A céges HR mesterkulcsa: a hibrid munkavégzés

- Mivel tudna meggyőzni arról, hogy a hibrid munkavégzés nem elsősorban a koronavírus-járvány kényszer szülte helyzetére a kényszerű válasz? Úgy is kérdezhetném, hogy ön szerint valóban bevezetnék ezt az új formát és tartalmat a cégek – köztük a Vodafone is –, ha a járvány ezt a kaput nem nyitja ki?

- A Vodafone működésének már a koronavírus járvány előtt is szerves részét képezte a home office, így a kollégák számára egyáltalán nem volt szokatlan az otthoni munka. 2022 októberében nyitjuk meg új székházunkat, amelynek tervezését már jóval a pandémia előtt megkezdtük, és már a kezdetektől célunk volt, hogy a hibrid munkavégzés szellemében alakítsuk ki.

A járványhelyzet abban csak segített, hogy a tervezettnél előbb belecsöppenve a hibrid munkavégzésbe, megtapasztaltuk és megbizonyosodtunk arról, hogy valóban működik. A pandémia kezdetén rendszeresen belső felméréseket végeztük: megkérdeztük a kollégákat, hogyan élik meg a nagy arányú otthoni munkát, mennyire érzik magukat hatékonynak, kiegyensúlyozottnak és elégedettnek az irodán kívüli munkavégzésben, és ez alapján heti hány nap irodai munkát tartanának ideálisnak hosszú távon. A válaszokból az derült ki, hogy a munkatársak átlagban heti 3 napot szívesen dolgoznának a jövőben is otthonról és 2 napot az irodából. A pandémia előtt jellemzően 1-2 napot dolgoztak otthonról a kollégák, majd a nagyarányú otthoni munka megtapasztalásának hatására most már a heti 2-3 napot preferálnák.

A hibrid munkarenddel az a célunk, hogy rugalmasan személyre szabható keretrendszert biztosítsunk dolgozóink számára, amely figyelembe veszi, hogy – ahogy az élet különböző területein, úgy a munkavégzés során is – az egyes munkavállalóknak mások az igényei és a preferenciái, sőt az aktuális feladat típusa is meghatározhatja, hogy éppen mi támogatja legjobban az egyén hatékony munkavégzését. Szerintem a vírus sokkal inkább katalizátora, nem pedig indikátora volt a hibrid munkavégzés bevezetésének.

- A minap megjelent egy tanulmány, amely szerint minél több cég teszi szabadnappá a pénteket, és áll át négynapos munkavégzésre, az annál gyorsabban válik majd általánossá – és az előnyei annál hamarabb jelentkeznek majd összgazdasági és a humán téren. Ha négynapos lesz a munkahét, akkor a home office-szal megspékelve mégis hogyan néz ki, miként működik majd a közeljövőben egy ilyen hibrid munkavégzésre berendezkedett munkahely?

- Igen, ez érdekes kérdés, és talán annyira nem is áll távol a mi hibrid munkával kapcsolatos elképzelésünktől, hiszen mindkettő alapja a munkatársakba vetett bizalom. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ha egy vállalat ki tud alakítani egy olyan rendszert, munkamódszert, amely támogatja a munkavállalókat abban, hogy hatékonyan, a saját preferenciáik szerint – kvázi személyre szabottan – dolgozhassanak, akkor a munkanapok száma tulajdonképpen másodlagossá is válik.

A hibrid munkarendnek épp ez a lényege:

Vállalati oldalról ehhez arra van szükség, hogy olyan munkahelyi kultúrát alakítsunk ki, ahol a munkatársak felelősséggel állnak a rájuk bízott feladatokhoz, ahol „divat” a munkát magas színvonalon elvégezni. Én személy szerint hiszem – és a tapasztalataink is ezt bizonyítják – hogy a kollégák tudnak élni ezzel a szabadsággal és a rendszer adta rugalmasság a jövőben is hatékonysággal párosul.

- Az eddig irodaközpontú nagyvállalati működések, mint amilyen például a hazai IKT szektorban minden nagy szereplő (Vodafone, Telekom, Telenor) jellemzője volt eddig, mégis mi lesz az irodaházak funkciója? Hogyan kell elképzelni ezekben az óriásira növő terekben a hibrid munkavégzést? Mit lehet kezdeni a meglévő, illetve: felszabaduló területekkel?

- Szerencsések vagyunk, mert az új székházunk a Budapest ONE irodaházban már a hibrid munkavégzést támogató szempontok szerint épül, és a 2022 októberi beköltözésre várva a meglévő irodáinkat is újraszerveztük.

A budapesti székházunkban például egyéni és csapatzónákat hoztunk létre, olyan formában, hogy a terek 70 százalékban kollaborációt, míg 30 százalékban az elmélyült egyéni munkát támogassák. Ez a hibrid gondolkodás egyik alapköve, hogy az irodára egyre kevésbé az egyéni munkavégzés általános helyeként tekintünk, helyette azt látjuk, hogy az iroda legfontosabb szerepe az, hogy teret és lehetőséget ad a kollaborációra. Az a hely, amely segít a hovatartozás kialakulásában, segít a csapattá válásban, és ahol együtt tudunk nagy dolgokat létrehozni.

