Köszönjük a figyelmet!
Ezzel véget is ért az Economx egész napos konferenciája. Az előadókkal készült interjúk a következő napokban olvashatók a portálunkon.
Köszönjük olvasóink egész napos figyelmét!
Amit tudnia kell
-
16:546 hónapja frissítveNem is fizetett olyan jól az állampapír
-
16:176 hónapja frissítveAz atomenergiára mindig csak akkor gondolunk, amikor energiakrízis van
-
15:156 hónapja frissítveBalogh Levente: A KGST felbontása nem volt jó ötlet
-
14:516 hónapja frissítveNem az AI a jövő, hanem a kvantumszámítógép
-
10:546 hónapja frissítveOrbán Balázs: Csökkentsük a függést Németországtól és az euróövezettől!
-
09:426 hónapja frissítveKovács Zoltán: Magyarország felkészül, jön az uniós soros elnökség
Az élsport után könnyű padlóra kerülni
Dávid Kornél az egyetlen olyan magyar kosárlabdázó, aki az NBA-ben játszott. Azóta is az élsport közelében maradt, ugyanis ma játékosmegfigyelőként dolgozik.
„Az élet nem sportpálya”
– mondta arra reflektálva, hogy az élsport elhagyása után nehéz helytállni a való életben. Bár Dávid Kornél már a sportpályafutása alatt eldöntötte, hogy ezzel akar foglalkozni, vele ellentétben sok élsportoló csúszik bele abba a hibába, hogy a sikeres sportpályafutás után csődbe mennek. A visszavonuló élsportolók kétharmada nem tudja fenntartani ezt az életszínvonalat. „Az NBA-játékosok 83 százaléka csődbe megy, miután abbahagyja az élsportot” – mondta Dávid Kornél. Ezekkel a veszélyekkel ma már szembesítik az újoncokat, hogy felkészítsék őket a váratlanra.
Belgiumban a sportolóknak kötelezően be kell tenniük a fizetésük egyharmadát a nyugdíjalapba, amire Dávid Kornél szerint máshol is szükség lenne. A mostani sztárok benne vannak abban, hogy nyugdíjalapba tegyék a fizetésük egy részét.
A kosárlabdasztár azt tanácsolta a fiatal sportolóknak, hogy
mindig legyenek felkészültek, a legjobbak akarjanak lenni, és ne féljenek kockáztatni.
Zsidai Roy kérdőjele még nagyot robbanhat
A Zsidai Gasztronómiai Csoport tulajdonos-ügyvezetője a családi vállalkozása sikerein keresztül mutatta be, hogyan lehet a multik profi, folyamatalapú működését kihasználva, viszont a lassú mozgás helyett gyors felelősségvállalással eredményeket elérni. A közgazdász szerint ehhez szükség van a megfelelő partner kiválasztására, valamint arra is, hogy ha kell, merjünk magunk lenni.
Zsidai Roy a tanulságok mellett meglepetéssel is szolgált.
Az nem titok, hogy személyes és üzleti kapcsolatban állnak a legendás brit séffel, Jamie Oliverrel. A Jamie Oliver Grouppal közösen nyitottak egy éttermet a Várban, majd egy másik egységet Bécsben (utóbbit még időben, a covid lockdown előtt sikerült értékesíteni, ugyanakkor az étterem nem úszta meg a világjárványt). A bécsi nyitás évében a Gozsdu udvarban megnyitotta kapuit a Jamie's pizzeria, amit aztán a Zsidai-csoport átalakított, és most már inkább étterem.
Azonban az együttműködés ezzel nem ér véget, s bár az új étterem részleteit még nem árulta el, és az előadásában csak egy kérdőjellel jelezte azt, de ígérete szerint hamarosan kiderül, hol várja a vendégeit Jamies Oliver és Zsidai Roy.
Már a kkv-k is a tőzsdére tartanak
Nem a méret a lényeg a tőzsdéken, hanem a minőség, a szervezeti kultúra és az ellenállóképesség
– fogalmazott Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. igazgatója. Ma már sok kkv is a tőzsdére megy, ahol már több mint 60-an vannak, ez a növekedés pedig elsősorban a kis- és középvállalkozások megjelenésének köszönhető. A szakember szerint azzal, hogy
a tőzsdére megy egy cég, a one-man showból megtörténik az exit, a döntéshozatal szervezett folyamattá válik.
