A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az USA GDP-jének 56 százalékára rúgott tavaly év végén az öt legnagyobb ottani bankcsoport összesített mérlegfőösszege − derül ki a Federal Reserve számításaiból. A JPMorgan Chase & Co., a Bank of America Corp., a Citigroup Inc., a Wells Fargo & Co. és Goldman Sachs Group Inc. együttesen 8,5 ezer milliárd dollárnyi eszközt mondhatott magáénak − vagyis semmibe foszlottak azok a 2008-as válságban tett kormányzati ígéretek, amelyek szerint a jövőben meggátolják a "túl nagy ahhoz, hogy elbukjon" méretű bankcsoportok túlterjeszkedését. A helyzet még rosszabb is, mint a pénzügyi válság kirobbanása előtt volt: 2007 végén a legnagyobb bankok összesített mérlegfőösszege még csak a GDP 43 százalékát érte el, az egy évtizeddel előttinek pedig a duplája a mostani arány.

Amikor a washingtoni kormányzat költségvetési forrásokból − vagyis az adófizetők pénzéből − óvta meg a bedőléstől a válságért nagymértékben felelőssé tett bankokat, akkor maga az elnök ígérte meg, hogy ilyenre többé nem kerül sor. Az adófizetőket nem szolgálja jól egy olyan pénzügyi rendszer, amely csak néhány hatalmas szereplőből áll − idézte a Bloomberg Barack Obama 2010. januári szavait (az elnök akkor ezzel is indokolta a banki kereskedési műveletek korlátozását). Most azonban arra figyelmeztetnek mind a Fed illetékesei, mind a republikánusok, mind a bankokat is támadó mozgalom, az Occupy Wall Street hívei, hogy a pénzintézeti koncentráció újból fenyegetheti a gazdasági stabilitást. Ennek oka paradox módon részben maga a válság: a gyengébbek elhullásával vagy azok felvásárlásával megint csak a pénzügyi óriások híztak tovább. A JPMorgan, a Goldman Sachs vagy a Wells Fargo ráadásul nemcsak hazai piacán gyarapodott, hanem abból is profitáltak, hogy az euróválságban megrendült európai bankok számos érdekeltségüktől igyekeztek megszabadulni, például tőkehelyzetük javítása érdekében.

Az Obama-kormányzat ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy számos új elemet építettek be a pénzügyi szabályozásba, elkerülendő az újabb felfordulást. Az új előírások éppúgy magukban foglalják a szigorúbb tőke- és likviditási követelményeket, mint a bankok kockázatvállalási lehetőségeinek korlátozását − emlékeztetett több megszólalásában is Timothy Geithner pénzügyminiszter. Ugyancsak kimondják annak tilalmát, hogy a nagyok felvásárolhassák vetélytársaikat, s életre hívják azt a hatóságot, amelyik átveheti a bedőlő pénzintézeteket. A két éve aláírt Dodd−Frank-törvény, vagyis az új pénzügyi szabályozás, azt is megköveteli, hogy a legnagyobb bankoknak legyen egy "élő végrendeletük", amelyben előre eltervezik, milyen protokoll szerint járnak el egy esetleges krízisben. A törvény létrehozott egy pénzügyi stabilitási tanácsot is − élén a pénzügyminiszterrel −, amely kifejezetten kockázatviselési szempontból monitorozza az egész rendszert. Az új szabályok azonban egyelőre nem voltak képesek elejét venni annak, hogy a bankóriások ismét fenyegető méretűre dagadjanak: a JPMorgan mérlegfőösszege például a Fed adatai szerint 2 ezer milliárd dollár volt a Dodd−Frank aláírásakor, 2011 végén viszont már 2,3 ezer milliárdra rúgott.