Az elmúlt hetek időjárása meglepőnek tűnik azt követően, hogy az elmúlt években egyre inkább hozzászoktunk a nyaranta többször is jelentkező hőséghez, amikor a meteorológiai szolgálat veszélyjelzést, az országos tisztifőorvos pedig hőségriasztást ad ki. A hőséget gyakran nyugatról, északnyugatról érkező hidegfront zárja le, nagyjából pár óráig tartó viharokkal, esővel, melyet néhány napig erős, viszonylag hűvös szél követ, már száraz idővel.

Atlanti és szaharai légtömegek

Ezek a periódusok korábban is így voltak, csak akkor jóval 30 fok feletti hőség jelentkezett sokkal ritkábban, a hőséget leginkább a globális felmelegítésnek tulajdonítják. Magyarország nyári időjárását alapvetően a passzát övből, a Szahara felől érkező meleg légtömegek, illetve az óceáni, hűvösebb légtömegek váltakozása jellemzi. Nem véletlen, hogy egy balatoni nyaralásnál sosem lehetett garantálni a jó időt, ellenben a nem is túl távoli mediterrán tengerparton már sokkal inkább. 

Kapcsolódó

Ennek oka, hogy a mediterrán térséget lényegében egész nyárra birtokba veszi a passzát leszálló ága, vagyis a sivatagi éghajlat ilyenkor kiterjed erre a régióra. Északabbra, Nyugat-Európában viszont erősen érvényesül föld forgásából adódó nyugati szelek uralma és az Atlanti-óceán nyáron hűtő, télen a hideget enyhítő hatása. 

Egy kis csavar

A légtömegek azonban a mérsékelt éghajlati övben nem egyenletesen és főleg nem egyenesen áramlanak: a föld forgásából adódó centrifugális erő itt nem függőleges, mint az egyenlítőn, hanem az egyenlítőtől távolodva a függőlegessel egyre nagyobb szöget zár be. Ez persze minket nem borít fel, hisz olyan kicsi a gravitációhoz képest, a mozgó levegőt viszont eltéríti, körforgásra készteti, így ciklonok és anticiklonok alakulnak ki eltérő forgásiránnyal és légnyomással.

A ciklonok közepén fölfelé áramlik a levegő, így csapadékosabbak, az anticiklonok belsejében leszálló, szárító légmozgás van. A szaharai levegő nyáron anticiklonok mentén érkezik hozzánk déli vagy attól kissé eltérő széllel, a nyugatról keletre haladó ciklonok átvonulásakor pedig jön a csapadékosabb, hűvösebb idő, rendszerint egy hidegfronttal, melyben az alul ékként előre törő hideg levegő felemelkedésre kényszeríti a kisebb nyomású meleget, az a feláramláskor lehűl, vízzel telítetté válik, ami csapadék formájában lehull.

Egymásnak feszülnek

Vannak olyan esetek, amikor a kétféle levegő, illetve egy ciklon és egy anticiklon egymásnak feszül, de egyik sem tudja a másikat arrébb tolni, vagy csak egy kis sávban: például éjszaka, amikor nincs hőbesugárzás, kicsit előretör a hűvösebb levegő, napközben a napsütés hatására visszahúzódik. Földrajzi helyzetünkből adódóan ez gyakran nálunk zajlik, ezen a héten is jellemző volt, amit az mutat, hogy napközben a nyugati országrészben 20 fok volt, délkeleten 34-36 fokig is felszaladt a hőmérséklet.

Magyarország hőmérsékleti térképe augusztus 5-én 14 óra körül
Magyarország hőmérsékleti térképe augusztus 5-én 14 óra körül
Kép: idokep.hu

Az ilyen hullámzó frontrendszereket rendkívül labilis légköri viszonyok jellemzik: hol itt, hol ott változhat a légnyomás, hirtelen kipattanhatnak helyi, nagy csapadékmennyiséggel járó viharok. A hatást tőlünk nyugatra felerősíti az Alpok, amely sokszor egy természetes választóvonal a kétféle légtömeg között, így különösen nagy lehet a labilitás: ezt mutatja az Ausztriában és Szlovéniában hirtelen lezúdult árvizeket okozó csapadék.

Melegebb tenger, nagyobb párolgás

A jelenséget idén egy szokatlan körülmény erősítette fel. Július második hetétől olyan extrém hőség uralkodott a mediterrán térségben, ami a Földközi tengert is felmelegítette a szokásos 25 fok körüli hőmérsékletről közel 30 fokosra. A melegebb víz erősebben párolog, így a déli áramlat most a szokásosnál több nedvességet hoz. A légkör páratartalma nálunk is, és különösen az Alpok előterében rendkívül magas lett, ennek törvényszerűen hatalmas csapadék az eredménye a váltakozó frontrendszerben, sokszor jelentős károkat okozó, erős széllel járó viharok formájában.