A 4iG az űrszektorba is belép
Az AI alapú fejlesztések a védelmi szektorban és az űriparban egy új csoportot, egy új szervezetet jelent, egy új kisded, ami még jóval nagyobb törődést igényel a 4iG életében, mint a korábbi területek
– mondta Sárhegyi István, a 4iG Nyrt elnöki kabinetvezetője, a 4iG Space and Defence Technologies Plc. megbízott vezérigazgatója. Hozzátette: a vállalat korábban az IT-szektorban, most pedig a telekommunikációs szektorban is jelen van.
A 4iG Nyrt. az űrszektorban is szeretne vezető szerepet vállalni. A tervezéstől a gyártáson át a teljes értékláncot szeretnék lefedni. Példaként említette a műhold vagy drónvédelmi rendszereket, és az eszközök által gyűjtött adatok feldolgozását is. Fontos, hogy a 4iG szektorai között legyen szinergia. Az űripar, az IT és a telekommunikációs szektorra is tudjon támaszkodni.
Nagy vállalatként megvan a lehetőségük arra, hogy nagyobb projekteket is bevonzzanak, és ezeken keresztül fejlesszék Magyarország védelmi- és űrökoszisztémáját.
A drónok és drónvédelmi rendszerek mellett a műholdas technikák nagyon fontosak. A védelmi digitalizáción keresztül egy teljes ökoszisztémát szeretnének felépíteni, úgy hogy az infrastruktúrából érkező gepoadatok centralizáltan érkezzenek be és ezek alapján határozott döntést tudjanak hozni. De hangsúlyozta, a döntést embernek kell meghoznia.
Ezek a műholdak alacsony Föld körüli pályán mozognak, akár egy nap alatt többször is elhaladhatnak abban a sávban, ahol le tudják tölteni az adatokat.
A 4iG azt vállalja, hogy kiépíti az infrastruktúrát, ezeket hasznosítják, elemzik, összegyűjtik az adatokat, tárolják majd pedig az AI segítségével elemzik ezeket a piaci igényeknek megfelelően.
A prevenciónak óriási az egészségnyeresége
Szükség van egy érdemi paradigmaváltásra, a gyógyító szemléletű paradigma helyett egy preventív szemléletű társadalompolitikára van szükség
– mondta Kóka János, a Doktor24 alapítója, felügyelőbizottságának elnöke.
A prevencióra elköltött pénzek háromszor-négyszer jobban hasznosulnak, mint a gyógyszerre elköltött pénzek.
Kóka szerint egy tisztességes életmódprogrammal öt, tíz vagy akár 15 évet is hozzá tudunk tenni az egészségben eltöltött életévekhez, fontos hogy ne egy passzív állapotban éljük.
Egy ilyen longevity program
- 200-250 milliárd forinttal tudná növelni a magyar GDP-t,
- 500 és 1000 milliárd forint egészségnyereséget jelentene,
- és minden egyes évben 0,5-1 százalékot növelné GDP-t,
sorolta a program pozitív elemeit Kóka János.
A metabolikus szindróma egy összefoglaló fogalom, ezek közé tartozik az elhízás, az alkoholizmus, a magas vérnyomás, a vérzsírok eltérése, a krónikus gyulladás, ezek mind egyébként a daganatos megbetegedések kockázatai is, mondta a magánegészségügyi szolgáltató alapítója.
Ha belecsúszunk a metabolikus szindrómába, akkor annak a vége a krónikus betegségek sora lesz, ami akár a korai halálhoz is vezethet. Ugyanakkor Kóka János hangsúlyozta, a metabolikus szindróma tudománya már rendkívül fejlett, ebben jól állunk, de az ügyfélélmény az hiányzik a prevenciós orvoslásból.
A jobb egészségi állapot eléréséhez kellenek szenzorok, hogy meg tudja mérni a beteg a vérnyomását, kell egy applikáció, kell egy oktatás, hogy azokból az adatokból, amit az okosóra ad, azokat értelmezni tudja a páciens. És persze szükség van a mesterséges intelligenciára (AI) is.
Kóka János az előadásában kitért arra is, a metabolikus szindróma okozta állapot nem csak megelőzhető, de vissza is fordítható.
Fontos szerepe van az AI-nak az egészségügyben, mert lényeges, hogy az okoseszközök adatai megbízhatók legyenek, fontos az adatelemezés és a kockázatértékelés, és hogy a kezelések testre szabhatók legyenek.
Az előadása végén Kóka János bejelentette, hogy egy
együttműködési megállapodást kötött a Doktor24 és a Samsung.
