Az Aegon-csoport magyar leányvállalatainak VIG (amely az Union biztosítóval van jelen Magyarországon) általi felvásárlása egy szélesebb körű ügylet részét képezi, amelynek keretében a VIG az Aegon magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatási üzletágainak akvizícióját tervezi. A bizottság 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezte az ügyletet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján.

A bizottság jóváhagyását megelőzően a magyar kormány – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben bevezetett, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó sürgősségi jogszabály alapján – tiltó döntést hozott az Aegon csoport magyar leányvállalatainak VIG általi felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.

Az Európai Bizottság 2021. október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntéssel kapcsolatban. Az előzetes értékelést követően a bizottság 2022. január 20-án tájékoztatta Magyarországot azon előzetes következtetéséről, hogy a tiltó döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét. E cikk értelmében a bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csak bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében. A tagállamok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és valóban jogos érdek védelmére kell irányulniuk.

Tényleg nemzeti érdek volt a tiltás?

A vizsgálat nyomán és a magyar hatóságok érveinek meghallgatását követően a bizottságnak megalapozott kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Mindenekelőtt tisztázandó, hogy az Aegon magyar eszközeinek VIG általi megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve, tekintettel arra, hogy a VIG és az Aegon régóta jól működő, Magyarországon már jelen lévő uniós biztosítótársaságok.

A bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságoknak a tervezett tiltó döntésük végrehajtása előtt tájékoztatniuk kellett volna arról a bizottságot, és hogy ennek elmulasztásával Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

Ezenkívül a bizottság megállapította, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG-nek egy határokon átnyúló ügyletben való részvételhez való jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. A bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

Vissza kell vonni a döntést

A mai határozattal a bizottság felszólítja Magyarországot, hogy 2022. március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Ha Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a Bíróság előtt.

A határozat megerősíti, hogy a bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik tiszteletben tartsák ezt a hatáskörmegosztást, hogy a vállalkozások bizalommal fektethessenek be és használhassák ki az egységes piac nyújtotta előnyöket.

Addig kavart a kormány, amíg az állam tulajdonos lett

Az Aegon kelet-európai leányainak eladásáról 2020 őszén jelentek meg az első hírek. 2020 novemberében pedig eldőlt, az új tulajdonos a régió vezető biztosítója, az osztrák VIG lesz, amely Magyarországon is jelen van az Union Biztosító révén. A hír nem meglepő, a VIG a régiós piacon felvásárlások révén évek óta terjeszkedik, Magyarországon is megvásárolta korábban az Axát és az Erste Biztosítót. Mivel Magyarországon még így is viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik az osztrák pénzügyi csoport, versenyjogi akadálya a felvásárlásnak aligha lehetett, a VIG évtizedek óta jelen van a magyar piacon, jól működő cég, ráadásul a bécsi tőzsdén jegyzett transzparens vállalat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem jelezte, hogy aggályosnak találná az akvizíciót. 

Nem is az MNB, hanem a Belügyminisztérium volt az, amelyik keresztbe tett a VIG tulajdonszerzésének Magyarországon. (A veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis a magyar kormány állami engedélyhez kötötte a vállalatfelvásárlásokat - a szerk.) Ezt követően a VIG folyamatosan tárgyalhatott a kormánnyal a felvásárlásról, végül tavaly december 23-án bejelentették, hogy a magyar állam is tulajdonossá válik az egyesült nagy biztosítóban. "A magyar kormány megállapodott egy együttműködés alapelveiről és a további eljárásról, amely szerint a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez a magyar Aegon társaságokban és az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-ben" - közölték.

Az együttműködés struktúrája, amely a VIG ellenőrző részesedésével és operatív irányításával jár, további tárgyalások tárgyát képezi. A magyar kormány a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-t jelölte tárgyalópartnernek.