A BÉT több segítséget is igyekszik megadni a cégeknek, ilyen a BÉT50 kiadvány, vállalatvezetési képzés, illetve zárt körű pitch a befektetők előtt.
Láving Gusztáv, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vállalati portfóliókezelési igazgatója szerint a legfontosabb a transzparencia, ezért szeretnek tőzsdei cégekkel együtt dolgozni. Éppen ezért a transzparencia miatt nekik ebből a szempontból már könnyebb dolguk van, amikor kapcsolatba kerülnek egy vállalattal. A Hiventures nem szól bele a cég irányításába, nem vesznek részt a napi munkában, hanem a pénz visszafizetését próbálják elősegíteni.
Janositz Balázs, az UBM Holding vezérigazgató-helyettese elárulta, hogy a cégnél a tőzsdére lépés két hullámban zajlott: először holdinggá alakultak 2019-ben, majd 2021-ben következett a tényleges belépés. Teljesen szokatlan volt számukra a transzparencia, amit a tőzsdére lépés hozott. Ezt követően kaptak teret azok a tehetséges emberek a cégnél, akik nem tulajdonosok, így ez utóbbiak akár formálisan is kiléphettek a mindennapi működésből.
Arról is beszélt, hogy a magyar és a nemzetközi bankok is örültek a tőzsdére lépésüknek, a külföldi cégek is máshogy álltak hozzájuk onnantól kezdve. 2019-ben még az érzelemvezérelt döntéshozatal volt a jellemző, azóta tudatosan dolgoztak azon, hogy ez megváltozzon.
Három másodperc alatt megutáljuk egymást
Mire jut egymással a csúcsragadozó fekete párduc és egy kedves, de félénk mókus?
– erre a kérdésre is választ kaphattunk Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Starcz Ákos Zoltán, az Index.hu Zrt. vezérigazgatójának beszélgetéséből, ugyanis arra tettek kísérletet, hogy feloldják valahogy a munkahelyi generációs különbségeket. Egyébiránt Tari Annamária jellemezte a negyvenes főnököket nagy ragadozóként, miközben a Z generációt tükör előtt ülő, magát oroszlánként látó cicaként jellemezte.
Ugyanakkor azt is elismerte a szakpszichológus, hogy a Z generációnak nehéz dolga van a hibrid Y generációval szemben, amelyik a könyvespolc alá született, de már a web2-t használja, az offline-világ hagyatéka pedig az erőfeszítés, a lojalitás, valamint a kitartásra való képesség.
A Z ezzel szemben sokkal inkább a poker face mögé képes bújtatni az érzelmeit, ami az online jelenlét során alakult így, teljes ellentétesen a 70-es években született X-szel, amely inkább feladatorientált.
A fogyasztói társadalom mellé megérkezett az információs kor
– magyarázta Tari Annamária, hogy miért idegesíti ennyire a z X generációt az Y, amely sokkal inkább jól érezné magát a munkahelyén, és simán leírja, hogy a főnöke „hülye”.
Ez a munkahelyen egyébként azt is jelenti, hogy a verbális kommunikáció már egy szupererő, és miközben az X személyesen kommunikálni, az Y nem érti, miért nem lehet azt megtenni írásban – fogalmazott, hozzátéve: az Y generáció a social médiának köszönhetően az azonnali visszajelzés nemzedéke lett, annak elmaradása pedig szorongást, és kilépést eredményez.
Tari Annamária fontosnak nevezte a vizuális szcénát is, az első benyomás lett a legfontosabb az állásinterjún. Így történhet meg, hogy a kérdező X és a jelentkező Y már három másodperc alatt megutálja egymást, pedig még meg sem szólaltak. A szakpszichológus szerint kölcsönösségre és kooperációra van szükség a generációs szembenállás leküzdéséhez, amit úgy foglalt össze, hogy legyünk jófejek.
Nem is fizetett olyan jól az állampapír
Amikor céget vásárolunk, akkor azt is meg kell nézni, hogy az adott befektetésből egy cég mekkora értéket tud előállítani.
A fejlettebb piacokkal való összehasonlításban Magyarország hátul kullog az egy ledolgozott órára jutó GDP-ben – hívta fel a figyelmet Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója.
A hozampotenciált is érdemes azonban ellenőrizni, ilyen téren nem állunk rosszul, a 2023-as évben a hazai BUX-index elég magas, közel 40 százalékos hozamot hozott.
