Az Európai Bizottság elvárja, hogy az illetékes tagállami hatóságok teljes mértékben éljenek hatáskörükkel, és alaposan vizsgálják ki a jogellenes megfigyelési tevékenységekre vonatkozó állításokat, és állítsák helyre az állampolgárok bizalmát - jelentette ki Mairead McGuinness uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén.
McGuinness abban a plenáris vitában szólalt fel, amelyet Pegasus és ahhoz hasonló kémszoftverek használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság (PEGA) kezdeményezett a lojális együttműködés elvéről, felróva az uniós tagállamoknak, hogy nem elég együttműködőek a PEGA-val.
Az uniós biztos felhívta a figyelmet:
a bizottság tavaly jogállamisági jelentésében egyértelművé tette, hogy bár a tagállamok hatáskörébe tartozik a nemzetbiztonság garantálása,
ennek során a vonatkozó uniós jogot kell alkalmazniuk, beleértve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát is.
A jogállamiság megköveteli, hogy megfigyelő szoftverek alkalmazása megfelelő ellenőrzésnek legyen alávetve, és teljes mértékben tiszteletben tartsa az uniós jogot, beleértve az olyan alapvető jogokat, mint a személyes adatok védelme, az újságírók biztonsága és a véleménynyilvánítás szabadsága
A megfigyelési eszközöknek a bűnügyi nyomozás során történő alkalmazása során tiszteletben kell tartani az eljárási jogot is, beleértve a vádlottak jogait is" – tette hozzá.
Az uniós biztos leszögezte, hogy az intézményi fékek és ellensúlyok garantálása mellett, kizárólag a tagállamok hatásköre, hogy meghatározzák nemzetbiztonsági érdekeiket, ez azonban
nem jelenti azt, hogy pusztán a nemzetbiztonságra hivatkozva kizárhatják az uniós jog alkalmazását.
Mint mondta, a bizottság saját hatáskörét nem átlépve lépéseket tett, a többi között azáltal, hogy valamennyi tagállamtól tájékoztatást kért az adatvédelmi vonatkozásokról, és a médiaszabadságról szóló törvényben konkrét javaslatokat tett az újságírók kémprogramokkal szembeni védelmére. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a testület nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel az egyedi esetek értékelésére és arra vonatkozóan, hogy a konkrét lehallgatási tevékenységeket nemzetbiztonsági céllal végzik-e.
Schaller-Baross Ernő a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta:
az Európai Parlament a jogon kívül jár, amikor nemzetbiztonsági témában vizsgálódik, jelentést alkot, vagy éppen látogatást szervez Magyarországra
A képviselő szerint hatáskör hiányában egyértelmű, hogy csak politikai motivációi vannak annak, hogy az EP titkosszolgálati ügyekben akar vizsgálódni. Véleménye szerint szomorú, hogy a lojális együttműködés elvét az Európai Parlament most éppen arra próbálja felhasználni, hogy hatáskörének hiányát pótolja és megpróbálja a jogszerűség köntösébe bújtatni, hogy az uniós szerződéseket sértő módon jár el.
"A lojális együttműködés éppen ugyanolyan mértékben terheli az intézményeket a tagállamok irányában, mint fordítva. Több tiszteletet a szerződéseknek, több tiszteletet a nemzetállamoknak" – zárta felszólalását Schaller-Baross Ernő.