AI Summit 2024 – első nap

– tette fel a kérdést Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

Szerinte a mesterséges intelligencia ötletelés szintjén tud segíteni a politikának, képes nyilatkozatot is írni, és sok esetben felmerül a gyanú, hogy néhány politikus esetében ez meg is történik, azonban az a stratégia, amit megalkotott próbaként hazánk számára, az lényegében bármelyik ország számára jó lett volna.

Mert amelyik bármelyik országnak megfelel, az egyiknek sem jó,

magyarázta miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve, hogy szükség van egy többletre, hogy valóban magyar nagy stratégiát alkossunk, ez pedig a politikusi szakmát alapvetően érinti.

Orbán Balázs előadásáról bővebben itt olvashat.

– jelentette ki Vilma Pavlova, a TV2 Média Csoport Zrt. HR igazgatója.

Szerinte ez a generáció már rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek kellenek majd a jövőben.

Meglátása szerint sokkal flexibilisebb képességek kellenek majd, hogy egyik területről könnyen lehessen váltani egy másikra, olyan praktikus tudás kell, amit több területen is lehet hasznosítani. Amikor egy új munkavállalót keresnek egy pozícióra, akkor azt nézik meg, hogy mennyire illik a szervezethez, milyen a hozzáállása, emellett fontos még az is, hogy szeressen fejlődni és tanulni.

Rakó Ágnes, a KPMG partnere szerint természetessé kellene tenni azt, hogy az MI-t beépítsék a mindennapos használatba az üzleti életben is. Fontos tulajdonságnak tartja a munkavállalóknál a kreativitást, az alkalmazkodást és a nyitottságot, amit az iskolában nem tanítanak, de szerinte a mesterséges intelligencia használata is elengedhetetlen szempont. Rakó Ágnes kiemelte, hogy rendkívül fontos az is, hogy a vállalaton belül dolgozók folyamatosan képezve legyenek olyan megbeszélések keretein belül, ahol megosztják egymással a tapasztalataikat.

– fogalmazott előadásában Tari Annamária klinikai szakpszichológus. Szerinte túl gyors a változás, az emberek egy nagy csoportja pedig úgy csinál, mint aki érti, mi történik, a többi viszont csak frusztrált lesz.

Több diplomás emberek nyilvánítanak véleményt arról, milyen lesz ez az eljövendő világ, miközben óriási szakadék van az emberek között a tudás szempontjából.

A gyerekeknek előbb gondolkodni kellene megtanulni, mert ez segít eligazodni a világban és a döntéshozatalban. A print olvasása kulcsfontosságú lenne a gyerekek számára.

Mivel nincs időnk utánanézni a dolgoknak, és nincs forráskeresés, így könnyedén bedőlünk az álhíreknek.

Ma már megszűnőben van a small talk, inkább bedugjuk a fülünket a boltban is, hogy ne kelljen beszélnünk a másikkal.

Csitári Gyula, a Logiscool társalapítója elmondta, hogy több mint 30 országban van Logiscool, ezért sok tapasztalattal rendelkeznek arról, hogy mit gondolnak a szülők, milyen céljuk van azzal, hogy gyermeküket ilyen képzésre íratják be. 

Nem tudjuk mi lesz a következő 10 évben az álláspiacon, milyen munkák maradnak meg.

A Logisccolnál az alapokat megtanítják, így például a biztonságos internethasználatot, illetve hogy ne bízzunk meg feltétel nélkül az MI-ben. A tanítást is meg tudnák oldani az MI-vel, de az a közösségre nézve lenne romboló, ezért ezt nem preferálják, de volt, ahol már tesztelték.

Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy a diákoknál a ChatGPT az első, a képgeneráló programokat kevésbé használják. Felelevenített egy nemrégiben a sajtót körbejáró hírt, miszerint az Egyesült Államokban kivette egy anya a gyerekét az iskolából, hogy a ChatGPT-vel taníttassa. A kommunikációkutató szerint azonban

így elmarad a szocializáció, kikerül egy közösségből a gyerek, ezt pedig nem lehet a ChatGPT-vel bepótoltatni.

Ráadásul a hagyományokat sem tanulja meg, illetve a tanárnak a modellszerepe is nagyon fontos, hogy a gyerekek lássanak egy mintát.

A szöveghez való viszony is megváltozott, ugyanis a ChatGPT különböző stílusban tud szöveget alkotni, ezekhez teljesen máshogy tudnak kapcsolódni a diákok, mintha ők alkották volna meg ezeket.

– mondta Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója.

Arról, hogy a mesterséges intelligencia támogatja a tanárok munkáját, azt mondta, hogy alsósok körében ez nem működőképes még, de később már hasznos lehet, ha az MI segítségével teamekben kutatnak a diákok és tanítják egymást. Kitért arra is, hogy Kínában már van tanárok nélküli iskola, ahol a diákok egymást tanítják. Setényi János szerint viszont tanárokra továbbra is szükség van.

Elmondta, a közoktatásnak meg kellene tudnia fogalmazni, hogy milyen technológiai fejlesztésekre van szükség. Szerinte a tanároknak virtuális munkaközösségeket kéne összehozni, hogy például egy iskolában az egyedüli a történelem tanár más tanárokkal is tudjon konzultálni az online térben – így hatékonyabbá téve a tanítást.

Világszinten minden ötödik személy érintett daganatos megbetegedésben, ez a második számú halálozási ok.

2024-ben 30 millió új esetet fogunk diagnosztizálni, s egyelőre nem látni, mikor fogjuk tudni megfordítani ezt a helyzetet – közölte Papp László. 

A Medical University of Vienna kutatója arról számolt be, hogy a legnagyobb EU-s kórházak 100-300 minőségi, reprezentatív és felcímkézett PET-képadatot tudnak összegyűjteni egy adott betegséghez, de még itt is elmondható, hogy e betegségek altípusainak előfordulása nem kiegyensúlyozott, ezért újra kell definiálni a mélytanulást, hogy kevesebb paraméterrel lehessen dolgozni.

Az Amerikai Rákkutató Intézet szerint

minden második ember az élete során találkozni fog valamilyen daganatos betegséggel.

A kérdés az, hogy hogyan tudjuk a túlélés esélyét növelni, és ebben lehetnek segítségünkre a számítógépes tudományok – mondta Peták István. A kutatóprofesszor szerint a mesterséges intelligencia lehet az új lépcsőfok a rákellenes küzdelemben.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvető dolgokra kell fókuszálni ebben a szakaszban:

• korai jeleket észrevenni,
• radiológiai diagnosztizálás támogatása,
• a betegek irányítása, tájékoztatása.

Peták István szerint ezekre mind hatással lehet az AI.