- Melyek ma Magyarországon a hibrid munkavégzés fizikai, humán, technológiai és cégpszichológiai feltételei?

- Fizikai feltétel például a megfelelően kialakított irodaépület, amely fizikai értelemben valós, kézzelfogható, be lehet menni – nem csupán a felhőben létezik –, ez többek között azért is fontos, mert nem mindenki tud vagy szeretne otthonról dolgozni, tehát lehetőséget kell adnia az elmélyült egyéni munkavégzésre.

Ugyanakkor a korábbiaknál jobban kell támogatnia a kollaborációt, mind az irodatereknél, mind a legkorszerűbb technológiánál. És arra is gondot kell fordítanunk, hogy támogassuk a munkatársakat a kényelmes otthoni munkakörnyezet kialakításában. Ezért például a pandémia kezdetekor több száz irodai széket szállítottunk ki azoknak a munkatársainknak, akik jelezték, hogy nem áll rendelkezésükre otthon megfelelő szék.

Humán oldalról pedig a bizalom a legfontosabb. Az, hogy megbízunk annyira a munkavállalókban, hogy távolról – kvázi a mi fizikai rálátásunk nélkül – is fog tudni hatékonyan és megfelelő színvonalon dolgozni. Cégpszichológiailag az inspiráló és támogató munkakörnyezet az alapfeltétel, az hogy például a kollégákat valóban bevonjuk az új folyamatok kialakításába, megkérdezzük a véleményüket, hogy érezzék, partnerek vagyunk abban, hogy egy minden szempontból fenntartható munkahelyet építsünk közösen.

- A járvány miatt alapvetően megváltozó helyzetre kényszerként vagy lehetőségként, de mindenképpen ránehezedik a klímapolitika, a fenntarthatóság egyre inkább kikerülhetetlen terhe, ami az egyéntől a nagyvállalatokig mindenkire érvényessé válik. Az ma már evidencia, hogy a nagy cégeknek modernebb, korszerűbb irodaházban kell működniük, és hogy évente-kétévente példamutató fenntarthatósági jelentéseket kell tudni készíteniük. De hogy mindezt mától, holnaptól hogyan lehet elkezdeni végrehajtani, megvalósítani, arról kevés szó esik. Milyen stratégiát követ ezügyben a Vodafone?

- Egy belülről építkező fenntarthatósági stratégiát követünk, ami azt jelenti, hogy nemzetközi szinten feltérképeztük, hogy működésünkből adódóan mely tevékenységeink átalakításával tudjuk legnagyobb mértékben csökkenteni a környezeti lábnyomunkat. E tudatos stratégia mentén, valós lépésekkel haladunk afelé a nemzetközi vállalásunk felé, miszerint a 2030-ra a Vodafone-csoport teljes karbonlábnyomát nettó nullára csökkentjük, majd ezt 2040-ig a teljes beszállítói- és partnerhálózatunkra is kiterjesszük. Ennek érdekében az elmúlt években számos kezdeményezést indítottunk mind nemzetközi, mind lokális szinten.

A fenntarthatósági stratégiánk legfontosabb lépése a 100 százalékban megújuló energiaforrásokra való átállás volt. Erre különösen büszke vagyok, mivel az európai leányvállalatok közül a Vodafone Magyarország teljesítette elsőként ezt a csoportszintű vállalást, még 2020 októberében. Ez azt jelenti, hogy a Vodafone teljes európai villamosenergia igényét teljes egészében zöldenergiából fedezzük – beleértve az üzleteink, az irodáink és a hálózatunk működését.

Az energiafelhasználáson túl a másik nagy terület, amellyel kötelességünknek érezzük foglalkozni, az elektronikai hulladékok köre – jóllehet ez már iparágakon átívelő kérdés. Erre is született csoportszintű vállalás a Vodafone-nál: 2025-re a hálózatunkból származó hulladékokat 100 százalékban újrahasznosítjuk vagy továbbértékesítjük, akár vállalatcsoporton belül. Ha ugyanezt a kérdést az ügyfelek szempontjából nézzük, akkor a készülékek új, úgynevezett „eco-rating” besorolása is segítséget nyújt majd, melynek bevezetésével össze lehet hasonlítani az egyes eszközök karbon lábnyomát és tudatosabban lehet választani. Szintén fontos az ügyfelek elektronikai hulladékkal kapcsolatos edukációjában való szerepvállalás.

