Nem is fizetett olyan jól az állampapír
Amikor céget vásárolunk, akkor azt is meg kell nézni, hogy az adott befektetésből egy cég mekkora értéket tud előállítani.
A fejlettebb piacokkal való összehasonlításban Magyarország hátul kullog az egy ledolgozott órára jutó GDP-ben – hívta fel a figyelmet Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója.
A hozampotenciált is érdemes azonban ellenőrizni, ilyen téren nem állunk rosszul, a 2023-as évben a hazai BUX-index elég magas, közel 40 százalékos hozamot hozott.
„Aki úgy érzi, hogy az állampapírral jól keresett tavaly, annak elmondanám, hogy van ennél sokkal jobb befektetési lehetőség”
– húzta alá Oszkó Péter. Elmondása szerint még mindig olcsó ország vagyunk befektetési szempontból, minimális növekedés azonban elindult a ráfordítás-hozam arányban.
Amit tudnia kell
-
16:548 hónapja frissítveNem is fizetett olyan jól az állampapír
-
16:178 hónapja frissítveAz atomenergiára mindig csak akkor gondolunk, amikor energiakrízis van
-
15:158 hónapja frissítveBalogh Levente: A KGST felbontása nem volt jó ötlet
-
14:518 hónapja frissítveNem az AI a jövő, hanem a kvantumszámítógép
-
10:548 hónapja frissítveOrbán Balázs: Csökkentsük a függést Németországtól és az euróövezettől!
-
09:428 hónapja frissítveKovács Zoltán: Magyarország felkészül, jön az uniós soros elnökség
A bizalom a kulcs egy sikeres céghez
Ami ma lehetetlennek tűnik, természetes lesz, mire odaérünk
– fogalmazott előadásában Szekeres Viktor, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. tulajdonosa. Vállalkozása 4 év alatt vált 20 fős magáncégből 355 fős tőzsdei cégcsoporttá.
A Gloster vezetője szerint az innováció az, ami versenyképesebbé teszi a vezető cégeket a követőknél.
Öt év alatt 11 sikeres akvizíciót bonyolítottak, most azonban már a konszolidáció zajlik.
Ők is követtek el tévedéseket, rossz cégeket vásároltak fel, nem megfelelő embereket neveztek ki, azonban nagyon sok ember a mai igazgatóságból és menedzsmentből akvizíciók során került a céghez.
Szekeres Viktor külön kiemelte a bizalom fontosságát egy cég életében, meglátása szerint lényegében ez a titka mindennek.
Megrendeli, és már aznap meg is kapja
A vásárlók nem szeretnek tolongani, és mára átalakultak a vásárlói szokások
– ezzel kezdte előadását Daradics Kinga, az Extreme Digital eMAG Kft. ügyvezetője. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatását idézve elmondta, a kisvárosokban, ahol kevés a bolt, szívesen vásárolnak online az ott élők. A fővárosiak 34 százaléka, a kisebb településen lakók 26 százalék vásárol webshopokban.
A felhasználói preferenciákkal kapcsolatban Daradics Kinga megjegyezte, a nők 53 százaléka ruhát és cipőt vesz, de a tisztítószerek nagy részét is a hölgyek szerzik be. A férfiak jellemzően elektronikai eszközöket és barkács cikkeket vesznek az online boltokban.
A Z generációs ügyfeleknél pedig már teljesen mindegy, hogy nő vagy férfi vásárol, a fiatalok nagyon nyitottak az online vásárlásra. A szakember hangsúlyozta, az online vásárlás legnagyobb előnye, hogy bárhol, bármikor vásárolhatnak a vevők és ezzel pénzt és időt takaríthat meg. A webáruház nagyságával kapcsolatban elmondta, mára már 12 millió termék van az eMAG-on, több mint tízezer marketplace partnerrel dolgoznak együtt.
Az utóbbi években nagyon sokat költöttek fejlesztésekre, újdonságként említette a márciustól elérhető szombati kiszállítást az Easyboxokba, és a tervek között szerepel az átvevőpontok számának folyamatos emelése. Valamint 160 millió eurós beruházást jelentettek be a régióban, az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések terén.
