és a német áramszolgáltató vállalat is azt közölte, hogy többé nem vállalnak szerepet új szénerőművek építésében - sehol a világon. Mindkét cég ígéretet tett arra, hogy egyrészt megszünteti széntüzelésű erőművekkel kapcsolatos üzleti tevékenységét, másrészt új stratégiájukat ismertetni fogják a közvéleménnyel. A bejelentések ugyan csendben, különösebb visszhang nélkül tették meg, de ha hozzátesszük, hogy szeptemberben a General Electric ugyanerre jutott, nyilvánvaló, hogy nem egyedi céges döntésekről van már szó.

A hiba neve: Toshiba

A Japan Times szerint a Toshiba leállítja az új széntüzelésű erőművekre vonatkozó üzleteit is, mivel ez szélesebb körben tudják ösztönzi a megújuló energiák alkalmazását. "Csökken a kereslet az új szénerőművek iránt, így az előző pénzügyi évben visszafogtuk érdeklődésünket új szénerőműves projektek iránt, és most meghoztuk a megfelelő döntést" - fogalmazott a lapnak Nobuaki Kurumatani, a Toshiba elnöke. A vállalatbirodalom döntését segítette, hogy a japán kormány októberben bejelentette: a szigetország 2050-ig eléri a karbonsemlegességet (ez az üvegházhatást okozó gázok egészére vonatkozó ígéret, nem csak a szén-dioxidra!). Kurumatani becslése szerint ez azzal jár majd, hogy a megújuló energiával kapcsolatos beruházások Japánban a következő évtizedben akár 80 000 milliárd jen (mintegy 231 500 milliárd forint) összeget is elérhetnek.

Ebben az elképzelésben a Toshiba, mint az ország egyik legnagyobb cége (és legismertebb márkája) azzal támogatta a kormányt, hogy megírta a vállalat új környezeti jövőképét, amely a Toshiba Next Plan nevet kapta. A tervnek most lett kiemelt része, hogy a társaság nem fogad megrendeléseket szénerőművi turbinákra és más, ilyen üzemű erőművekbe építendő berendezésekre. A következő évtizedben viszont a háromszorosára növelik a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseiket.

Ez pedig már most sem kicsi: a Toshiba tiszta energiás beruházásainak összesített értéke 2018-2019 folyamán elérte a 190 milliárd jent. A tervekben az szerepel, hogy ezt a szintet a 2024-25-ös üzleti évre 350 milliárd jenre, a 2029-30-as évre pedig 650 milliárd jenre húzzák fel.

Újratervezés - másodszor

A Toshiba rövid időn belül másodszor gondolja újra a tevékenységét. A széniparban való részvétel gazdaságtalan mivoltának beismerése előtt, nemrégen a nukleáris iparban betöltött meghatározó szerepükről derült, hogy immár illúzió. 2017 áprilisában a japán cég óriásit zakózott, amikor besült az Egyesült Államokban átvett Westinghouse reaktorbiznisszel. Az atomenergia ipari jelenlét erősítésnek indult projekt, amiért a japánok több prosperáló, igaz, kisebb üzletágat (az orvosi optikával foglakozót, a hűtő és más "fehéráru" üzletágát) is eladott, végül 6,3 milliárd dolláros veszteségbe és a pénzügyi összeomlás szélére sodorta a Toshibát.S ha ez nem lett volna elég, az amerikai kudarc után egy évvel ugyanez történt az Egyesült Királyságban is. Ott azt kellett beismerni, hogy minden nukleáris építőipari tevékenységet be kell fejezniük a szigetországban, mert bár a cumbriai atomerőmű-projektre akkor már több mint 400 millió fontot elköltöttek, bebizonyosodott, hogy gazdaságilag kivitelezhetetlen mutatvány, hogy megtérüljön az atomerőmű-építés.

A Toshiba Next Plan a nap- és szélenergiát, az infrastruktúrát, a virtuális erőműveket és a hidrogén-technológiát részesíti előnyben. A nagy beruházásokkal teletűzdelt jövőkép célja egyértelmű: az elektronikai óriás 2030-tól a szigetország vezető napenergiás vállalkozásává lenne, amely a világ leghatékonyabb napenergia-technológiáját gyártja. A társaság jelezte: 2023 márciusában záruló pénzügy időszakig 160 milliárd jent fektetnek megújuló energiába, emellett pedig 2030-ig megoldják a saját kibocsátású szén-dioxid mennyiség felezését is. Ez több tényező miatt is igen ambiciózus. Például mert a Wood Mackenzie a japán zöldenergia-piac "felrobbanását" valószínűsíti. Azt, hogy 2030-ig százmilliárd dollár értékű nap- és szélerőművi beruházást végeznek el a szigetországban, amivel több mint megduplázhatják ezek részarányát az energiamixben (mindezt anélkül, hogy ezzel drágulna az áram ára).