Folyamatosan törekszünk a műanyag-felhasználásunk csökkentésére, ez nemcsak az irodákban és az üzletekben található műanyagok (PET-palackok, nejlonzacskók) kiiktatására terjed ki, hanem például 2020 tavaszán nemzetközi szinten megfeleztük a korábban bankkártya méretű SIM-kártya-tartóinkat (azokat a kis plasztik kártyákat, amelyekből a SIM-kártyát kipattintjuk megvásárlás után), majd bevezettük az újrahasznosított anyagú úgynevezett ecoSIM kártyát és a fizikai kiterjedés nélküli, tehát teljesen plasztikmentes eSIM-et.

Ezek pici dolgoknak tűnnek, de csak hogy egy példát említsek: azzal, hogy a SIM-kártya-tartókat lefeleztük, az első évben 2 tonna műanyagtól kíméltük meg a környezetet. Emellett minden lehetséges területen digitalizáljuk folyamatainkat, így a papírfelhasználást is minimalizáljuk. Közösségi tereken szelektíven gyűjtjük a hulladékot, irodáinkból pedig száműztük az egyszer használatos műanyagokat. Nagyon fontos, hogy minden területet feltérképezzük és közösen változtassunk.

- A glasgow-i COP26 klímacsúcs egyik kudarca az autóipar felől érkezett: a legnagyobb gyártók nem vállalták, hogy 2040-ig átalakítják, és nem-fosszilis üzeműre építik át a gépjárműveik hajtásrendszereit. Mit gondol: tudnak-e egy ilyen kaliberű kérdésen a világgazdaság meghatározó cégei módosítani - például azzal, hogy akár már holnap száműzik a jármű flottájukból a benzines és a dízel autókat? Egyáltalán: mit gondol, mennyire vállalás és mennyire kényszer ez az út, ami a fenntarthatóság felé vezet?

- Igyekszünk minden lehetséges módon támogatni a fenntarthatósági célokat, illetve törekvéseket lehetőleg úgy, hogy ezeket az ügyfelek mellett a kollégákra is kiterjesszük. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy a következő időszakban a teljes, összesen több mint 400 autóból álló hazai gépjárműflottánkat környezettudatos autókra cseréljük, melynek első lépéseként 106 plug-in hibriddel bővült idén szeptemberben a flotta.

Ez a szám 2022 január végéig további 60 környezettudatos gépjárművel bővül, köztük plug-in hibridek és tisztán elektromos autók érkeznek. A Vodafone Magyarország lokális vállalása, hogy 2025-re a teljes gépjárműflottánkat környezettudatos, elektromos járművekre cseréljük.

- A fenntarthatóság “állapotába” nem lehetetlen eljutni, erre a kedvenc hivatkozási pontom Henrik Poulsen és az Orsted, ami energetikai cég létére lett 12 év alatt a világ leginkább fenntartható cége lett, ráadásul úgy, hogy a startvonalnál egy klasszikus szénfüggő, károsanyag-kibocsátó bajnok, illetve a fejlesztéseiben tipikusan kockázatkerülő vállalatként működött. Ma a világban alig van olyan nagy szélenergiás beruházás Ázsiától az Egyesült Államokig, ahol a dán cég részes ne lenne. Mit lehet egy-egy ilyen “jó sztoriból” a gyakorlatban egy magyarországi cégnek felhasználnia, hasznosítania?

- E példának talán az lehet a legfontosabb üzenete, hogy ha egy ilyen mértékben környezetszennyező alaptevékenységű vállalat képes belátható időn belül megváltoztatni és fenntarthatóvá alakítani a működését, akkor – ha kihívásnak is éljük meg –, az olyan, kevéssé környezetszennyező szektorokban, mint amilyen egyébként a telco is, tudatos stratégiával és elhivatottsággal el lehet jutni odáig, hogy elmondhassuk: sikerült karbonlábnyomunkat nettó nullára csökkenteni.

A glasgow-i klímacsúcson ismét megerősítést nyert, hogy a fenntarthatóság, a bolygónk védelme közös ügyünk. Felelős nagyvállalatként nem mehetünk el emellett, épp ezért fontos, hogy szembenézzünk a környezeti lábnyomunkkal, és ennek megfelelően minél gyorsabban optimalizáljuk a működésünket, és ennek ott kezdjünk neki, ahol a legnagyobb pozitív környezeti hatást elérhetjük. Alapvetés, hogy a környezetvédelmi cselekvéseinkkel ne a "népszerűsködés" legyen a cél, hanem a környezeti lábnyomunk leghatékonyabb és leggyorsabb nullára csökkentése. Ez egy olyan döntés, amelyet minden vállalatnak meg kell hoznia, és tartania kell hozzá magát.

Nem lehetünk üzletileg sikeresek egy olyan világban, melynek polgárai a környezeti értékeink elpusztulása miatt létszükségleteikben hiányt szenvednek. Ha ezt megértjük, akkor az üzleti gondolkodásban is egy csapásra alapvető szemponttá válik a fenntarthatóság.

A cikk megjelenését a Vodafone Magyarország Zrt. támogatta.