A cél, hogy hozzásegítsék az ügyfeleket ahhoz, hogy ha szeretnének változtatni az életükön, szeretnék elkerülni a metabolikus szindrómát, akkor minél egyszerűbben megtehessék digitális funkciók és az orvosok segítségével.
Most mindenki azt figyeli, miként reagál a társadalom az AI-ra
Az a nagy kérdés, hogy a nagy hype után miként lép be a társadalom az AI világába, illetve miként kezdik el használni
– mondta Geroge Tilesch. Az AI-szakértő szerint rengeteg cikk van erről a témáról manapság, azok szinte elárasztják az internetet, és ebben is meg kéne találni egyfajta természetes egyensúlyt.
A PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence alapító elnöke szerint mára már több százmilliárdos üzletág lett a mesterséges intelligencia.
Ha úttörő vagy, mint például az Open AI, akkor főleg szert tehetsz rengeteg pénzre
– fogalmazott a szakértő, ugyanakkor hozzátette, kétségtelen, hogy nagy névre és nagy csapatra van szükség ahhoz, hogy kellő mennyiségű forrással rendelkezzen egy cég.
Napjainkban az Egyesült Államok és Kína fej-fej mellett haladnak az AI-dominanciában. Természetesen vannak még országok AI-fókuszú stratégiával, amelyek a gazdaságra és a társadalomra is komoly hatással vannak – szerencsére egyre többen. Észtország és Szlovénia például komolyan kezd Európában felzárkózni.
Még mindig Transformers-filmek szintjén kezelik a mesterséges intelligenciát?
Tilesch György tavaly arról beszélt előadásában, hogy sokan még mindig a Transformers-filmek szintjén kezelik a mesterséges intelligenciát. Az AI-szakértő sok intelligencia-komponensben már megelőzi az MI az embert. Egy nyolc órás munkafolyamatot akár fél órásra is redukálhat az AI használata. Tilesch György idén is előad az AI Summiton – arról, hogy változott-e a véleménye egy év alatt, hamarosan beszámolunk.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia a versenyképességre?
A vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy az AI alkalmazása elkerülhetetlen, mivel minden versenytárs alkalmazkodik a technológiához
– közölte Nagy Szabolcs, a Biotech USA marketing menedzsere az egyik pódiumbeszélgetésen. Cége predikciókhoz, a pénz elosztásához és az e-kereskedelemhez is használja az AI-t. Viszont felhívta a figyelmet arra is, hogy ha mindig az AI utasításait követik az emberek, egy idő után már nem is próbálkoznának más módszerekkel, ha az egyszer bejött.
Nagy Szabolcsék a marketingben is elengedhetetlennek tartják az MI-t, mivel a vállalat az összes kontinensen jelen van, ezért a reklámvideókban fontos, hogy a célközönséget a saját nyelvükön érje el a tartalom. Az AI segítségével ugyanis különböző nyelveken tudnak élethű szinkront készíteni az influenszerek videóihoz, amivel időt, pénzt és energiát is spórolnak. Kitért arra is, hogy idővel céljuk AI-generált személyekkel reklámozni a termékeiket.
Mag István, a Mol Group Digital Farctory vezetője szerint
a mesterséges intelligencia versenyhátrányt generál a piacon, mivel a fejlesztésekben Európa igencsak le van maradva Kínához és Amerikához képest.
Az AI használatát ő is kulcsfontosságúnak tartja, mivel – mint arról korábbi előadásában is beszámolt – az előrejelzések készítésénél hatalmas segítséget jelent. Abban egyetértett Nagy Szabolccsal, hogy az e-kereskedelem hamarosan teljesen automatizált lesz.
Fináczy Eszter, a Decathlon ügyfélszolgálati vezetője elmondta, hogy az elmúlt időszakban már több területen is alkalmaztak MI-alapú megoldásokat és a jövőben további területekre is kibővítenék ezt. Az MI segítségével a hatékonyságot emelték, ezzel pedig a munkaerőt más feladatokra tudják használni. Az a céljuk, hogy a vásárlói élmény 100 százalékosan megfelelő legyen, ebbe beletartozik az is, hogy adott esetben telefonon is külön megkeresik az ügyfélt. A vásárlóik korosztály szerinti megoszlása miatt jelen van még a telefon és az e-mail is a Decathlonnál a chat mellett. Meglátása szerint a részfeladatokat lehet majd teljesen automatizálni, emberi ügyfélszolgálatra azonban szükség lesz a jövőben is.
