Az AI nem tudja megmondani, mi az a magyar
Mi az oka annak, hogy nem az AI írja meg a magyar stratégiát, holott az képes lenne arra
– tette fel a kérdést Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Szerinte a mesterséges intelligencia ötletelés szintjén tud segíteni a politikának, képes nyilatkozatot is írni, és sok esetben felmerül a gyanú, hogy néhány politikus esetében ez meg is történik, azonban az a stratégia, amit megalkotott próbaként hazánk számára, az lényegében bármelyik ország számára jó lett volna.
Mert amelyik bármelyik országnak megfelel, az egyiknek sem jó,
magyarázta miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve, hogy szükség van egy többletre, hogy valóban magyar nagy stratégiát alkossunk, ez pedig a politikusi szakmát alapvetően érinti.
Orbán Balázs előadásáról bővebben itt olvashat.
Amit tudnia kell
-
18:443 hónapja frissítveAz AI nem tudja megmondani, mi az a magyar
-
17:133 hónapja frissítveMit változtat meg az AI az oktatásban?
-
16:123 hónapja frissítveMegtalálták a NAV-nál a pokolba vezető utat
-
15:413 hónapja frissítveNégy gonosz fenyegeti az egészségügyet
-
12:213 hónapja frissítveMilyen AI-t ajánl a bankoknak az MNB?
-
11:213 hónapja frissítveNavracsics Tibor: Az AI segítségével fejlesztenek egy magyar nagytérséget
Lassulhat az innováció?
Az MI minden területen rejthet kockázatokat – mondta előadásában Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft ügyvezető-helyettese az AI Act 2024 európai uniós szabályozásról. Ilyen lehet például, hogy
- téves következtetésekre tud jutni,
- illetve az átláthatatlan működése is.
A kockázatok azonban eddig csak hézagosan váltak ismertté – például a ChatGPT vagy az önvezető autók. Problémát jelent az is, hogy
az MI-alkalmazások fejlesztéséhez és üzemetetéséhez jelentős számítási kapacitás, valamint nagy adatbázisokhoz való hozzáférés szükséges, ez pedig többek között az innováció terjedésének lassulásával járhat.
Az AI Act nem tartalmaz sem ágazati versenyjogi, sem támogatási szabályokat, azonban például kiterjeszti a hatályát a harmadik országban fejlesztett és onnan üzemeltetett MI-re is, ennek következtében alkalmas lehet a versenykorlátozás elleni fellépésre.
Vajda Viktor azt is elmondta, hogy az AI Act értelmében az uniós és a tagállami intézmények között megosztott hatáskör jön létre, a tagállami végrehajtás elsősorban klasszikus piacfelügyeleti hatósági feladatköröket jelent. A végrehajtás során kiemelten fontos lesz a hatósági kötelezés eszközein túli jogintézmények alkalmazása.
Fókuszban a kisebb cégek
Az AI Act – ami a világ első MI-szabályozása – egy „termékmegfelelőségi jogszabály”, ami MI-rendszerek forgalomba hozatali követelményeit állapítja meg – fogalmazott előadásában
Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az AI Act egyes MI-modellek tekintetében a fejlesztésre is megállapít szabályokat, amelyről azt várják, hogy azonos feltételeket teremtsen mindenki számára:
cél, hogy a kisebb vállalatok se kerüljenek hátrányba, így a kkv-kon nagy a fókusz.
A rendelet védelmet biztosít a fogyasztók számára, illetve növeli a fogyasztók bizalmát is. Hátránya viszont, hogy bonyolult a szabályozása és bürokratikus akadályt képezhet. Az államtitkár elmondta, pozitív várakozással tekintenek az AI Act-re.
Robotkutya a Városligetben
A Boston Dynamics robotkutyájával is képviselteti magát az AI Summiton.
Mindeközben egyébként Kínában terepharcra „képzik” a robotkutyákat: a kínai hadsereg Kambodzsával közös hadgyakorlata során mutatta be az új fegyvert.
2020-ban ölt először a mesterséges intelligencia
Az AI és a jövő hadserege közti kapcsolat talán legnagyobb kérdése, hogy hogyan és mire tanítjuk, fejlesztjük a mesterséges intelligenciát, illetve, hogy egyáltalán mire használjuk majd a „gépeket”. A tavalyi konferencián is hot topic volt – ahogy most is téma lesz – a védelmi ipar és az AI összefonódása: az egyik kerekasztal-beszélgetésén a szakértők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a mesterséges intelligenciával fegyverbe hívjuk-e a gyilkos robotokat – gyakorlatilag minden a szabályozáson múlna, viszont itt lehet, hogy van egy logikai probléma is.
Erre használja a többség a mesterséges intelligenciát
Megkezdődött a Néprajzi Múzeumban is az AI Summit 2024 konferencia.
Egy friss kutatás adatai szerint az emberek leggyakrabban szöveg fordítására, általános keresésre és a print életben felmerült kérdésekre veszik igénybe az AI-t.
Az AI hatalmas lökést adhat a gazdaságnak
A tavalyi AI Summiton Nagy Márton miniszter arról beszélt előadásában, hogy „a mesterséges intelligencia nem vezet minket, hanem segít és támogat, és azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon”. Az immár nemzetgazdasági miniszter szerint ténykérdés, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni. Erről az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén beszélt, ahogy Magyarország teendőiről és feladatairól is. A tárcavezető szerint kétmillió magyart kell bevonni az AI-forradalomba – erről bővebben itt olvashat, a téma pedig ma is napirenden lesz.
Az AI forradalma átalakítja az üzleti világot
Hétfőn „Kanyarban előz a technológia” címmel tartja a konferencia nyitóelőadását Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Addig is van olvasnivalónk az AI-ról: átalakítja az üzleti világot a mesterséges intelligencia forradalma.
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése magával hozta az új szabályozások megjelenését (például az EU AI Act), amelyek egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vállalkozások életére. Ansgar Koene, az EY globális AI-etikai és szabályozási vezetője adott interjút az Economxnak az európai szabályozásról, az AI felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi aggályokról, valamint az AI Act vállalatokra gyakorolt hatásáról.