A kiszállítás élménye nagyon fontos a webáruház számára, és Daradics Kinga az Economx konferenciáján jelentette be azt az újdonságot,
hogyha Budapesten valaki egy eMAG által forgalmazott terméket munkanapon, 12 óráig megrendel, akkor már aznap meg is kaphatja.
Balogh Levente: A KGST felbontása nem volt jó ötlet
„Az különbözteti meg a sikeres embert a sikertelentől, hogy eggyel több jó dolgot csinál, mint rosszat”
– mondta Balogh Levente üzletember, televíziós személyiség, a Szentkirályi Magyarország alapító tulajdonosa.
Szerinte már nemcsak a középiskolás, hanem az általános iskolás korosztályt is rá kell vezetni, hogy mivel szeretnének foglalkozni.
„A főállásom a sport volt, a hobbim pedig a szakma” – mondta Balogh Levente a 20-as éveiről. Azóta megfordult az arány: az iskolapadból kilépve egyéni vállalkozó, ma már pedig a ranglétrát végig járva multinacionális vállalkozóvá vált.
„Belefúrtunk egy jégkorszaki lencsébe, ezért elmondható, hogy jégkorszaki vizet iszik, aki ezt az ásványvizet fogyasztja”
– húzta alá Balogh Levente. Eredetileg nem ásványvizet szerettek volna gyártani, de csak egy termék volt a sok közül, 2003-ra azonban eljutott arra a pontra, hogy „le kell tisztítani” a portfóliót.
„A reklámmal nem generálok fogyasztókat, az csak akkor éri el a célját, ha a termék tesztelését követően a fogyasztó ár-érték arányban megfelelőnek érzi, amit mi árulunk” – mondta.
A Szentkirályi történetéhez kapcsolódva elmondta:
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) felbomlása nem volt jó ötlet, mert jól működött a kereskedelem.
Nem az AI a jövő, hanem a kvantumszámítógép
A szoftverek etetik-e az állatokat?
– tette fel a kérdést Moldován András, befektető, az agráriumban jelenlévő innovátor, a Livestocker Solutions Kft. ügyvezetője. A cége az állattenyésztés SAP-ja, az általuk fejlesztett rendszer az állattelepeken mindenféle adatot magába tud fogadni és hatékonyság növelésre is alkalmas.
Kiemelte, hogy 31 telepen 61 ezer sertést kezel az innovatív rendszerük. Olyan informatikai terméket fejlesztettek, amelynek a telephely mérete nem szab gátat.
Beszélt arról is, hogy az emberiség fehérje fogyasztása jelenleg úgy néz ki, hogy fele-fele arányban fogyasztunk sertést és csirkehúst.
Ugyanakkor az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden azt mondta, felére kell csökkenteni kell a CO2 kibocsátást. Ez pedig azt jelentené, hogy
a jövőben minden egyes amerikai állampolgár egy hamburgert ehet havonta.
Ez nem valószínű, hogy megtörténik mostanában.
Kitért arra is, hogy a globális sertéspiac folyamatosan nő. Ha kitalálják, hogy a tehénhús fogyasztása nem jó, akkor a fehérjefogyasztás el fog tolódni a sertéspiac irányába, becslések szerint évente 8,6 százalékos emelkedés várható.
Telepein az AI segítségével, egy kamerán keresztül képesek egy állatot arcról felismerni, képesek megállapítani, hogy melyik állatnak rossz a közérzete, köhög esetleg nem evett vagy nem ivott, vagy ritkán állt fel. Az állatokat be tudják taggelni, és pontosan ki tudják választani az AI segítségével azokat, melyeket kezelni kell, gyógyszert kell nekik adni, mondta Moldován András.
A szakember hangsúlyozta:
egyre több pénz van az állattenyésztésben,
egyre inkább előkerül az AI, vagyis a mesterséges intelligencia is, de Moldován András szerint nem ez a jövő, hanem a kvantumszámítógép.
MBH: Utol kell érni a fintecheket
A huszonévesek jelentős részének már csak neobanknál van számlájuk. Ginzer Ildikó, az MBH Bank standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese szerint ezért
a hazai szolgáltatóknak érdemben fel kell nőniük a digitalizációhoz.