A napelemes vezető szerepre való készülés mellett a Toshiba nem tesz fel mindent egyetlen lapra, így maradnának a gyorstöltésű akkumulátorok, illetve a hidrogéncellás technológiában megszerzett, piacvezető helyzetben. És a gőzturbinák gyártásáról sem mondanak le, de ezt a technológiát és gyártást úgy alakítják majd át, hogy azokat már csak a geotermikus erőművi projektekhez fogják szállítani. A cég bevételeinek több mint 6,5 százalékban függött eddig a széntől. A szakítás bejelentését követően a Toshiba részvényei emelkedni kezdtek a tokiói tőzsdén.

Lépett a Siemens Energy is

Azt, hogy a szél-, és a napenergia által termelt megújuló energia ára gyorsan csökken, Európában kevesen használták ki eredményesebben a Siemensnél. Az egész világ szélenergia-termelésének leginnovatívabb és legnagyobb gyártó- és üzemeltetőkapacitását építették meg alig két évtized alatt, és miután bekebelezték a spanyol és a dán riválisokat is, ma már önálló üzletágként, Siemens Gamesa néven működnek.

A Siemens elleni tiltakozás nem új: a Greenpeace aktivistái 2005-ben Dürenben (Észak-Rajna-Vesztfália) protestáltak
Getty Images

A Siemens Energy, a másik energiatermelő üzletág - amelybe a turbinagyártástól kezdve a kogenerációs erőművekig és a széntüzelésű technológiákig sok minden, de inkább a klasszikus erőművi technológiák tartoznak - azonban már szintén fennen hirdeti az áram-, illetve energiatermelés szén-dioxid-mentesítésének szükségességét és tudását. A napokban a Power Energy adta hírül a Siemens Energy bejelentését, mely szerint a cég több nem vesz részt szénerőmű építésekben.

Azonnali hatállyal megszüntetik "az új széntüzelésű erőművek fejlesztésének támogatását". A Siemens maga is "értékelni kezdte a döntés hatását" a saját munkavállalóira és telephelyeire vonatkozóan - mondta Christian Bruch a cég elnök-vezérigazgatója.

Bruch fogadkozása, miszerint a Siemens irányváltásának középpontjában a fenntarthatóság áll, tőle sem új vagy eddig nem ismert gondolat. Legfeljebb az új, hogy a Handelsblattnak tett kinyilatkoztatása - "Szeretnénk a világ legelismertebb energiatechnológiai vállalatává válni" - és a széniparnak hátat fordítás mostanra ugyanannak a gondolatmenetnek a részei.

A szénerőművi projektektől való távolmaradás azonban nem jelent azonnali szakítást, a cég a már megkötött szerződéseinek és megállapodásainak eleget fog tenni - ígérte az elnök-vezérigazgató. Azonban a már meglévő technológiai partnerségeket azonban így is újra kell gondolniuk.

Például az Indonéziában épülő Java 9 és 10 blokkok befejezésével kapcsolatban, mert bár a PT Indo Raya Tenaga szénerőműves terjeszkedésben való Siemens-részvételt (ez egy-egy olyan, alacsony karbantartási igényű gőzturbinaegység beépítését jelenti a két blokkba, melyeket a rövid indítási és rugalmas működési tartomány jellemez) már rég szerződések kötik, de a 3 milliárd dolláros összberuházás jelenleg áll, mert a projektet a 2019-ben felmerült környezeti aggályok miatt beperelték.

De nagy kérdés a Siemens ausztráliai működése is, ahol például az Adani-csoport tulajdonában lévő szénbánya kérdése már Németországban is feltűnést keltett. A cég, amely egyébként a bánya vasúti jelzőberendezéseinek szállítására szerződött csupán, eddig kitartott a Queensland-i hatalmas felszíni bánya megnyitása mellett, amivel az jövőre a világ legnagyobb ilyen "képződménye" lehetne, és további szénmerőművek működését biztosíthatná Kínában, Indiában és más ázsiai piacokon.