Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Szabó Levente: Nincs gond, nem vagyunk eladósodva
A tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után az idei évben 2,7 százalékos reál-GDP növekedést vár az MBH Bank.
Az év átlagában 11,8 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, így a fellendülés motorja a fogyasztás növekedése lehet.
Az exportorientált ipar azonban csak lassan lábalhat ki, a kiskereskedelem és a turizmus ugyanakkor szép növekedést mutathat az év hátralévő részében.
„Rövid távon nem számíthatunk jelentősebb forintgyengülésre”
– mondta Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. 380 forint körüli árfolyam már erősnek tekinthető az euróval szemben, ugyanakkor a márciusi, 400 forint körüli árfolyamhoz való tartós visszatérés nem valószínű.
A jegybanki alapkamat esetében is egy csökkenő tendencia látszik, az év végére 7,25 százalékról 6,25-6,75 százalék közöttre csökkenhet a hazai alapkamat szintje.
„A bankrendszer is készen áll a hitelezésre, a hitelezési szándék és képesség is megvan” – húzta alá Szabó Levente. Ehhez nagyban hozzájárulnak a következő tényezők:
- stabilan 20 százalék feletti a tőkeellátottság,
- 75-80 százalékos a hitel/betét ráta, ami egészséges likviditási arány,
- a portfólió minősége kiváló, ugyanis a 3 százalék alatt van a problémás hitelek részesedése a magyar bankszektorban.
Az első negyedévi adatokban már lakossági szinten is látszik a növekedés a hitelszektorban, bár érdemes megjegyezni, hogy rendkívül alacsony volt a bázisérték. Ehhez az emelkedéshez a háztartási szektorban természetesen kiemelt szerep jutott a kamatplafonnak, ugyanakkor a jegybanki alapkamat is beárazódott a hiteltermékekbe.
A vállalati hiteleknél kicsit gyengébb volt a növekedési ütem, ezen mindenképp változtatni kell annak érdekében, hogy a vállalatok növekedni tudjanak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2024 első negyedévi kutatása szerint a hazai vállalatok több mint 40 százaléka tervez beruházást idén.
A hitelpenetráció szerencsére alacsony, tehát nem vagyunk eladósodva – mondta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.
Az elmúlt 30 évben a Balatonnak kellett „magához térnie”
Északnyugat-Magyarország speciális földrajzi helyzetben van, a rendszerváltás körüli gazdasági folyamatok pedig egy cezúrát jelentettek – mondta Czunyiné Bertalan Judit a régióért felelős fejlesztési kormánybiztos.
A régiós megyeszékhelyek a 90-es években jól fogtak hozzá a helyi gazdaságfejlesztéshez, a Balatonnak kellett inkább magához térnie az elmúlt 30 évben, amellett, hogy komoly kérdéseket vet fel, elbírja-e egyáltalán a fogyasztók által kívánt turisztikai fejlesztéseket. Szerinte messziről szép, ami látszik, de belülről más problémák vannak, egyfajta lakmuszpapírként működik a régió: ha az európai gazdaság lefelé mozdul, akkor a régió is.
Területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.
Megindult a városi infrastruktúra fejlesztése, az állami infrastruktúra beruházások azonban évekig, sőt sok helyen évtizedekig elmaradtak, azóta ez elindult, de nem lehet ezeket a lemaradásokat gyorsan behozni. Ez a térség úgy dinamikus, hogy klasszikus értelemben vett tudományegyeteme nincsen, az újkori alapítású egyetemeken inkább a gyakorlatorientált képzés, a piaci igényeknek megfelelő oktatás zajlik.
Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke szerint fontos arról beszélgetni, hogy jót tesznek-e a sajtóban megjelent cikkek a balatoni magas árakról.
A Balaton ma már egy európai szintű turisztikai célpont, szinte európai szintű fizetésekkel.
Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi miatt a dolgozók közül nagyon sokan el is hiszik azt, hogy már ennyit is érnek. A feldolgozóiparban azokat a kisvállalkozásokat is kellene támogatni, akik közvetlenül a turistáknak értékesítenek, finanszírozása oldalról így még vannak hiányosságok.
Navracsics Tibor: Regionális dráma zajlik
„A magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal”
– jelentette ki Navracsics Tibor a konferenciát megnyitó előadásában, melyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben.
A miniszter példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.
Észak-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon pedig „regionális dráma zajlik”.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.
A területfejlesztési miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.
Az új magyar területfejlesztési politika, ami nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve a perifériákra osztja majd hazánkat, a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd Navracsics Tibor reményei szerint.
Előadásában kiemelte azt is, hogy
2014 és 2020 között hazánk az európai uniós források 98 százalékát tudta lehívni, ezzel a második helyen végzett a Csehország mögött (98,2 százalék),
és jóval megelőzte az utolsó helyezett Dániát (73,6 százalék).
Legolvasottabb
Itt a figyelmeztetés: pokolra kell készülniük az autósoknak
Még meg sem érkezett a hó, máris letette a fegyvert a MÁV
Tömegnyomor, last minute őrület, de ez a fogyasztás más, mint az eddigiek
Orbán lépése miatt Magyarországnak viselnie kell a következményeket
Százmilliárdokat dob a magyar vállalatoknak az EU, már a bankok is csatlakoztak
Ebben a szomszédos országban a gatyánk is rámenne a bevásárlásra
Elképesztő adatok derültek ki, nem várt helyről mondtak ítéletet a kormányra
Itt a friss előrejelzés: ekkor érkezik meg a havazás