„Aki úgy érzi, hogy az állampapírral jól keresett tavaly, annak elmondanám, hogy van ennél sokkal jobb befektetési lehetőség”
– húzta alá Oszkó Péter. Elmondása szerint még mindig olcsó ország vagyunk befektetési szempontból, minimális növekedés azonban elindult a ráfordítás-hozam arányban.
„Nem extraprofitot akarunk termelni”
A tőkefinanszírozás hasonló, mint a banki finanszírozás, csak ők úgy adnak, hogy tulajdonosok lesznek a cégben – mondta Láving Gusztáv, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vállalati portfóliókezelési igazgatója. Szerinte a bankok ezzel azért járnak jól, mert így több hitelt tudnak adni, valamint a tőke javítja a hitelképességi mutatót és a kockázati profilt, főleg nagyobb kamatteher mellett. A kockázati tőke valahol a banki hitel és az önerőből való finanszírozás között helyezkedik el, de inkább a hitelhez áll közelebb.
A portfóliókezelési igazgató elmondta, minimum piaci elvárásaik vannak, ugyanis a vállalat nem extraprofitot akar termelni, hanem a piacot színesíteni. A forrásaik többek között a következőkre használhatóak fel:
- tulajdonosi kivásárlásra,
- beruházásfejlesztésre,
- cégfúzióra
- és tőzsdére lépésre.
A forrás kiszámítható és türelmes: nincs azonnali visszafizetési kötelezettség. Hozzátette, hogy a Hiventures tőkebefektetése önállóan nem használható fel forrásként, a finanszírozási mixnek tartalmaznia kell még önerőt, társbefektetőt, vagy banki hitelt.
Az atomenergiára mindig csak akkor gondolunk, amikor energiakrízis van
Uniós és hazai területen is látjuk, hogy az ellátás garantálása, a megfizethetőség, az energetika és a fenntarthatóság fő kérdések
– mondta Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára. A fenti három alapdimenzió mellett az energiaszuverenitás mellett sem mehetünk el szó nélkül – tette hozzá.
A kkv-knak az elmúlt két év elképesztő nehéz volt – ezt már Fernezelyi Ferenc, a Veolia kereskedelmi- és marketingigazgatója jelentette ki. Szerinte őrült kapkodás után a legnagyobb kérdés most az, hogy
a kisebb cégeknek mit kell tenniük ahhoz, hogy életben maradjanak a globális energiapiacon.
Ezek egyelőre még nem letisztultak, gyorsan változik a helyzet, a turbulens időszak után most csökken az ár, a legnagyobb kihívás pedig az, hogy ne érezzék, hogy nyugalom lesz. Ezt az időt kell felhasználni a megfelelő energiamix kitalálására, hiszen számolni kell azzal, hogy hosszú távon emelkedni fognak megint az energiaárak. Át kell gondolni, hogy mit szeretnének felhasználni a fosszilis vagy megújuló energiákból.
Jelenleg háromszor annyi energiát használunk, mint 50 évvel ezelőtt, ez leginkább a bolygó népességszámának növekedésnek köszönhető, ráadásul 2050-re 10 milliárdan leszünk az ENSZ előrejelzése szerint
– jelentette ki Gordos Ferenc, a Mol vállalati kapcsolatokért felelő igazgatója.
De honnan biztosítunk ennyi energiát, aminek most a 80 százaléka fosszilis energiahordozókból ered? – tette fel a kérdést, majd hozzátette, a jelenlegi hordozókat zöld energiákra kéne lecserélni, de az emberiségnek ez még soha nem sikerült. Geopolitikailag instabil területekről származik a fosszilis energiahordozók nagy része, ezért is fontos a zöld átállás. Ezen felül fontos az ösztönző politikai is, amelyre példaként az adójóváírást vagy a beruházási támogatást említi a Mol igazgatója.
Kakukktojás vagyok ebben a kérdésben, mert nukleáris projektet vezetek – mondta Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint ha a fejlődő országokat szeretnénk a tűz közelébe engedni, akkor szükség van még több energiára, ami jelenthet egyfajta energiamixet is. Óriási kockázatot jelentenek az extrém időjárási körülmények, fel kell készülnie ezért a kockázatokra. Ha pedig extrém kockázatok mellett kell villamosenergiát termelni, akkor nem tudjuk kikerülni a nukleáris energia kérdését. Szerinte
az atomenergiával az a baj, hogy csak akkor figyelünk rá, amikor energiakrízis van.