Maksimovic Ágnes, a Kifli.hu marketing menedzsere arról beszélt, hogy egyre inkább felerősödik az az igény, hogy ne csak maga a termék álljon rendelkezésre, hanem kedvezményes, sokkal perszonalizáltabb ajánlatok is. Szerinte az ügyfélélmény, a logisztika és a marketing területén is kulcsfontosságú az MI. A Kiflinél
prediktív analitika segítségével napi szinten előrejelzik, hogy hány rendelés várható, erre készítik fel a raktárat, az ügyfélszolgálatot és a futárokat is.
Figyelik az időjárást is, mivel amikor esik az eső, akkor megnőnek a rendelésszámok. Ha mégsem esik, akkor a rendszer képes automatikusan gerjeszteni a keresletet, például kedvezmények, ingyenes szállítás vagy ajándékok nyújtásával.
Mindig van egy humán és egy digitalizált álláspont, ezt kell egymáshoz közelíteni, a cél a produktivitás növelése.
Ők nem tapasztaltak szignifikáns különbséget a lokalizációban, például abban, hogy a cseh tulajdonos németül szólalt meg egy videójukban.
A földsúroló bandát lessük az AI segítségével
Egymillió körül lehet a Mars és Jupiter közötti keringő kisbolygók száma, ezek többségét már felfedeztük és nyilván is tudjuk tartani
– mondta Kiss László csillagász, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, akiről egyébként már neveztek el kisbolygót, mint az év ismeretterjesztő tudósa.
A kisbolygókat a felfedezőik nevezhetik el, az üstökösökkel kicsit másképp van. 2010-ben véget ért a távoli kisbolygók felfedezése, mára gyakorlatilag mindent felfedeztek, amit érdemes, de még itt vannak a Föld mellett elsuhanó kisbolygók, melyek felfedezésre várnak, tette hozzá a csillagász.
A földsúroló banda itt repül a Föld és a Hold távolságában, néha 60 ezer kilométerre. Emiatt az AI-t is igénybe veszik a csillagászok, ami azért van, mert ezeknél a kisbolygóknál az elmozdulás, és ennek a felismerése nem triviális probléma, ehhez pedig Kiss László szerint szükség van a mesterséges intelligencia segítségére.
Egy esetleges magyarországi kisbolygó-becsapódással kapcsolatban elmondta, ezer kilométer feletti horizontot látnak, úgy fogalmazott, hogy 2010 óta nem találtak egy kilométeresnél nagyobb föld körül keringő kisbolygót. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő 100 évben biztonságban vagyunk.
A csillagászok és földtudósok asszisztensként használják a gépi tanulást a vizsgálataikhoz, mivel csillagászati mennyiségű adat van a birtokukban. A kisbolygók klasszikus emberi agy általi átvizsgálása ma már nem megy, ezért hívják segítségül a mesterséges intelligenciát.
Az AI akár kétóránként is képes körbefotózni a bolygót
Az űrkutatásban már megszokott, hogy mesterséges intelligenciát használnak: Horváth Gyula, a C3S Kft. ügyvezető igazgatója szerint már nagyon jó eszközöket tudunk feljuttatni az űrbe, elképesztő kamerákat például, melyek nagyon sok pixelben készítenek képet. A szemünk három színben lát, ezek a kamerák viszont 400-700 színben látnak. Egyre több mindent dolgozunk fel, már AI-jal is dolgozunk.
Parányi, cipős doboznyi műholdakra raknak AI technológiát, sőt vannak olyanok berendezések is, amelyek kétóránként körbefotózzák az egész bolygót, ezeket a rendszereket ráadásul tanítani lehet
– mondta Horváth Gyula.
Sik András, a 4iG Space and Defence Technologies vezérigazgatói tanácsadója azzal folytatta, hogy az űrtevékenységben az AI használata egyáltalán nem új. Amikor az eszközre bízzuk a döntést, akkor azt látjuk, hogy két Rover képes leszállni a Marson, úgy mint 2004-ben. Ezek az eszközök több hónapon át mentek különleges helyszínekre a bolygón, felvételeket küldtek például különleges sziklákról, ezeket mi tanulmányozni tudtuk.
Tehát már 20 éve is AI-hoz hasonló eljárásokat használtak a bolygókutatásban.
Fejleszteni lehet ezeket az alkalmazásokat, lokalizálni is lehet ugyan, de kihívás például a Kárpát-medencére fejleszteni távérzékelést, mert teljesen más, mint mondjuk Észak-Amerika földrajzi területe – tette hozzá Sik András.