A Napi Gazdaság hétfői számának írása
Megmozgatta a koncessziós pályázat a piacot, a nagykereskedők és nagyvállalkozók sorra járják az országot olyan alkalmas trafikosokat vagy boltosokat keresve, akik hajlandók lennének belevágni strómanként az üzletbe − ilyen információk futnak be lapunkhoz november közepe óta. Vagyis igazolódni látszik a Napi Gazdaság korábbi híre, miszerint a dohánybolt-üzemeltetésben van pénz, ám négy-öt egység kell ahhoz, hogy rentábilisan működjön az értékesítés. Az igazi haszon e szám felett van, azt viszont csak strómanokon keresztül lehet működtetni.
A tervezet ugyan kizárja a cigarettagyártók eladáshelyi kommunikációját − látszólag, hiszen a törvény csak arról szól, hogy a boltos nem fogadhat el ilyen felkérést, magyarul polcpénzt. A jogszabály a nagykereskedőket − akik a dohányboltok elindulása után már nem ilyen minőségükben vennének részt az ellátási láncban, hanem valamilyen más, disztribútori titulusban − nem zárja ki a marketingrendszerből. Épp erről szólnak a strómanmegkeresések. Azon túl, hogy a boltos kap például fizetést, a csendestárs nagykereskedőn keresztül igény szerint kialakítható lesz a bolt belső környezete, ez pedig nem kis pénz. Valószínűleg ebből ígérnek a befektetők azoknak, akik a nevüket adnák a bolthoz.
Besegíthetnek a boltépítésbe a nagyok
Egy-egy nemzeti dohánybolt létrehozása első körben akár több millió forintos befektetést is igényel. Ezt aligha képes finanszírozni egy olyan kiskereskedő, akinek néhány százezer forint forgalma van egy hónapban és jó, ha eddig megkeresett a trafikjával nettó 150-200 ezer forintot. A bankok eddig nem jelezték, hogy esetleg belépnének a hálózat finanszírozásába − ezt valószínűleg addig nem is teszik meg, amíg nem tisztul a kép, hogy milyen befektetői vagy kereskedői kör vesz részt az új rendszer létrehozásában.
A tervek szerint ma dönt a parlament a trafiktörvény − teljes nevén a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény − módosításáról szóló, Lázár János által beadott törvényjavaslathoz − amelynek alapján lehetővé válna az állami szerencsejátékhoz köthető szolgáltatás és termékek értékesítése a dohányboltokban − benyújtott módosítókról. Ezek része a jogszabály szigorítása azzal, hogy a trafikos semmilyen körülmények között ne fogadhasson el gyártói marketinghozzájárulást azért, hogy a valamelyik gyártót előnybe hozza a másikkal szemben.
Csúszhat a döntés
A Napi Gazdaság információi szerint azonban elképzelhető, hogy ma sem születik végleges döntés a módosítókról, ugyanis előbb Brüsszelnek kell láttamoznia a szerencsejáték-értékesítésre vonatkozó szabályt, hiszen egyelőre nem tudni, minek minősül a totó, a lottó és a kaparós sorsjegy. Az Európai Bizottság korábban azzal a feltétellel bólintott rá a trafiktörvényre, hogy az újfajta boltokban csak dohánytermékeket és azokhoz kapcsolódó kiegészítőket lehet értékesíteni. Amennyiben Brüsszel úgy dönt, hogy a szerencsejáték nem szolgáltatás, hanem termék − erre van esély, bár a kaparós sorsjegy helyzete kétséges −, nem lehet beilleszteni a trafikok termékpalettájába.
Így viszont egyrészt kiesik a pályázói körből az, aki lottózót üzemeltet. Ez a réteg potenciális trafikműködtető, hiszen 40-50 négyzetméteres − saját vagy bérelt − üzlethelyisége van, rendszerint kisvállalkozó és jó fogyasztói kapcsolatokkal rendelkezik. Másrészt a pályázatot beadóknak fejtörést a a Lázár-féle javaslat kiesése, ugyanis újra kell számolniuk üzleti tervüket, hogy megéri-e számukra dohányboltot nyitni és fenntartani. Piaci vélemények szerint a fővárosban kicsi a bukás esélye, ám a vidéki városokban annál nagyobb. Ha végül a bizonytalanság miatt kevesen pályáznak, az a kormánynak lesz kínos.