Az Economx kérdésére Ginzer Ildikó elmondta: a mobilapplikáció egységesítését már tavaly novemberben megtette az MBH Csoport, az internetbankok esetében egyelőre a korábbi bankonként külön-külön érhetőek el a felületek, ugyanakkor a háttérfolyamat már zajlik utóbbi esetében is.
„A sorrendet az indokolta, hogy egyre inkább nő a mobilapplikációt előnyben részesítő felhasználók száma, míg csökken a hagyomány internetbankok népszerűsége” – húzta alá.
Ginzer Ildikó előadásáról itt olvashatnak bővebben.
Oszkó Péter: Önkritikát kell gyakorolni!
Számos érdekes visszásság felmerült azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a generációváltás finanszírozási háttere volt a téma.
Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding Nyrt. alapító-vezérigazgatója szerint például
pszichológia adottság kérdése is a sikeres generációváltás,
míg Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a mostani tömeges változás nagy lehetőséget biztosít a tanuláshoz.
Németh Botond, a PortfoLion Capital Partners befektetési menedzsere példaként felhozta, hogy ők a zöld- agrárportfólióba korábbi tsz-eket vásárolnak fel, ahol nem találkoztak még ilyen tranzakciós folyamatokkal, és nagyon elhúzódnak a tárgyalások, így szerinte is komoly hangsúly van az edukáción.
Oszkó Péter szerint a tőkealapoknak is önkritikát kell gyakorolniuk, a tanulási folyamatnak kölcsönösnek kell lenni, nem elég csak a befektető cégekkel egy nyelvet beszélni. Ugyanakkor a banki szektor hitelfinanszírozási gyakorlatán is változtatni kell, ugyanis nehezen adnak hitel akvizíciós tranzakciókra a bankok, maximum ingatlanfedezettel nyújtanak hitelt. Pedig elmondása szerint sok esetben ezekkel az üzletekkel nagyobb profitot lehet generálni.
Szemléletváltás szükséges az agráriumban
Nem tudjuk, hogy a Föld képes-e eltartani ennél több lakót – mondta Hollósi Dávid, az MBH Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Ezzel kapcsolatban nem mindegy, hogy az életmódunkat ezen a bolygón hogyan éljük, mennyi a városias és mennyi a vidéki életmód.
Az ágazat életében óriási változás volt, amikor bejött a GSP-alapú technológia, ezen felül a precíziós gazdálkodás segítségével felismertük az erőforrás-hatékonyság fontosságát. Manapság továbbá nagy mennyiségű adat keletkezik, kérdés, ezeket hogyan és mire használjuk.
A magyar agrárium jelenleg a 3.0-ás fázisban van – közli az igazgató –, de óriási lemaradásokkal lehet találkozni a mai napig, ugyanis még 1.0-ás területeket és vállalkozásokat is lehet találni bőven.
A szektor meghatározó tényezői
- a munkaerő automatizálása,
- az alapanyag-intergrációk,
- a külpiaci fogyasztás,
- az importkitettség,
- és a „zöld” tényezők
lesznek a jövőben.
Nemcsak technológiai, hanem szemléletváltásra is szükség van, például fel kell ismernünk, hogy a technológia drága, az üzemeltetéshez új szemlélet kell. Ennek kapcsán Hollós Dávid elmondta, hogy a technológiai váltás a legtöbb esetben teljes szerkezeti váltást eredményez – például a tej- és a hústermelésben is.
Itthon óriásit romlottak a mezőgazdasági termelés időjárási feltételei,
de ma már egy cégnek meg kell valósítani, hogy minél kisebb kibocsátással működjön. Ahol nem alkalmaznak körforgásos gazdálkodást, az nem fenntartható. Muszáj a teljes értékláncban gondolkodni, a veszteséget és mellékterméket újra fel kell dolgozni, így fenntartható lesz a vállalat.
Tudomásul kell venni, hogy a jó minőségű élelmiszerre van kereslet, a vállalatoknak, sőt az egész szektornak gondolnia kell arra, hogy egyre több a tápanyagérzékeny, amihez hozzáadódik, hogy a minőségre és az árra nagyon érzékeny a digitálisan és információs alapon „túlfejlett” metropoliszokban élő fogyasztó – fejezte be gondolatait Hollós Dávid.